144972. lajstromszámú szabadalom • Gördülő járművek lengését csökkentő rugós surlódásos lengéscsillapító

2 144.972 szetét, a 2. ábra annak felülnézetét mutatja a felső rész levételével, ai 3. ábra a lengéscsillapító beépítését ábrázolja. A —1—' .rugótányér szerepe háromféle: először mint rugótányér szerepel, amely menettel csatlakozik a gúla szárához;; másodszor befogadja a súrlódó felület tisztántartására szolgáló —4— filöbetéteket; harmadszor a belső rész felfüggesztésére szolgáló szemmel rendelkezik, amely a szükségnek megfelelően más. módon is kialakítható. A —1—••acélcső burkolja az; egész belsőrészt és belső felülete mint súrlódó felület szerepel. Belül simára van munkálva és alsó végén menettel ellátva. A —3— rugó szerepe az, hogy állandó erővel helyükön tartsa, beékelje a fékpofákat. Az; —5— súrlódó betétek sárgarézből vagy (műanyagból készülnek és hengeres külső felületüket a kopási viszonyok miatt megkívánt felületi nyomásra kell méretezni. A —6— fékpofák a súrlódó betétek tartására és a súrlódó felülettel párhuzamos, rugóerőnek a súrlódó felületre merőleges erővé való átalakítására szolgálnak. Külső oldaluk hengeres, s a betétek befogadására süllyesztett fecskefarokkal van ellátva. Belső felületük a hengeralkotóhoz megfelelő szögben hajló sík. A —7— gúla lapjaira támaszkodnak az: alsó rugótányért is képező fékpofák. A gúla menetes szárához csatlakozik a felső rugótányér a felfüggesztő szemmel. A szár húzásra van igénybevéve, a húzóerő értéke nyugalmi állapotban állandó, működés közben a súrlódási erőnek megfelelően változik. A —8— fenék (menettel csatlakozik a csőhöz és az ,—i—,

rugótányérhoz hasonlóan felfüggesztő szemmel van ellátva. A —9— tám a rugózott jármű alkatrészhez van hegesztve, s a —10, 11, 12— csapszeg alátét sasszeg segítségével kapcsolódik az —1— és —8— felfüggesztő szemmel; attól függően, hogy a rugózási rendszer milyen viszonylagos elmozdulásokat enged meg, kardánszerűen is kialakítható. A —9— tám a kocsiszekrényhez rugózatlanul kapcsolódó —13— himbagerendához és a —14— forgó vázkerethez rugózatlanul csatlakozó —15— tartóhoz van hegesztve. A —13—• himbát és a —15— tartót •kapcsolja össze a himbarugózás rendszere, amelyet jelen esetben a —16— csavarrugók és a két pár —9—• tám közé függesztett fent leírt lengéscsillapító képez. A szerkezet működése ezek után a következő; a sín, vagy egyéb pálya ütésének következtében a —16— csavarrugók összenyomódnak, a —14— forgóváz keret közelebb kerül a —17— kocsiszekrényhez, a —13— himbagerenda a -^15— tartóhoz. Ebből következik, hogy a közéjük felfüggesztett lengésicsillapító is kénytelen összenyomódni ugyanolyan mértékben, mint a rugók. A lengéscsillapítónak a —13— himbagerendához: csatlakozó —1, 3, 4, 5, 6— és —7— alkatrészei eknozidulnak a —2— és —8— alkatrészekhez képest, amelyek a —15— tartóhoz vannak 1 A Kiadásért felel a Közgázi rögzítve. A —2— acélcső belső felületén elmozdulnak az —5— súrlódó betétek, amelyeket a —3— rugó a —-6— fékpofák és —7— gúla közvetítésével egymáshoz szorít. Az így keletkező súrlódási erő a —6— súrlódó pofák közvetítésével visszahat a —3— rugóra. Ennek következtében a rugóerővel nemcsak az ékhatés megfelelő összetevője, hanem a keletkező súrlódási erő is egyensúlyt tart. Ez; az egyensúlyi állapot dinamikus, vagyis csak addig áll fenn, amíg a mozgás tart. A külső erőhatás megszűnte után a —16— csavarrugóik a bennük felhalmozódott energia segítségével igyekeznek lengésbe hozni a rugózott tömeget. Ha a lengéscsillapító nincs közbeiktatva, a lengést csak a csavarrugók aránylag kis belső súrlódása fékezi. A lengéscsillapító közbeiktatása folytán a felhalmozott rugóenergia nagy része a fellépő súrlódási erők leküzdésére használódik el és csak a fennmaradó rész hozhatja lengésbe a rugót. Ez, a kilengés! amplitúdók rohalmos csökkenését okozza, s végeredményben megakadályozza a káros lengést. A csillapítás mértéke akkor lenne ideális, ha a következő gerjesztő ütés már nyugalomban találná a rugót. Ezt a gyakorlatban általában nem szükséges megvalósítani. A —16— csavarrugók; kinyílásánál a lengéscsillapító a következő módon működik: a kiindulási helyzetben a —2— acélcső és az —5— súrlódó betétek között ébredő súrlódási erő növeli a —'6— fékpofákat szétfeszítő, a —7— gúla és a —2— cső közé ékelő erőt és eközben maga is exponenciálisan nő egy bizonyos értékig. Ezen érték nagysága függ a —3— rugó feszítő erejétől a —6— fékpofák és a —7— gúla síkjának a —2— cső henger alkotójához mért hajlásszögétől, valamint az egymáson elmozduló alkatrészek közötti súrlódási tényezőktől. A találmány szerinti, fent leírt elvek alapján működő lengéscsillapító keresztirányú lengések csillapítására is alkalmas. Ekkor a kívánt eredményt úgy érhetjük el, hogy 2 db egymással szemben működő lengéscsillapítót kötünk be az alkatrészek közé, amelyek felfüggesztésük miatt egymáshoz (képest keresztirányban elmozdulhatnak, lengésbe jöhetnek. Szabadalmi igénypont: Gördülő járművek lengését csökkentő rugós súrlódásos lengéscsillapító, amelyre jellemző, hogy a külső erő által okozott elmozdulást egy expanziós gúla, s annak menetes szárára erősített tányérra támaszkodó rugó által csőköpenyhez szorított fékpofák fékezik úgy, hogy a súrlódó erő a rugózott elemek egyikéhez; erősített cső és a benne elmozduló, a másikhoz erősített expanziós gúlára támaszkodó fékpofák között jön létre. rajz igi és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2352. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László