144922. lajstromszámú szabadalom • Automatikus működésű jéggyártó berendezés
4 144.922 része a (25) csővezetéken át az (Sí) szelepbe jut, ott megemeli a szelep dugattyúját, amikor is a szelep nyit. Az (Sí) szelep olaj dugattyúja feletti térből a (26) csövön át folyik el a fáradt olaj és a (42) csonknál ömlik a (Vi) szelepből érkező fáradt olajhoz. Ha a (Zi) zárószerv az (Sí) szelephez hasonló kivitelű, akkor az is (Sí) szelep olajvezetékébe van kötve, de fordított értelemben, tehát úgy, hogy amikor az (Sx) szelep nyit, akkor a (Zx ) szerv zárjon. Ha az (Zi) zárószerv elektromágneses működésű, akkor áramköre az (Mi) mágnes áramkörével párhuzamosan van kapcsolva úgy, hogy amikor az (Mi) mágnes köre záródik, akkor a (Zi) szerv mágnese is meghúzzon mégpedig olyan értelemben, hogy a vele kapcsolatban álló szeleptest a zárószerven való víz-átfolyást megszün. tesse. Az előbbieket összegezve, amikor az (Mi) mágnes áramkörének zárásakor az (Ei) tag leolvasztási periódusa megkezdődik, akkor az (Mj) mágnes behúzásának hatására a (Zi) zárószerv elzárja a (17) vályút töltő vízvezetéket, így a tagra a vízráfolyás megszűnik továbbá az (Sí) szelep nyit, és a (Vi) váltószelep a folyadékelválasztó tartállyal kapcsolatot létesítő (53) csőcsonkot elzárja. A berendezés ilyen állásánál most már a kondenzátortól a (27) csővezetéken át érkező meleg hűtőközeg-gőz a (24) csatlakozóvezetéken, a nyitott (Sí) szelepen és a (23) csővezetéken keresztül tud áramolni és bekerül a leolvasztó csőkeret (22) alsó csőpárjába. A meleg gőzök körül járják az elpárologtató csőrendszert és a (16) felső csőpárból a (35) csővezetékbe jutnak. A (38) csővezetéken keresztül áramló meleg gőzök, a (37) csonkon át lépnek be a (Vi) váltószelepbe, ahonnan a (38) csonkon át lépnek ki. A (38) csőcsonkból a hűtőközeg meleg gőze a (36) csővezeték révén az elpárologtató csap (15) felső hűtőcsövébe jut, ahonnan az elpárologtató tag egyes csöveibe •áramlik. Az elpárologtató csövekbe felül belépő meleg gőzök az e csővekben eddig uralkodó nyomást megnövelik, aminek következtében a (20) visszacsapószelep lezár, s így az (F) folyadékelválasztó tartályból a folyékony hűtőközeg nem tud az (Ex ) elpárologtató tagba jutni. Az elpárologtató csövekbe jutott meleg gőzök hőtartalmuk egy részét a falakon keresztül átadják a falak külső felületein képződött jégnek, kismértékben megolvasztják azt. E közben a gőzök egy része lekondenzál. Az így képződött kondenzátum. valamint az elpárologtató csöveiben maradt folyékony hűtőközeg a hűtőcsövekben kialakult nagyobb nyomás hatására (21) csővezetéken át elhagyja az elpárologtató tag, (19) alsó gyűjtőcsövét, majd az (A) automatikus szelep (72) szeleptestét átnyomja a rajzon ábrázolt helyzetével ellentétes állásába, és a (K) közbenső edénybe folyik. Az (A) szelep (72) szelepteste mindaddig ebben a helyzetében marad, — tehát a rajzon ábrázoltán ellentétes oldali helyzetben — amíg az (E2 ) tag leolvasztási periódusa bekövetkezik. Mint már az 1. ábra szerinti elpárologtató tag ismertetésénél