144979. lajstromszámú szabadalom • Sínleerősítés spirálrugós sínszegekkel

O Megjelent: 1959. június 15-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.979. SZÁM 19. a. 7—14. OSZTÁLY — WI—80. ALAPSZÁM Sínleerősítés spirálrugós sínssegekkel Wirsing Erwin mérnök Schänberg-Taunus. A bejelentés napja: 1957. április 9. Német Szövetségi Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. április 9. A találmány vasúti vagy közúti sínekkel kapcsolatban alkalmazható sínleerősítésre vonatkozik, melynél a leerősítés spirálrugós sínszegekkel történik. A spirálrugós sínszegek szárrésze legalább két egymás fölött elrendezett, vagy egymáson felfekvő, acélból vagy más szerkezeti anyagból való szalagrugóból áll, melyeknek alsó végei összehajtogatottak vagy összehegesztettek. A szükséges rugóútnak és egyúttal kielégítő szorítóerőnek biztosítására, a szeg feje lendületes vagy messze kinyúló ívben nyúlik a síntalp fölé. Á gyakorlatban az ilyen sínszegeket eddig rugalmas rézsútos szegként alakították ki és a szárat közvetlenül a síntalp mellett verték a talpfába. A síntalp minden oldalán rendesen két-két rugalmas szeget vertek be és. úgy vélték, hogy ennél a megoldásnál a sín kifogástalanul van a szegek szárai között vezetve. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy különösen a körkeresztmetszetű száriak erős kopásnak vannak alávetve és hogy a síntalp felfekvése különösen keményfa-talpfákon — alátétlemezek alkalmazása nélkül —- nem kielégítő. Az eddig ismert megoldásoknál a hézagmentesen öszszehegesztett vágányoknál szükséges keretmerevséget sem, sikerült, elérni. Kitűnt továbbá, hogy a gömbacélból vagy négyszögkeresztmetszeitű acélból való rugalmas sínleerősítő eszközök nem tapadnak olyan jól a talpfákhoz, mint azok a rugalmas szegek, melyeknek szára két egymás fölött fekvő szalagrugóból állnak. A találmány sínleerősítésre vonatkozik oly spirálrugós szögek alkalmazásával, melyeknek két egymással szemben vagy egymás fölött fekvő, a szeg beverőcsúcsa köré hajtogatott rugalmas szára van, mámellett a szalagrugó egyik vége körívben vagy körívhez hasonlóan fülecs alakjában, a sín irányát követi vagy arra merőleges vagy megközelítőleg merőleges és a síntalpon felfekszik, míg a szalagrugó másik vége sínvezeték és beveréshatárolásként szolgál, a síntalpon felfekszik és a sín irányát követi. A rugószalagok derékszögkeresztmetszetűek és két rugószalag általában négyszögkeresztmetszetté egészíti ki egymást. Különösen betonaljakkal kapcsolatban a szár keresztmetszet négyszög alakjában is kiképezhető. A rugószalag vagy a sín irányát követi, vagy arra merőleges. Ha a rugószalagok a sínre merőlegesek, akkor a rugószalag, mely a sín vezetését átveszi, lappal, a másik esetben élre állítva fekszik fel a talpfán. A szalagrugónak ív- illetve fülecsalakúan vezetett másik vége vagy sín irányát követi vagy arra merőleges. Ha a sín lefogására szolgáló rugószalag a sín irányát követi és ha a rugószalagok szárai a sínre merőlegesek, akkor a rugószalagvég szintén lappal fekszik fel a síntalpon. Ugyanez, az eset áll fenn akkor, ha a szalagrugők szárrészei a sín irányát követik és a fülecs. a síntalpra merőleges, irányban hátrafelé hajlított. Azonban az elrendezést rendkívüli előnnyel meg is fordíthatjuk és ennek ellenére a rugószalagoknak a sínen lappal való felfekvését érhetjük: el. Tehát a szeg szárrészében sín irányában haladó szalagrugók ugyancsak a sín irányában vonuló fülecs, vagy oly szalagrugók a szeg szárrészében a sínre merőleges rugószalagok a sínre merőleges, irányú fülecs. és ennek ellenére a sín . lefogására szolgáló szalagrugóvégnek lapos, felfekvése a síntalpon, a szalagrugónak ,a fülecs képzésénél 90°-kal való elcsavarásával. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a szalagrugó nincs, hajlításra és csekély torzióra igénybe véve, mint a közönséges spirálrugó, hanem a. torziós rugózási összetevő tetemesen növekszik, mert az erő spirálalakban tovavezettetik és. hatásossá válik, Emellett még azt a további előnyt is elérjük, hogy az acélszalagrugó egyes rostjai húzásra vannak igénybe: véve. Rendkívül előnyös a találmány szerinti sínleerősítő szervnek az a kiképzése, melynél a leerősítési szerv egymástól bizonyos távolságban elrendezett kétszárú rugalmas szegként van kiképezve. Ennek a megoldásnak előnye, hogy a két szár közötti borda a sínnek kifogástalan vezetését biztosítja és a szegek beverését megkönynyíti.