144974. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fésüs fogazó kések előállítására

Megjelent: 1959. június 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.974. SZÁM 49. d. OSZTÁLY — TO-404. ALAPSZÁM Eljárás fésűs fogasa kések előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Tőke Ferenc, Jánosi Rudolf és Kiss Sándor budapesti lakosok jogutóda. A bejelentés napja: 1956. május 28. Az eddigi fésű és fogazókések fogköszörülése pl. (MAAG) foganként történt, megfelelő profilra kialakított csiszolókoronggal.. Az osztás a gép főorsójával történt oly módon, hogy először a párhuzamos profiloldalak jobb, majd baloldala került köszörülésre. A gyártásközi ellenőrzés alaposztásmérő órával, a végellenőrzés pedig mikroszkópon történt. Ennek az eljárásnak hátránya, hogy hosszadalmas és csak többszöri mikroszkópi ellenőrzés után érhető el részben a kívánt pontosság, ugyanis ez a módszer az egyes profilok közti távolságnál 15—-20 mikron, eltérést ad, rnely teljes hosszban a ± eltolódás'következtében mintegy 50—80 n-va. tehető. A megengedett tűrési értékek: simítókésnél olyan szűkek, (teljes hosszban 15^), hogy annak betartása csak fáradságos munkával lehetséges, továbbá nagy gyakorlatot igényel. A felület finomsága, ill. simasága sem kielégítő, ami a kések éltartósságát kedvezőtlenül befolyásolja. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, amelylyel a fésűs fogazókések gyors és pontos profilköszörülése megvalósítható termelékeny célgépeken. A találmány lényege: eljárás fésűs fogazókések köszörülésére, amelynél a késeket a foganként! köszörülés helyett egész hosszában a morzsoló eljárással méretre alakított köszörűkoronggal beszúró metodikával egyszerre köszörüljük, oly módon, hogy a kés első felfogásánál a fogalakok jobb, a második felfogásnál a fogalakok baloldala kerül köszörülésre, a kés teljes hosszában egyszerre. A találmány előnyei a következők: A profil köszörülés idő jelentősen csökken, a fésűkések osztási pontossága a megengedett tűrésen belül marad, a fogoldalak felületi finomsága felülmúlja az: eredeti MAAG kések simaságát. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli példáját részletesebben az alábbiakban ismertetjük, ahol a csatolt rajz 1. ábrája a csiszoló korongot a morzsológörgővel felülnézetben, a 2. ábra a csiszoló korongot a kés felső lapjával «-szöget záró ábráját oldalnézetben, a 3. ábra pedig a csiszolt korongot a kés alsó lapjával «-szöget záró ábráját szintén oldalnézetben mutatja. Az e célra kijelölt csiszológép orsójára felfogunk egy megfelelő szélességgel bíró —1— csiszolókorongot (1. ábra). A szélesség a kés moduljától függően 100—150 mm. A kő átmérője 300—• 400 mm. Az — 1— korongot gyémánttal kúposra szabályozzuk. A kúposság félszöge a kés kapcsolási ß szögével megegyezik. Ezután a —2— morzsológörgő segítségével a korongot megfelelő alakra hozzuk. A morzsolás a köszörülési fordulat 1/20-án történik. A köszörülési fordulat ezen korong átmérőnél' 1800—2000 ford/perc. Ezután a —3— fogazó kést egy munkaasztalra felfogjuk úgy, hogy homlokvonala ß szöget zárjon be a morzsolóikővel már méretre csiszolt —I— korong tengelyvonalával, továbbá a kés alsó, illetve felső lapja « szöget zárjon be a korong koordinátájával (és 3. ábra). Áz « szög megegyezik az aláikösziörülés szögével (12°). A munkaasztal az —1—' korong — tengelyre: merőleges irányú mozgást végez: és mivel a korong profilja úgy van kialakítva, hogy a profilsorozat mintegy tányérkorongszerűen működik és az: asztal koronghoz közeledő ül. távolodó mozgása következtében a kés párhuzamos fogprofiloldalait köszörüli (2. ábra). A fogásvétel kézi úton történik. Miután az epvik párhuzamos profiloldalsor elkészült, a kést lapján átfordítjuk, ellenkező értelemben « szöggel buktatjuk és ekkor következik a másik profiloldalsor csiszolása (3. ábra). A csiszoló korong pontossága megegyezik a morzsoló görgő pontosságával. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás fésűs fogazókések köszörülésére azzal jellemezve, hogy a kést a fogankénti köszörülés helyett egész hosszában a morzsoló eljárással méretre alakított csiszolókoronggal b&szúró metodikával egyszerre köszörüljük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a csiszolónál a kés első felfogásánál, a kés fogalakjainak: egyik oldala (jobboldal), a második felfogásnál pedig a fogalakok másik oldala, (baloldal) kerül csiszolásra, a kés teljes hosszában egyszerre. l rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2352. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László