144890. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves oldószerekben oldható pliamidek fényérzékennyé tételére és az eljárás szerint előállított nyomóformák
Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁJNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.890. SZÁM 8. c. 5—11. OSZTÁLY — BU—123. ALAPSZÁM Szolgálati találmány Eljárás szerves oldószerekben oldható poliamidek fényérzékennyé tételére és az eljárás szerint előállított' nyomóformák Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet, mint dr. Brugger Frigyes és Szécsi Marianna kutatók jogutódja 2 / 3 részben és Móricz Pál, üzemvezető l / 3 részben, valamennyien Budapest. A bejelentés napja: 1955. október 7. A találtmány eljárásra vonatkozik poliamidek fényérzékennyé tételére. Az eljárás terméke a sokszorosító ipar mindama ágaiban találhat alkalmazást, melyeknél a fényérzékeny rétegre felvett képnek vegyi vagy erőművi behatásoknak kell ellenállnia. A találmány szerinti eljárás terméke a követelmény ekriek kitűnően megfelel, mert nemcsak sav- és lúgálló, hanem kopásálló is és emellett szakítószilárdsága' is nagy. A felsorolt tulajdonságok alkalmassá teszik a találmány szerinti eljárás termékét, főleg az offset- és mélynyomásnál, a cinkográfiában és a textilnyomásnál való alkalmazásra. A találmány szerinti eljárás azon a felismerésen alapszik, hogy a szerves oldószerekben oldható poliamidek Vl-vegyértékű króm hozzáadásával fényérzékennyé tehetők. Az eljárás lényege az, hogy alkoholban oldható poliamid alkoholos oldatát és Vl-vegyértékű króm, célszerűen krómsav (Cr03 ) oldatával összekeverünk, amikor is oly terjméket kapunk,- mely a fény hatására elveszti szerves anyagokban való oldhatóságát. Alább az eljárást, példaképpen, nyomósablon előállításával kapcsolatban ismertetjük. Nyomósablonók készítésénél eddig úgy jártak el, hogy a nyomószitára alapként elhelyezett, nyomási igénybevételnek jól ellenálló műanyagrétegre, főleg lágyított nitrocellulóz-, klórkaucsuk- stb. rétegre is fényérzékeny réteget, általában bikromát tartalmú fehérje vagy ezüsthaloidekkel, illetve bikromáttal érzékenyített műanyagréteget vittek fel, mely megvilágítás hatására a fény-érte helyeken elvesztette vízben és a szokásos oldószerekben való oldhatóságát. A felvitt fényérzékeny réteg a fényérte helyeken expozíció után oldhatatlan, összefüggő filmet adott, melyet a fény nem-érte helyekről eltávolítottak, majd az ezáltal hozzáférhetővé vált műanyag alapréteget is kioldották. Az ismert eljárásnál tehát a fényérzékeny réteget szitára alapként elhelyezett műanyagrétegre rakták fel, azaz szükség volt egy nyomásnak ellenálló alaprétegre és. egy erre felrakott fényérzékeny rétegre. A találmány szerinti eljárással ezzel szemben oly nyomósablon állítható elő, mely csupán nyomási igénybevételnek és különféle vegyszereknek az eddig alkalmazott filmeknél jobban ellenálló, egyetlen fényérzékeny rétegből áll, mégpedig Vl-vegyértékű krómmal fényérzékennyé tett! poliamidrétegből. Ha a nyomószitára felvitt krómtartalmú poliamidréteget a sablonon keresztül megvilágítjuk és a filmet a fény nemérte helyekről eltávolítjuk, közvetlenül használatra kész nyomósablont kapunk. A találmány szerinti eljárás útján készült nyomósablon előállítása tehát, a végtermék fokozott szilárdsága mellett, lényegesen egyszerűbb, mint a nyomószitára felvitt műanyagrétegre felrakott fényérzékeny réteg alkotta ismert nyomósablonok. Példa: Alkoholban oldható poliamidból, pl. a kereskedelemben ultramid-1 C név alatt ismert termékből 10%-os alkoholos oldatot készítünk. Krómsavból is készítünk víz—alkohol 1 :1 arányban 6%-os oldatot. 5 s. r. poliamid-oldatot 1 s, r. krómsavoldattal elegyítünk és jól összekeverünk. A keverékből a nyomószitára annyit viszünk fel, hogy összefüggő, egyenletes fil'lmet kapunk. A film megszáradása után a felvitelre kerülő, rajzon át ívlámpával kb. zselatinos eljárásnál szokásos fénymennyiséggel világítjuk meg, majd a szitát alkoholba merítjük és addig tartjuk abban az oldószerben, míg a műanyagfilm a fedett helyeken teljesen ki nem oldódott. Ez kb. 10 percig tart. Tiszta alkoholos öblítés
