145032. lajstromszámú szabadalom • Készülék légáramlatok sebességének, az áramló levegő mennyiségének és a vákum erősségének mérésére

Megjelent: 1959. július 31. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.032. SZÁM 42. o. OSZTÁLY — FI—108. ALAPSZÁM Készülék légáramlatok sebességének, az áramló levegő mennyiségének és a vákuum erősségének mérésére Finna János tervező, Budapest A bejelentés napja: 1957. július 29. Különböző üzemekben pl. gyárakban vagy bányákban gyakran kell az áramló levegő sebességét mérni, például annak megállapítása végett, hogy a műhelyek vagy más munkahelyek különböző részein miképpen működik a szellőztetés. A találmány oly készülék, amely segítségével könnyen és gyorsan lehet az áramló levegő sebességét (a szélsebességét) egyszerre több helyen mérni, ami azért fontos, hogy a szellőztetés jóságát megállapítani lehessen.. A szellőztetésnek ugyanis bizonyos területek ill. helyiségek egész terjedelmében lehetőleg egyenletesnek kell lennie és ezért kell a légmozgások sebességét egyszerre több helyen mérni, mégpedig viszonylag nagy pontossággal. A találmám' szerinti készülék alkalmas ennek a feladatnak a megoldására és egyben a légmennyiség mérésére is használható. Külön előnye még a készüléknek, hogy vele vákuumot is lehet mérni. A készülék lényege, hogy több, pl. 10—12 csővégződése van,, amelyekhez gumicsövek révén úgynevezett csápokat lehet csatlakoztatni és ezek egyidejűleg elhelyezhetők mindenütt, ahol a levegő sebességét mérni akarjuk. Ezek a csápok lényegileg a légáramlattal szemben elhelyezett tölcsérekből állnak, amelyekből a levegő az említett gumicsöveken át a készülékbe jut és légáramlatot létesít, amely mérőperem mentén halad el. A mérőperem után keletkező vákuum nagyságát membrános műszerrel mérjük és ebből lehet az áramlás sebességére következtetni, ill. a műszer közvetlenül a légsebességre kalibrálható. A találmánynál tehát sebességet vákuummal mérünk. A találmány további részleteit a csatolt rajzokkal kapcsolatosan magyarázzuk meg. A rajzokon az 1. ábra a készülék vázlatos felülnézete, a 2. ábra a légtechnikai vázlat, a 3. ábra pedig a légáramlat felvételére való csápot részben metszett oldalnézetben szemlélteti. A készülék magában véve ismert, előnyösen membrános 1 vákuum-mérője az 1. és 2. ábrán is látható és összesen hat skálája van. Ezek közül az első három skála a szélsebesség mérésére való és különböző sebességhatárok között használható. így pl. a legkülső skála 0—200 m/perc sebességek leolvasására alkalmas, a két következő skála pedig 0—80 ül. 0—220 km/ óra sebesség leolvasására van kalibrálva. Az átkapcsolás a 2 mutatóval történik, amelynek hat helyzete van (tehát annyi amennyi a skálák száma) és ezt a mutatót abba a helyzetbe hozzuk, amelyik megfelel a használni kívánt skálának, ügy amint említettük, a szélsebesség mérésére három skála kerül alkalmazásra és ennek megfelelően a készülék belsejében három mérőperem van, amelyek a 3, 3/a ill. 3/b csövekben vannak. A 2 mutató helyzete szerint e csövek közül kettő mindig ki van iktatva, ill., el van zárva, egy pedig működő helyzetben van. A bevezetésben már említett gumicsöveket, amelyek a 4 csápoktól (3. ábra) indulnak ki, az 5 csonkokhoz csatlakoztatjuk, amelyek száma rajz szerint tizenegy, de lehet ennél több vagy kevesebb is. Ezek az 5 csőcsonkok a készüléken pl. köralakban helyezkednek el és a 6 mutatóval kapcsolódnak, amelynek annyi helyzete van, mint a csőcsonkok száma, tehát a rajz szerinti példánál 11. Valamennyi csonk a 7 csövön át a 8 csövek egyikével kapcsolódik, amelyek a 9 csövek révén, a 10 kiegyenlítő tartályon át az 1 mérőműszerrel kapcsolódnak. A levegő mozgásának sebességét a következőképpen mérjük: A 4 csápokat elhelyezzük valamennyi kívánt helyen úgy, hogy a tölcsérek a levegő áramlásával szemben legyenek. Ezután a 2 mutatót beállítjuk a legnagyobb sebességek mérésére alkalmas skálára, tehát a pontokkal megjelölt három helyzet közül a legalsóba, majd pedig a 6 mutatót kiinduló helyzetébe visszük. Ekkor az egyik, pl. a rajz szerint a legalsó 5 cső van bekapcsolva és így a hozzátartozó gumicsőből a csápon át beáramlott levegő a 7 csőbe, majd pedig a 8/b csőbe jut, ha ez felel meg az említett skálának. E csőből a levegő a 3/b csövön át, a mérőperem mentén a 1: csőbe jut és innen eltávozik. Ugyanekkor a mérőperem hatása foly-