meg lett jegyezve, a jég leválasztása viszonylag rövid idő alatt, biztosan megtörténik és a leváló jég az elpárologtató tagok alatt elhelyezett — a rajzon fel nem tüntetett — jéggyűjtő tálcára, vagy csúszdára esik, ahonnan a szállítóeszközökbe, vagy a kívánt felhasználási helyre kerül. Az (Mi) mágnes (70) áramkörét az időrelé vagy sorrendkapcsoló mindaddig zárva tartja, amíg a leválasztás megtörténik. Ezen idő meghatározása is célszerűen kísérletileg történhet. Amikor az (M3 ) mágnes áramköre megszakad, akkor a mágnes vasmagja és a (Ti) tolattyú dugattyúi az első véghelyzetbe kerülnek. Ekkor az előre menő olaj a tolattyú (44) csövéből a (42) és (40) csőcsonkon át jut a (Vi) váltószelepbe, ahol a dugattyút megemeli és a fáradt olaj a (39) és (41) csőcsonkókon át jut vissza a tolattyúba, majd innen a (45) csővezetéken keresztül az olajhálózat (47) csövébe. Ezen olaj áramlási kör a (Zi) zárószervet nyitott állapotba, az (Sí) szelepet pedig lezárt helyzetbe állítja. A (Vi) váltószelep dugattyújának felemelkedésekor a szeleptest a felső helyzetét foglalja el s így lezárja a (38) csövet, miáltal a (37) és (53) csövek közlekedhetnek egymással. Mivel az (Sí) szelep lezárt így a kondenzátorból nem tud további meleg gőz az elpárologtatóba áramlani, viszont a (15) felső gyújtócsőből már a_(36) és (37) csővezetékeken, valamint a (Vi) váltószelepen és az (53) és (54) vezetékeken keresztül az (F) folyadékelválasztó tartályhoz kapcsolt, (60) csővezetéken át a kompresszor már szívja a hűtőközeg gőzeit. Ennek következtében az (Ei) tag elpárologtató csöveiben a nyomás csökkenni kezd, minek hatására a (K) tartályból a hűtőközeg a (A) automatikus szelepen majd a (21) csővezetéken át visszafolyik a (19) gyűjtőcsőbe, ahonnan az elpárologtató csöveibe kerül. Itt a hűtőközeg a lecsökkent nyomáson elpárolog és így a fagyasztás! folyamat bekövetkezik. Amikor a (K) edényből az összes hűtőközeg visszafolyt, akkor az (E-i) tag elpárologtató csöveiben a nyomás további kis mértékkel csökken, mire a (20) visszacsapó szelep nyit' és így a (62) és (63) csővezetékeken keresztül az (F) folyadékelválasztó tartályból történik az (Ex) tag hűtőközeggel való táplálása is. Mint már fentebb meg lett említve, a 3. ábrából is az (E2 ) tag fagyasztási folyamata, az (Ei) tag leolvasztási ideje alatt zavartalanul folytatódott. Amikor az (E2 ) elpárologtató taghoz tartozó (M3 ) mágnes (71) áramköre záródik, akkor az olaj az (58) vezetéken, a (T2 ) tolattyún keresztül az (55) csőcsonkba tud áramlani, ahonnan a (48) csövön át a (V2 ) váltószelepbe, illetve a (68) csövön át az (S2 J szelepbe folyik. Ha a (Z2 ) zárószerv olajjal működtetve akkor az (55) vezetékből ide is áramlik olaj. Ezen előremenő olajáramlás hatására a (V2 ) váltószelépben annak (52) nyilasa elzáródik, az (S2 ) szelep kinyit, és a (Z2 ) zárószerv lezár. Ezzel az (E 2 ) tag leolvasztási periódusa megkezdődik. A fáradt olaj a (V2 ) váltószelepből a (49) csőcsonkon, az (S2 ) szelepből pedig a (69) csőcsonkon keresztül folyik el, majd az (56) cső-
