144913. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés acélcsövek gyártásához

144.913 3 gercsoportot alkalmazni. Ha a hideg hengerlést tüske nélkül végezzük, lehet még olyképp is dolgozni, hogy a gömbölyítő hengereket részben vagy egészben elhagyjuk. A 3. ábrából látható, hogy a cső áthaladási irányában egymásután elhelyezett henger járatok a csőtengelyre merőleges helyzetű forgási síkban egymáshoz képest eltolt helyzetűek. A 3. ábra vázlatosan mutatja a munkahengerek és a gömbölyítő hengerek elhelyezését, ha a hideg hengerlést az egész hosz mentén azonos átmérőjű, hengeres tüskével vagy rúddal végezzük. Az egyes henger járatok szöghelyzetét a 3a. ábra szemlélteti. E vázlaton az egyes hengerpárok hosszközépsíkjainak helyzete látható, a 14 cső hossztengelyére merőleges metszetben, olyképp, hogy az egyes A, B, C és D hengerlőállványok vagy csoportok az 1. ábra szerinti hengersor számária egymással koncentrikus A, B, C és D körgyűrűkkel vannak ellátva. Ügy, amint a 3. és a 3a. ábrából látható, mindegyik hengerlőállvány két munkahengerjárata a cső hossztengelyére merőleges forgási síkban mindenütt 90°-kal van egymáshoz képest eltolva. Mindegyik hengerlőállvány munkahenger-járataihoz utánkapcsolt ,c, f, i, m gömbölyítő henger járat a munkahengerekhez ké^ pest a derékszögtől eltérő szöggel, éspedig 45°-kal van eltolva. Emellett mindegyik hengerállvány munkahenger-járatai a szomszédos hengerállvány munkahengereihez képest a derékszögtől eltérő szöggel vannak eltolva, éspedig a 3a. ábra szerint 22,5 vagy 45°-kal. A két első A és B hengerlő állványok hengerjáratainak helyzete és elrendezése egyébként a 9—14. ábra szerinti keresztmetszetekből állapítható meg. A hengersorban feldolgozott cső mozgási irányában egymásután elhelyezett valamennyi munkahenger és gömbölyítőhenger egymáshoz képest növekvő kerületi sebességgel működik. A kerületi sebességekben mutatkozó különbözetek olyanok, hogy a méretcsökkentés és a hengerlés következtében beálló csőhossz-változás, valamint a hengerlésnél bekövetkező előresietés kiegyenlítődnek. Ezenkívül a második munkahenger-járatnál, mindegyik hengerállványon, az előtte levő munkahenger-járat kerületi sebességéhez képest a kerületi sebesség még adalékosan meg van növelve olyképp, hogy mindegyik hengerállványon a két munkahenger-járat között levő csőhossz húzóigénybevétel alatt áll, ill. nyúlik. A kerületi sebességnek ez a járulékos növelése az éppen alkalmazott áthaladási sebességtől és a cső keresztmetszetében előállott méretváltozásoktól függ, és kb. a kerületi sebesség 2—5%-a, arra a kerületi sebességre számítva, amely ilyen nyújtó húzás alkalmazása nélkül szükséges lenne. A 7. ábra kettős munkahenger-járat hengerlő üregét vagy kaliberét a 14 cső hossztengelyére merőleges metszetben mutatja. A két 11a. és 11b. munkahengerek kalibere a rajzon a-val jelölt szöggel, éspedig 110 fokkal készül, tehát ilyen középponti szög mentén, a cső hossztengelyéhez koncentrikusan helyezkedik el mindkét hengernél a 15 tüske vagy belső rúd mellett, tehát annak külső kerületén. A 11a. és 11b. munkehengerek kaliberéi az « szögnek megfelelő kerületi darabot fogják át a 14 cső mentén, ill. annak külső kerületén és így a 14 cső összesen kerületének olyan darabja mentén nyúlik, amely valamivel nagyobb