144922. lajstromszámú szabadalom • Automatikus működésű jéggyártó berendezés
2 144.922 gyűjtőcső síkjában egymás alatt elrendezett és egymással is összehegesztett (7) csövekből áll. E (7) csövek (11) függőleges csövekkel a felső (3) csőpárhoz vannak kapcsolva. A (3) jelű csőpár kialakítása és elrendezése az alsó (7) csőpáréhoz hasonló. A leolvasztott csőkeret alsó része a (12) csonknál a kondenzátorba vezető csővezetékhez van kapcsolva, míg a felső rész az (5) csőcsonk révén az 5. ábrán bemutatott váltószelep (94) csőcsonkjához csatlakozik. Az 1. és 2. ábra szerinti kialakítású elpárologtató egyszerű gyártástechnológiával olcsói? előállítható, kellő mechanikai szilárdsággal rendelkezik, és a rajta képződött jég leolvasztása minden külön beavatkozás nélkül is biztosan megtörténik. Ugyanis a jégnek az elpárologtató felülete széleiről való leolvasztás szokott problémát jelenteni, de e megoldásnál az elpárologtatóval körös-körül érintkező leolvasztó vezeték — amelyben a leolvasztási periódusban a kondenzátorból jövő meleg gőzök áramlanak — éppen a jégfelület széleit olvasztja meg, s így a jégnek az elpárologtatótól való elválása a jég hőmérsékletváltozás következtében beálló térfogatváltozása folytán simán megtörténik. A találmány szerinti automatikus jéggyártó berendezés igen lényeges része a hűtőközeg fogyasztási és leolvasztási periódusnak megfelelő áramlásának irányítását végző váltószelep. A váltószelep átállítása, hidraulikus vagy pneumatikus úton történhet. Az itt ismertetett példánál olaj nyomással van működtetve, és az olaj irányítását egy tolattyú végzi. A 4. ábrán egy tolattyú példakénti kivitele van vázlatosan feltüntetve. A (86) tolattyúházban a (78) rúdra erősített (79) és (80) dugattyúk vannak. A (86) ház egyik oldalán a (81) és (82) csőcsonkok vannak elrendezve úgy, hogy a dugattyúk alsó helyzetükben a (82) csőcsonkot, felső helyzetükben pedig a (81) csőcsonkot fogják közre. A (86) tolattyúház másik oldalán, annak fcözéptáján a (85) csőcsonk van, amely az előremenő olajvezetékhez van kapcsolva. A ház alsó és felső részén a (84), ill. (83) csőcsonkok vannak elrendezve, amelyek egymással és a visszafolyó olaj vezetékével vannak összekötve. A (78) rúdhoz mereven csatlakozik a (77) vasmag, amely egy (76) mágnestekercs (74) tekercstartójának (75) üregében elmozdulhat. A (76) mágnestekercs (73) kivezetései pl. egy időrelé áramkörébe vannak kötve. Az 5. áhra egy váltószelep példakénti kialakítását szemlélteti. A (87) szelepházat a (90) választófal a felső, olajtérre és az alsó, hűtőközegtórre osztja. Az olajtérben a (91) dugattyú foglal helyet, és ennek dugattyúrúdját a (92) tömszelence fogja körül. A (91) dugattyú az olajtérhez csatlakozó (88) és (89) csőcsonkok között mozoghat, az e csőcsonkokon keresztüláramló olaj nyomásának hatására. A hűtőközegteret fölfelé a (93) tömszelence zárja el. A hűtőközegtérbe torkollik a (94) és (100) jelű csőcsonk. A (94) csőcsonkon át a váltószelep alsó tere az elpárologtató tag felső leolvasztó csőpárjának kivezető csövéhez van kapcsolva. (Az 1. ábrán (5) jelű csőcsonkhoz.) A (94) csőcsonk ailatt az áttöréssel ellátott (95) gát foglal helyet, amelynek alsó részén a (96) szelep-ülés van kiképezve. A (100) csőcsonkon át a váltószeíllep alsó tere az elpárologtató tag felső gyűjtőcsövével közlekedhet. (Az 1. ábrán (4) a (87) szelepház alsó részén a (99) csőcsonk van, és ez a folyadékelválasztó tartály gőzterébe vivő csővezetékhez kapcsolódik. A (99) csőcsonk torkolata körül a (96)-hoz hasonló (98) szelepülés van kiképezve. A (91) dugattyú rúdjának alsó végére van rögzítve a (97) szeleptest. Az 5. ábrán bemutatott váltószelep működése a 4. ábra szerinti tolattyúval együtt a következőképpen történik: a tolattyú (81) csőcsonkja a váltószeilep (88) csőcsonkjával, míg a (82) csőcsonk a szelep (89) csőcsonkjával van összekötve. Ha a (76) mágnes áramkörét zárjuk, akkor a kifejlődő mágneses térerő hatására a (77) vasmag egy — a rajzon fel nem tüntetett — terhelés pl. rugóerő ellenében felfelé elmozdul, s így a vele merev kapcsolatban álló (79) és (80) dugattyúik is ,,a fölső határhelyzetükbe kerülnek. Ekkor az előremenő olaj a (85) csövön át a (81) csőbe, illetve ezen valamint a vele összekötözött (88) csőcsonkon át a váltószelepbe tud folyni. Itt a (91) dugattyút lefelé nyomja, így a (91) dugattyú alatti teret kitöltő fáradt olaj a (89) csőcsonkon és a hozzá kapcsolt (82) csőcsonkon keresztül a tolattyúba kénytelen folyni, ahonnan a (84) csőcsonkon át a viszszafölyó olaj vezetékébe áramlik. A váltószelep tehát az 5. ábrán bemutatott helyzetet foglalja el, amikor is a (97) szeleptest az első (98) szelepülésen fékszik fel, s így a (94) csőcsonkon át a (leolvasztott csőből érkező hűtőközeggőz a (95) gát áttörésén keresztül a (100) csőcsonkba, majd innen az elpárologtató tag felső hűtőcsövébe tud áramlani. Amikor a (76) mágnes áramkörét megszakítjuk, akkor a mágneses erőtér megszűnése folytán, a (77) vasmag felrántásakor előfeszített rugó a vasmagot — és vele együtt a (79) és (80) dugattyúkat —. a 4. ábrán feltüntetett helyzetbe visszanyomja. Ekkor a friss olaj a (85) csőből a (82) csövön, valamint a vele összekapcsolt (89) csonkon át a váltószelep (91) dugattyúja alá folyik. A friss olaj nyomása következtében a (91) dugattyú felemelkedik, és a felette levő olajat a (88) csövön nyomja ki.Mivel a (88) csőcsonk a tolattyú (81) csőcsonkjával össze van kötve, így rajtuk keresztül a fáradt olaj a tolattyúba jut, ahonnan a (83) csövön át a visszafolyó vezetékbe kerül. A váltószelep ezen helyzetében a (97) szeleptest a (96) szelepülésen fekszik fel, s így most a (100) cső a (99) csővel közlekedik, minek folytán az elpárologtatóból a (100) csövön érkező hűtőközeg-gőzök a (99) csövön át a folyadékelválasztó tartály gőzterébe juthatnak. Mint a későbbiekben kitűnik, a 4. ábrán feltüntetett tolattyúállás a hozzá tartozó elpárologtató tag fagyaszitási periódusának felel meg, míg az 5. ábrán bemutatott szelepállás mellett a leolvasztás történik. A 3. ábrán egy jéggyártó berendezés vázlata van feltüntetve. Ezen a vázlaton nem szerepelnek a hűtés szempontjából alkalmazott azon berendezési tárgyak, amelyek a találmány
