145015. lajstromszámú szabadalom • Ajtócsukó szerkezet

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.015. SZÁM-68. d, 1—8. OSZTÁLY — SU—209. ALAPSZÁM Ajtócsukó szerkezet Stuhl Gábor részlegvezető és Szécsi Árpád, mérnök, mindketten Budapesten. A bejelentés napja: 1957. április 3. Ajtócsukók már igen régóta, nagy mennyiségben használatosak és; céljuk egyrészt az. hogy az ajtó kinyitása után az önműködően becsukódjék, másrészt pedig célja ezeknek az ajtócsukóknak a csukott ajtót a zárt, helyzetbe szorítani. E célból az ismert ajtócsukóknak két legfontosabb, működő része egy rugó és egy katarakt, melyek közül a rugót előf észül tséggel kell alkalmazni, hogy csukott, ajtóinál is kifejtsen bizonyos erőt, tehát a csukott ajtót a csukóhelyzetbe nyomja, másrészt pedig fontos volt, oly katarakt alkalmazása, amely lehetővé teszi a gyors csukás utáni hirtelen lelassulást. Ha ez nem lenne az, a jtócsukón, a csukás igen kellemetlen és hátrányos csapódással járna. A katarakt legtöbbször olajjal működik és ez az, ajtócsukók legkényesebb és legdrágább része. A találmány célja katarakt nélküli ajtócsukó szerkezet létesítése, amelynek kellő erősségű rugója van, ez a rugó szabályozható és előf esz ültséggel van beszerelve, tehát az ajtót csukott helyzetben is a kellő erővel tartja, mégis a megoldás olyan, hogy elkerüljük az ajtó becsapódását, az ezzel járó zajt, rongálódást és egyéb kellemetlenségeket. E célból a találmány lényege az, hogy több részből álló tekercsrugóit alkalmazunk a kívánt erő kifejtése végett, oly módon, hogy a lemezből tekercselt rugó egyik, éspedig külső1

végénél valamennyi lemez egymás mellett van, de a lemezek fokozatosan kisebbednek, te-hát a legkülső rugóleimez végigmegy, befelé haladva a következő lemez rövidebb, az ezután következő még rövidebb és így tovább. Ez azt jelenti, hogy a rugó másik, belső végénél csak egy lemez van, amelyet főlapnak nevezhetünk. Emellett valamennyi belső, tehát nem teljes hosszúságú lemez végénél egy béklyó van, amely e lemez végéhez van erősítve (szegecselve) és a többi lemezt átfogja. Ezzel a megoldással azt érjük el, hogy mikor az ajtó nyitása folyamán felhúzott tekercsrugó csukás végett, kinyúlik (lazul), valamennyi a külső rugólapnál rövidebb rugólap vége a hozzá erősített béklyóval együtt a főlapon kismértékben elcsúszik és eközben a rugónyomás folytán viszonylag erős súrlódás keletkezik. Ez a súrlódás meggátolja a gyors mozgást, a rugó tehát nem tud hirtelen mozdulatital kinyúlni, és az ajtót becsapni, hanem végig egyenletes:, lassú mozgással csukja be az ajtót. A becsukás pillanatában már nincs mozgás és így súrlódás sincs, a rugó tehát előfészültségének megfelelően kifejti a kívánt záróerőt. A csatolt rajz a találmány példaképpen választott kiviteli alakját mutatja, amelynél a főlap mellett két rövidebb rugólap van, összesen tehát három lap, de ezek száma több vagy kevesebb is lehet. A felrajzolt kivitelnél az: ajtócsukó az ajtótokra oldalt van felerősítve és húzással csukja be az ajtót, de ez a megoldás is többféleképpen módosítható, a találmány lényegét képező elgondolás tehát független attól, hogy milyen kiviteli részletekkel történik a tényleges megoldás. Az 1. ábra az ajtócsukót felszerelve, vázlatos felülnézetben mutatja, a 2. ábra pedig a felszerelt ajtócsukó részleges alulnézete. A 3. ábra a rugót mutatja kiterített helyzeté^ ben és a 4. ábra a rugó nagyobb léptékű keresztmetszete1

a IV—IV vonal mentén. Az 1 ajtótokra szokott módon szerelt, 2 ajtó a 3 nyíl irányában nyílik. Az ajtócsukó szerkezet 4 tartórésze az 1 ajtótokra csavarokkal van erősítve, amelyeket a rajz nem mutat. Az: ajtócsukó hengeres 5 tokjában van a tekercsrugó, tehát a 3. ábrán látható rugó összetekercselt állapotban ós ez: a rugó a tökhoz, erősített 6 rudat fordítja el, amely a tetszésszerinti 7 kapcsolóeszközök révén a 2 ajtóval függ össze. Mikor tehát az ajtót a 3 nyíl irányában kinyitjuk,-a 6 rúd és, az 5 tok is elfordul, az előfeszültséggel behelyezett rugó erősebben felhúzódik, majd pedig mikor az ajtót elengedjük, a rugó ereje folytán a 6 rúd visszafordul és, maga után húzza a 3 ajtót, amelyet ily módon becsuk. A rugó, úgy mint a bevezetésben már említettük, több lapból áll és ezek: közül a 12 főlap a leghosszabb, all lap rövidebb és a 10 lap a legrövidebb. A 13 béklyó, amely keresztmetszetben a 4. ábrán is látható, all rugólaphoz van szegecselve, azzal tehát együtt mozog, de a 12 főlapot csak átfogja. A szegecselés megkönnyí-