144870. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőbetét főleg forrasztópákákhoz

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.870. SZÁM 21. h. 1 — 12. OSZTÁLY - CE—272. ALAPSZÁM Villamos fűtőhetéi főleg forrasxtópákákhos • A Magyar Állam, mint a feltaláló, Csernoch Alajos mérnök jogutódja, Budapest. A bejelentés napja: 1958. augusztus 28. . A forrasztópákáfchoz használt ismert fűtŐDetétek főleg keramikus anyagba ágyazott, vagy ilyen anyagra tekercselt' izzószálból álltaikj E fűtőtesteknek nagy volt a helyszükséglete és azonkívül az izzószál rövid idő alatt tönkrement. Az: izzószál élettartamának megnövelése végett a fűtőtesteket később légtelenített burában helyezték el, s így az izzószál oxidációját megakadályozták. E megoldásnál is megmaradtak azonban a nagy méretekből eredő hátrányok. A fejlődés folyamán később csak az izzószálat helyezték el védőburában.s így már lényegesen kisebb méretű, jobb hatásfokú fűtőtestek születtek. E kivitel mellett az, ideálisnak tekinthető pontszerű hőforrás jól megközelíthetővé vált. Ilyen kis fűtőbetét alkalmazása mellett a sugárzási veszteség nagymértékben lecsökkent, s a fűtőbetétet a páka nyelvének csúcsában lehetett elhelyezni s így lehetővé vált a nyelv felmelegítése rövid idő alatt kis veszteséggel. Ezeknél a /fűtőbetéteknél a bura anyaga rendszerint olyan | különleges üveg volt, amelynek lágyuláspontja I az izzószál üzemi hőmérséklete fölött volt. Erre | azért volt szükség, hogy az üzemi hőmérséklet következtében fellépő mechanikai igénybevételnek a búra ellenálljon. Tekintettel arra, hogy az izzószál üzemi hőfokának növelésével a páka hatásfoka] javítható, így a magasabb izzási hőmérsékletre készített fűtőbetéteknél az izzószáltól távolabb kellett elhelyezni a burát, hogy elkerüljék a bura falának lágyulását. Ekkor azonban a fűtőibetét nagyobb méretűvé vált. E megoldásnál tehát nem lehetett megvalósítani a fűtőbetét méreteinek a minimálisra való csökkentését a fűtőszál üzemi hőmérsékletének maximális értéke mellett még a viszonylag drága különleges üveganyagból készített bura alkalmazása esetén sem. A találmány tárgya mentes a fenti megoldások hátrányaitól, mert olyan miniatűr fűtőbetét, amelynek burája közönséges, olcsó üveg, és amelynél a fűtőszál üzemi hőfoka az üvegbura lágyulási hőmérséklete körül van, mindemellett egyszerűen és gyorsan cserélhető és a hozzá alkalmazott pákaszerelvény könnyű, kicsi, ceruzához hasonló alakúra képezhető ki. A találmány alapgondolatát az a felismerés képezi, hogy a burát kitöltő gáz nyomását a fűtőbetét készítésékor oly mértékben kell csökkenteni, hogy .a burában levő izzószál üzemi hőmérséklete mellet a burán belül megnövekedett nyomás esetén a bura környezetének nyomása a burán belüli nyomással azonos, vagy legalábbis közel azonos legyen. Ekkor ugyanis .a bura falának lágyulása sern járhat káros következménnyel, mert hiszen a bura fala nincs mechanikailag igénybevéve éppen a reá ható külső és, belső nyomás egyenlősége folytán. A burán belül ritkított levegő, vagy közömbös gáz is lehet. • Levegővel való töltés esetén, vagy egyáltalán oxigén jelenléte esetén az izzószál oxidációjának: csökkentése érdekében célszerű a burán belül oxigént lekötő anyagot — 0pl. vörösrézport — elhelyezni, Természetesen a találmány szerinti fűtőbetét felhasználás tekintetében nincs korlátozva a forrasztópákák területére, mert • az előnyösen alkalmazható pl. villamos vasalóknál, abszorpciós hűtőgépeknél és még sok területen. A találmány tárgyát a csatolt rajzmelléklet ábráin bemutatott példakénti kivitel kapcsán magyarázzuk részletesebben, ahol az: 1. ábra egy példakénti fűtőbetétet szemléltet hosszmetszetben, a 2. ábra az 1. ábra szerinti fűtőbetétnek egy pálkaszerelvénybe való péidáikénti beépítését mutatja, a 3. ábra pedig az 1. ábra szerinti pákiabetétet vasalóba építve tünteti fel. Az 1. ábrán (l)-el van jelölve a fűtőbetét burája, amelyben (2) izzóspirál foglal helyet. Mint rnár fent említettük, a búra anyaga célszerűen üvegből, mégpedig közönséges üvegből készülhet, de természetesen más anyag is használható e célra. A fűtőszál anyaga sem kötött, a mindenkori műszaki és gazdasági szempontok figyelembevételével bármilyen alkalmas anyagból készíthető. Az (5) jelű kivezetőkkel szemben az a követelmény, hogy hőtágulási együtthatójuk a