144984. lajstromszámú szabadalom • Kőolajipari frakcionáló berendezések kapacitásának növelése és eljárás szénhidrogén párlatok nyerésére

O Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.984. SZÁM 12. o. 1—4. OSZTÁLY — ZU—7. ALAPSZÁM Kőolajipari frakcionáló berendezések kapacitásának növelése és eljárás szénhidrogén párlatok nyerésére Zsuffa Albert oki. vegyészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. szeptember 7. A kőolaj és kőolajtermékek frakcionált desztilláoiójánál, a frakcionáló torony tányérjain csapolt termékek, valamint az evaporációsi zónából távozó fenéktermék további kezelés nélkül általában nem alkalmasak forgalombahozatailra, illetve további felhasználásra, mert lobbanáspontjuk nem megfelelőek. Előírt lobbanáspontú termékekhez úgy jutnak, hogy a desztillációnál nyert termékeket lehűtésük előtt kigőzölőklbe vezetik, ahol a szénhidrogéneken keresztül vízgőzt vezetnek. A cseppfolyós teáimékéken áthaladó vízgőz a termékek alacsonyabb lobbanáspontú részeit — gőzfázisba juttatva — magával viszi, így a kigőzölőben maradó cseppfolyós termékek megfelelő lobbanáspontjukkal részben elérik a kívánt minőségi követelményeket. Az egyes kigőzölőkből gőzfázisban távozó szénhidrogének kezdő és végső forráspontjainak túlságosan nagy különbsége miatt a» desztilláció szempontjából késztermékeknek általában nem alkalmasak:, ezért ezeket a frakcionáló toronyba vezetik vissza a velük elegyedett vízgőzzel együtt. Ennél a technológiánál a frakcionáló torony terhelése nemcsak; a desztillálandó anyag gőzeinek mennyiségétől függ, hanem a kigőzölésre felhasznált vízgőz is terheli a frakcionáló tornyot. Kőolajipari desztilláló berendezéseknél kapacitásnövelés érhető el az által, hogy a frakcionáló torony különböző részein levett termékeket kigőzölő készülékek csúcsain távozó vízgőz: és szénhidrogéngőz elegyet külön kondenzáló berendezésbe vezetjük, az eddigi technológiától eltérőleg. E szabadalomnak megfelelő eljárásnál a klgőzölők csúcsáról elvezetett gőzelegy kondenzálás után vízelválasztóba jut, ahonnan a vizet elvezetik. A vízelválasztóból nyert szénhidrogéneket vagy intrrefluxként juttatják vissza a frakcionáló toronyba, vagy a szóbanforgó desztilláló berendezés szempontjából késztermékekként kezelik. Az utóbbi esetben célszerűen frakcionált kondenzálás alkalmazandó. Ezáltal a frakcionáló torony terhelése lényegesen csökken, vagy pedig azonos terhelés esetén a torony lényegesen nagyobb terhelésre vehető igénybe. A kapacitás növekedésre vonatkozó hozzávetőleges adatokat a kigőzölőkön átvezetett, majd kondenzált és elválasztott víz mennyiségéből számíthatjuk. A kigőzölőkből távozó szénrhidrogéngőzök ési vízgőz fajtérfogatainak arányából következiik, hogy mintegy 6—8-sz;or annyi szénhidrogéngőz^többlettel terhelhető a frakcionáló torony, mint amennyi vizet elválasztottunk a kigőzölőkből gőzfázisban távozó, cseppfolyósított szénhidrogénektől. A szokásos, nyersolajra számított 4—5% kigőzölő vízgőz elvezetése, kondenzálása és elválasztása kb. 30% kapacitásnövelést eredményez atmoszférikus desztillációnál, ha a frakcionáló toronyi terhelését nem változtatjuk. Vákuulmdesztillációnál a javasolt eljárással ennél még nagyobb kapacitás^ növelés érhető el. Példa: Technológiai folyamat a szabadalom szerinti, és a szokásos eljárásnál, atmoszférikus desztilláció esetén. A desztillálandó, kellő hőmérsékletre felmelegített nyersolaj az: —A— evaporátorba jut, ahol a csepfolyós pakura elválik a gőzelegytől, az utóbbi az —1—• csövön át a —D— frakcionáló toronyba áramlik. A pakura a —2— csövön a —B— kigőzölőbe folyik. Innen a kigőzölt_pakura a —4— csövön távozik, a -—3— csövön bevezetett vízgőzzel elszálló szénhidrogéngőzök az —5— csövön át kerülnek: a —C— hűtőbe1

.. A —D— frakcionáló' torony aljáról csapolt gázolaj a —6— csövön keresztül az —E— kigőzölőbe folyik. Innen, kigőzölve a —7—• csövön megy tovább. Az -—E— kigőzölőből távozó gőzr elegy a —8— csövön át a —C— hűtőbe megy. Vízgőz bevezetés a —9— csövön. A frakcionáló torony közepén csapolt kerozin a —10— csövön át az —F— kigőzölőbe felyik, ahonnan a gőzelegy a —11— csövön át a —C— hűtőbe kerül. Az —F— kigőzölőből a cseppfolyós kerozin a —12— csövön távozik, vízgőzt ide a —13— csövön vezetünk. A —C— hűtőben a vízigőz és a szénhidrogén-