mint a fél csőkerület. E munka közben a cső falvastagsága egyidejűleg csökken és a cső hosszirányban nyúlik. Az a szöggel határolt kaliberdarab két oldalán a hengerek' kaliberei fokozatos átmenettel nyílnak, ill. szélesednek és így ezeken a helyeken nagyobb távolság marad a 15 tüske külső kerülete és a hengerlő üreg vagy kaliber között. A 14 cső e részein keletkező vagy fellelhető, megmunkált darabok tehát eltávolodhatnak a 15 tüskétől és a 11a., valamint 11b. munkahengerektől, e részeket tehát a hengerlő kaliber nem érinti és nem hengerli. A 14 cső hosszirányú nyúlása, tehát a 11a. és 11b. munkahengerek által feldolgozott és az a szögre terjedő kerületi darabok hosszváltozása a köztük levő és a nem-hengerelt kerületi darabokra oly húzóerőt fejt ki, amely a folyási határt túllépi, miáltal ezek a részek is, tehát a cső nem-hengerelt kerületi darabjai hosszirányban megnyúlnak. Mindegyik hengerállvány két munkahengere között levő csődarabra kifejtett nyílás, amelyet a kerületi sebesség megfelelő növelésével értünk el, azt eredményezi, hogy a cső mindenkor hengerelt részeinek szélein szélesedés nem következik be, hanem lényegileg a cső hosszirányában az anyag alakváltozása történik. Emellett a nyújtás következtében a cső hosszirányú megnyúlása a kerületnek a hengerek által nem érintett részein nagyobb fokú lesz a oső hosszirányú megnyúlása és ezáltal e csőrészeken az anyag alakváltozásával szemben tanúsított ellenállás lényegesen csökken. A 8. ábrán látható metszetnél, amely három hengerrel ellátott állványt szemléltet, a 22a, 22b és 22c hengerek kaliberjei á 14 cső kerületének mindig bizonyos ß szöge alatt érintkeznek, amely kb. 70°. Ennek a szögnek a területén belül a hengerek kaliberjei a 14 cső hossztengelyéhez képest koncentrikus kialakításúak. E kaliberdaraboktól oldalt a hengerek üregei olyképpen szélesednek, hogy a tüske és a hengerüregek között nagyobb köztér marad szabadon. E helyen tehát a cső falát a 22a, 22b és 22c hengerek kaliberjei nem érintik és nem hengerlik, hanem a csőfal a 15 tüske külső felületétől és a hengerek belső felületétől eltávolodhatok, emellett peidg ez a csőrész a reá átvitt húzóerők hatására hosszirányban megnyúlik. A cső kerületére szoruló hengerek a cső anyagának szakítószilárdságát a mindenkor hengerelt kerületi szakaszokon lényegesen megnöveli a hengerek üregei által még fel nem dolgozott csődarabok, ill. csőkerületi részek szilárdságához viszonyítva. A hengerek által létesített és mindenkor kb. a fél csőkerületre szorítkozó hosszirányú nyúlás következtében azok a csődarabok, amelyek e részek között helyezkednek el, amelyek szakítószilárdsága tehát kisebb, folyási határukat meghaladó húzóerők hatásának vannak kitéve, ami által ezek a darabok hosszirányban szintén megnyúlnak. A csőfal meg nem dolgozott részeinek hosszirányú nyúlása számára elegendő, ha a nem hengerelt anyag szakítószilárdságánál kb. 10—20%-kal kisebb folyási határt lépjük túl. Azáltal, hogy a csövet egyidejűleg oly darabokon hengereljük, amelyek együttesen legalább a csőkerületnek kb. felét teszik ki, még azt is elérjük, hogy a cső anyagának megdolgozott részeiben, lényegileg hosszirányban fejti ki hatását a hengerlés munkája és a cső kerületének irányában, tehát szélességben csak csekély lesz a hengerlő