144872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás talajszelvényű, bélés nélküli öntözőcsatornák vízzáróvá tételére
2 144.872 Ezt egyszerű helyszíni méréssel állapíthatjuk meg. Az így elkészített oldatot bevesszük a csatorna kb. 100—500 méteres szakaszába, amelyet a reakciós száraz anyag nedves homokkeverékéből készült egyszerű gáttal zárunk el, ideiglenesen. A megtöltött, csatornában, a folyadékot kb. 10—24Í7 -ig állni hagyjuk, majd az egyensúly beállta után a rögtönzött elzárógátat megnyitva, az oldatot a csatornába, tovább eresztjük, egy újabb hasonlóan lemért szakaszig. A csatorna esési magasságától függően a visszamaradt oldatot az újabb (cisatornarészbe szivattyúval átemeljük. Ezt az eljárást folytatjuk végig és az oldat pótlásáról kell gondoskodni. 100 m3 átlag 3%-os. oldat készítéséhez, 3 to anyag szükséges és ha méterenként 1 m3 oldatot viszünk be a csatornába s ha a csatorna egy-egy szakaszaiban 5—il0% oldat veszteséget, azaz 100 méter szakaszon, 5—10 m3 -t viszünk, így 3 to anyaggal kb. 800 méter hosszú 1 m2 keresztmetszetű csatornát szigetelhetünk el igen alacsony költségei. A bentonitos oldat készítése legegyszerűbben úgy történik, hogy a bentonitot a kívánt mennyiségben a szivattyú előtt adagoljuk az öntővízbe, amikor is a szivattyú a bentonitot teljesen egyenletesen diszpergálja. A bentonitos víz koncentrációját az: öntözőcsatornában ilyen módon újabb betonit 'vagy csak tiszta víz! hozzávezetesével szabályozhatjuk a kívánalom szerint. 2. Kevert burkolat: Homok vagy soványagyag típusú talajoknál, amelyek zsugorodása 5%: alatt van, általában úgy is. eljárhatunk, hogy a csatorna teljes felületéből mintegy 10 dm. vastag „tükröt" leszedünk (a humuszt nem ideszámítva) s ezt a talajréteget keverjük, meg 4—'8% bentonit őiieménnyel betonkeverőben, vagy más alkalmas keverőben földnedves vagy képlékeny állapotban, majd az így nyert bentonitos talajkeveréket az előzőleg kivett talaj helyére bedöngöljük. Az így kiképzett bentonitos] talaj védőrétegéből a bentonit nem mosódik ki és kiszáradás esetén kisebb repedések ugyan képződhetnek, de újból való nedvesedés után ezek rövid időn belül (1—2 óra) teljesen visszaduzzadnak és ismét vízzárókká válnak. • . • • 3. Rejtett burkolat: Az ún. rejtett burkolat alkalmazása főleg 5%nál nagyobb zsugorodó talajoknál célszerű vízzárási megoldás. Ennek célszerű kivitelezése a kevert burkolatos megoldás első fázisához hasonló, tehát a csatorna felületéről mintegy 10 cm vastagságban a talajt leszedjük (tükröt vágunk), majd m—ként a csatornában uralkodó vízr oszlop magasságától (üzemi vízszint) függően (0,6—2 m) 2—6 kg/m2 bentonitőrleményt hintünk el egyenletesen vagy 30'—70% víztartalmú bentonitgéllel vonjuk be oly vastagon, hogy a réteg m2 -ként 6 kg. száraz bentonitot tartalmazzon. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás talajszelvényű bélés nélküli öntözőcsatornák vízzáróvá tételére azzal jellemezve, hogy felszíni, vagy magas vezetésű burkolatban öntözőcsatornák, vagy hasonló földmunkák vízzárását stabilizált (időálló) nátriumbentonitokkal hajtjuk végre. -2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízzárást V?—10%-os bentonit vizes szuszpenziójával iszapolással hajtjuk végre. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a vízzárást 1—10%-os bentonitot talajkeverékkel földnedves állapotban bedöngöljük. 4. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja azzal jellemezve, hogy a szigetelendő talaj felületét m2 -ként 2—6 kg. bentonitőrleménnyel, illetve 30—70% víztar1 talmú m2 -ként 2—6 kg. száraz bentonitot tartalmazó géllel terítjük le, s az így nyert bentonit-vízzáró réteget védőrétegként 5—20 cm. ledöngölt talajjal lefedjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2342. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László
