145007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pamut, műszál vagy szintetikus nyersanyagok bontására hozzávaló tűsbontó dob és tisztítógép

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.007. SZÁM 76. b. 1-7. OSZTÁLY — GA—454. ALAPSZÁM Eljárás pamut, műszál vagy szintetikus nyersanyagok bontására hozzávaló tűsbontódob és tisztító gép Garasmszegi Béla, Paduch Ede és Schäffer Béla, Budapest. A bejelentés napja: 1956. augusztus 7. A pamutfonodákiba bálába beérkező pamut mintegy 3,5—4% szennyeződést tartalmaz, melyet abból el kell távolítani. Ezen szennyeződés eltávolítását eddig sok gépegységből álló tisztító gépsor végezte el. Az ismert összes tisztító gépsorok — típustól függetlenül — összeállítása, illetve az anyag útja a következő : A bálabontóban kézierővel adagolt pamutot a bálabontógépek lazítják, majd, a szállító hevederre rakják. A szállító heveder a már részben lazított pamutot az; első szekrényes etetőbe' adagolja, ahol további lazítás történik. Innen kerül a vízszintes tengelyű bontóra, ahol orrosverő tovább lazítja a pamutot. Az, anyag innen légszívás, kondenzor segítségével a függőleges tengelyű bontóba, illetve igen sok üzemben két egymásután sorbakapcsolt függőleges tengelyű bontóba kerül további lazításra.. A lazítás további szakasza újabb szitadobos leválasztó segítségével a második, szekrényes etetőn folytatódik, majd innen szállító hevederrel a kettős előverő első bontási helyére kerül, ahol késes vízszintes tengelyű bontó további bontást, illetve szennyeződés leválasztást végez. Innen kerül a kettős előverő második bontóhelyére, ahol késes, léces, vagy orros- verő folytatja a szennyeződés kiválasztást. Légszívással kerül az anyag ezután ^a kettős szekrényes etetőbe, majd onnan a verőgép utolsó vízszintes tengelyű bontójára, ahol vagy léces verő, vagy — korszerű berendezéseknél, — Kirschner verő van beépítve. Ezen tíz gépegységből álló berendezés költséges volta ellenére sem végzi el tökéletesen a szennyeződés eltávolítását, mivel a szennyeződéssel együtt nagymennyiségű fonható elemiszál kerül a hulladékba,, s mint egészen alacsony értékű nyersanyag kerül további feldolgozásra, és így fonal nem készülhet belőle. Találmányunk jelentősége, hogy alkalmazásával a 9—11 egységből álló tisztítógépsort 3 egységből állóra lehet lecsökkenteni. Ezáltal jóval kevesebb beruházási és karbantartási költséget, kevesebb munkaerőt, energiát, segédanyagot igényel. A lényegesen jobb, egyenletesebb bontás következtében feljavul a kártológép minőségi munkája, másrészt az agregát munkaszerveinek a szálizoláció szempontjából tökéletes kialakítása következtében az eddig hulladékba kerülő fonható elemiszálból 1,5%-ot visszanyerünk s így abból fonal, illetve szövet készül. Az általunk javasolt tisztítógép beiktatásával az eddigi klasszikus tisztítógépsar rövid tisztítógépsorra csökken, ahol a munka menete a, következő : A klasszikus eljárásnál is alkalmazott bálabontó, illetve szállító heveder változatlanul megmarad. A lazított anyagot a kettős szekrényes etetőben szállítja, ahol további lazítás történik, majd a bontóegységre kerül, amely öt részből áll. Első részlege1

az: orros szerszámú vízszintes tengelyű bontó, a többi egységeken pedig tüskés'bontók vannak, míg a végső szakaszban a tekercsfcépzés történik. A találmány szerinti agregát kiviteli alakját a rajz szemlélteti. Itt a gépen az anyag útja, illetve a végzett műveletek a következők: Az 1 kettős szekrényes etető a 2 orros bontó etetőhevederére adagolja a lazított pamutot, majd a vízszintes tengelyű orros bontóhoz szállítja. Az orros bontó az anyag lazítását végzi egyidejűleg az: első szennyeződés kiválasztással, amely a bontó alatti 4 rostélyon keresztül történik. Az anyagot innen a szitadobok 5 ventillátor segítségével tömörítik, majd továbbító hengerek segítségével a tűsbontó szállító asztalára adagolják, ahonnan a 2 első tűsbontó hatása alá kerül. Az első tűsbontó kiképzése hengerpalástot alkot, 75°-os szögben tűzött tűkből áll, melyek behatolva a pamutcsomók' közé a szenynyeződéseket feltárják és az így lazított pamutból a szennyeződés a rostélyon (4) keresztül kihullik. Ez a művelet a többi szakaszon is megismétlődik, azzal az eltéréssel, hogy a tűsbontó tűzési sűrűsége és a tűk magassága változik. Gyakorlatilag az anyag haladási irányát követve a tűzési sűrűség növekszik és a tű magassága fokozatosan csökken. Az utolsó bontó egységről lekerülő szennyeződéstől megtisztított pamutot a verőgép 6 tekercselő szerkezete tekerccsé formálja, amely a kártológépre kerül tovább feldől-