144855. lajstromszámú szabadalom • Eljárás felületaktív anyag előállítására

Megjelent: 1959. május 31-én. * ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.855. SZÁM 8. i. OSZTÁLY — BA—1046. ALAPSZÁM Eljárás felületaktív anyag előállítására Bányász János oki. bányamérnök, dr. Beregi László oki. vegyészmérnök, Illy Gábor oki. ve­gyészmérnök, Kállay Ferenc oki. vegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. május 22. A találmány eljárás felületaktív anyag előál­lítására. A felületaktív anyag közhasználati ne­ve: Solovet. Az ipar a legkülönbözóob területeken alkal­maz felületaktív anyagokat. Ezek közös jellemző sajátsága, hogy egy hidrofil és egy hidrofob részből tevődnek: össze, aminek révén általában felületi feszültség csökkentő hatásúak és alkal­masak egymással érintkező poláros és nem-po­láros anyagok határfelületi viszonyainak meg­változtatására. Poláros folyadékként leggyak­rabban vizet szerepeltetve, a víz használatával kapcsolatos összes fiziko-kémiai területen ezek­nek az anyagoknak a segítségével új eredmé­nyek érhetők el. A fentiekben körvonalazott hatásosság felü­letaktív anyagként alkalmazott vegyianyag hid­rofob és. hidrofil molekula-részeinek kedvező egyensúlyától függ. Felismerésünk szerint igen kedvező ilyen tulajdonságokkal rendelkező anyag állítható elő ipari jellegű vegyi nyers­anyagokból szulfodikarbonsav- és zsírsav- ve­ahol R—CO— a természetes zsírsavmaradék (el­sősorban stearin-, palmitin-, vagy olajsavmara­dék) jelképéül áll. A találmány szerinti vegyület-típus, előállítása tehát maiéin-, vagy fumársavnak egy természe­tes zsírok részleges hidrolíziséből nyert, nagy­ipari termékként közismerten gyártott mono-, vagy digliceriddel és pl. ricinusolaj lúgos hőbon­tásakor a szebacinsav mellett melléktermékként kapott kaprilalkohollal való észterezése és a nyers, desztillálatlan észter reagáltatása nát­riumbiszulf ittál. gyes észterek alakjában. Különösen kiváló felü­letaktív hatással rendelkeznek és könnyen, előál­líthatók a szulfoborostyánkősav és a természetes C15 —C 17 zsírsavak (palrnitinsav, stearinsav, olaj­sav) kevert zsíralkohol-glicerin észterei. Legegy­szerűbb ilyen vegyületként említhető a szulfo­borostyánkősav kaprilalkohollal és természetes zsírok részleges hidrolizisével nyert mono- vagy digliceriddel történő észterezésének terméke. A vegyület előállítása történhet maiéin- vagy fumársav nátriumbiszulfit hatására bekövetkező szulfoiboroístyánkősavvá alakítása és ennek a fenti alkohollal vagy részben észterezett többér­tékű alkoholokkal való észterezése útján. Még célszerűbb fordítottan eljárva a maiéin- vagy fumársav vegyes zsíralkohol- zsírsavgliceril-ész­terét elkészíteni és ezt az anyagot nátriumbi­szulfittal a szulfoborostyánkősav-származékká átalakítani. Például: zsír alkoholként kaprilalko­holt, gliceridként pedig egy monogliceridet vá­lasztva, ilyen módon az alábbi képletek szerint monokapril-zsírsavglieeril- nátriumszulfoszukci­nát keletkezik: A maiéin-, Vagy fumársav észterezésére hasz­nált zsíralkohol : glicerid arányt tág határok kö­zött lehet módosítani. Mégis, tapasztalatiunk sze­rint különösen kedvező hidrofil-hidrofob egyen­súly érhető el a kialakuló molekulákban, ha ez az arány a 701—90% zsíralkohol 30—10% glice­rid határok között van. ' A találmány szerinti anyagok előállítási mód­szerének egyik lehetőségét az alábbi példában szemléltetjük: CH—COOH CH2 —O—OC—R CH—CO-OC8 H 17 || + C8 H 17 OH +• I || CH—COOH CH—OH CH—CO • O—CH2—CHOH—CH,0 • OC—R I CH2OH -f- NaHS03 + CH9 —CO-OC 8 H 17 f NaSOo—CH—CO • O • CH, • CHOH • CH20 • OC • R

Next

/
Thumbnails
Contents