145000. lajstromszámú szabadalom • Nagyfrekvenciás árammérő elem

Megjelent: 1959. június 15-én. ^ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 145.000. SZÁM 21. e. 1—13. OSZTÁLY - KA—644. ALAPSZÁM Nagyfrekvenciás árammérő elem A Magyar Állam, mint a feltaláló Kadinger Béla elektromérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. augusztus 30. Nagyfrekvenciás berendezéseknél, amilyenek pl. az: elektroterápiái készülékek, igen gyakran van szükség a nagyfrekvenciás áram erősségének mérésére. Ennél a mérésnél két: körülményt kell különösen szem előtt tartani, amelyek figyelmen kívül hagyása a mérés pontosságát nagy mértékben befolyásolja. - Egyik körülmény az, hogy ha a mérőműszer a mérendő áram vezetékével galvanikus kapcsolatban van, akkor maga a műszer is felveszi az áramvezetéknek — általában nagy — potenciálját. A másik pedig az, hogy még akkor is, ha az áramvezetéktől galvanikusan elkülönített mérőkört használunk, amely az áramvezetékfcel induktive van csatolva, az áramvezeték és a mérőkör között kapacitiv csatolás van, és különösen e csatolásnak az üzemviszonyoktól függően változó hatása, a mérési eredményt hátrányosan befolyásolhatja. E hátrány kiküszöbölése végett a találmány szerint a mérőeleimet szimmetriálisan kialakított, közös síkban fekvő két részből (két méröhurokból) készítjük el és a mérendő áramot vivő vezeték két darabjának hatása alá helyezzük úgy, hogy a két rész a szimmetria tengely két oldalán villamosan szimmetriás elektrosztatikus térben foglaljon helyet, az áramnak a mérőműszerhez elvezetése pedig a szimmetria tengelyben levő pontokból történjék. így a kapacitiv csatolás folytán a mérőelemben folyó elektrosztatikus töltőáramok egymást kiegyensúlyozzák, a mérőműszer elvezetései tehát ezektől a kapacitiv áramoktól mentesül. Az 1. ábrán 7 és 3 a mérendő áramot szállító vezetékpár egy-egy darabja. Közöttük szimmetrikusan van elhelyezve a találmány szerinti árammérő elem, amely 1 és 2 hurokból és ezeket villamosan zárt áramkörré egyesítő 3, 4 összekötő vezetékekből áll. Az ábra a vezetékdarabokban folyó áramok, a mérőelemben indukált áramok és a hurokvezetékek középpontjaiban a mágnestér irányát nyíllal, valamint az áramvezetékek mágnes terének egy-egy erővonalát szaggatott vonallal tünteti fel. A hurkok úgy vannak kapcsolva a szimmetria tengelyben elhelyezkedő 5, 6 pontokhoz:, hogy az indukált feszültségek- egymás ellen irányulnak, az: áramok tehát az 5, 6 ponthoz csatlakozó érzékelő eszközben (műszerben) összegeződnek. A 2. ábra szerinti elrendezésben a 7, 8 áraimvezetékekbe beiktatott néhány menetes tekercs mágnesmezeje a hurok: alakú 'vezetőik: (középpontjában ellenkező irányú, ezért a szimmetriatengelyben fekvő 5, 6 pontokhoz az: 1. ábrabelivel ellenkező módon kell kapcsolni ahhoz, hogy az indukált feszültségek egymás ellen kapcsolódjanak, és az érzékelő eszközben (műszerben) ennek folytán az áramok összegeződjenek, Természetes, hogy egyszerű hurok helyett néhánymenetes tekercset is alkalmazhatunk, továbbá hogy a hurokvezetékeknek (tekercsnek) a körtől eltérő pl. négyszög, vagy háromszög alakja is lehet. Az: őket összekötő 3, 4 vezetékek hossza is — bizonyos határokon belül — közömbös a találmány szempontjából. A hurok alakja kiviteli okokból többnyire nem pontosan sík, hanem attól kissé eltérő térgörbe. Szabadalmi igénypontok: 1. Nagyfrekvenciás árammérő elem, két hurok vezetékkel, vagy két néhánymenetes tekercscsel, amelyek közös áramkörbe vannak kapcsolva és árammérő eszközökhöz csatlakoznak, azzal jellemezve, hogy a két hurok illetve a két tekercs közös síkban fekszik és a mérőeszköz vezetékei a hurkok, illetve tekercsek áriamkörének szimmetriatengelyében fekvő pontokhoz csatlakoznak. 2. Az 1. igénypont szer inti áraimmérő elem kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a két hurokvezeték alakja kör, négyszög, vagy más olyan alakú és elhelyezésű síkidom, amely .mellett az árammérő elem egyik oldala a másiknak tükörképe. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti árammérő elemmel felszerelt mérőberendezés azzal jellemezve, hogy a hurokvezetékek vagy tekercsek menetiránya olyan, hogy a bennük indukált feszültségek a mérőeszközhöz azonos polaritással kapcsolódnak. 1 rajz i A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója H84. Terv Nyomda, 1959. - Felelős vezető: Gajda László