144849. lajstromszámú szabadalom • Energiatároló és visszaszolgáltató berendezés főleg járművekhez

2 144.849 daként alkalmazható körtolattyú metszetét ábrázolja, a 4. ábra pedig a körtolattyú mozgatását végző csigahajtást ábrázolja. A találmány ismertetéséhez az 1. ábrán vázlatosan feltüntetett három hengerből álló berendezést használjuk fel. E berendezés (2) hengereiben mozgó dugattyúk a (17.) főtengellyel vannak kapcsolatban a hajtórudák révén. A (2) hengerek mindegyike a (3) jelű házban levő körtolattyúval van ellátva, amelyek állásától függően a (2) hengerekből álló rendszer kompresszorként vagy légmotorként működhet. A (17) főtengely megfelelő áttételezéssel oldható módon a jármű hajtószerkezetéhez kapcsolódik. A (2) hengerek az (1) jelű csővezetékek révén csatlakoznak a rajzon fel nem tüntetett légtartányhoz. A hengerekből álló rendszert a (18) ház fogja össze, amely a (4) csavarokkal erősíthető például a jármű vázához, vagy más erre alkalmas járműrészhez, A 2. ábra egy henger metszetét mutatja, ahol (11) tengely a találmány szerinti berendezés hajtótengelye. Erről a (11) tengelyről a (10) jelű tertgelykapcsoló közvetítésével, valamint a (19) és (20) fogaskerekek révén meghajtható a berendezés (17) főtengelye. A hengeren levő körtolattyú vezérlése a (17) főtengelyről történik, a 2. ábrán csak jelképesen (6)-tal jelölt csigahajtás, az (5/a) tengely, valamint az erre ékelt (5) fogaskerék segítségével. 2. ábrán (6)-tal jelölt szerv a 4. ábrán van részletesebben feltüntetve, ahol a (12) jelű orsó a (17) főtengely bordázott részére van illesztve, amelyen a (15), illetve (16) végállások között a (14) kar segítségével elmozdítható. A (12) orsóhoz kapcsolódik az (5/a) tengelyre szerelt (13) fogaskerék, Az egyébként ismert körtolattyút a 3. ábra szemlélteti részletesebben, amelyről mégállapítható, hogy a (3) házban van elhelyezve az (5/a) tengelyre erősített (5) fogaskerék, amely a (8) jelű körtolatytyúnak a rajzon fel nem tüntetett fogaskoszorújával kapcsolódik, s így a (7) hüvelyen a (8) körtolattyú mindkét irányban elmozgatható. A (3) jelű ház (9) részén a (9/a), illetve (9/b) csatornák vannak kiképezve, melyek közül a (9/b) csatorna az (1) csővezetékek révén a légtartánnyal közlekedik, míg a (9/a) csaterna a szabadba torkollik. A (7) jelű hüvelyen a (7/a), illetve (7/b) nyílások vannak, míg a (8) körtolattyú a (8/a) nyílásokkal van ellátva. A találmány szerinti berendezés működése a következőképpen történik: A jármű fékezésekor a (10) tengelykapcsoló révén a jármű hajtó-, illetve futószerkezetéhez kapcsoljuk a berendezést s így a (19) és (20) fogaskerekek a (17.) főtengelyt meghajtják. A körtolattyú úgy van beállítva, hogy a dugattyú lefelé haladásakor a szabad levegő a (9/a) csatornákon, valamint a (8/a) és (7/a) csatornákon át a hengerbe nyomulhasson. A dugattyú felfelé haladásakor azonban a körtolattyúnál már a (7/b), a (8/a) és a (9/b) csatornák fedik egymást és így ezeken keresztül a hengerben a dugattyú által komprimált levegő az (1) jelű csővezetékeken át a légtartányba jut. Ez a folyamat természetesen a fékezés időtartama alatt többször ismétlődik, egészen a jármű megállásáig. A jármű állóhelyzetében tehát a fékezésnél nyert energia a sűrített levegő potenciális energia formájában tetszőlegesen hosszú ideig tárolható. A jármű indulásakor a (14) kar elmozdításával a körtolattyú nyílásainak egymáshoz viszonyított kezdeti helyzetét — az ismert módon — megváltoztatjuk, miáltal a dugattyú felső holtponti helyzetében a (9/b), (8/a) és (7/b) csatornák fedik egymást s így a légtartányból az (1) csővezetékeken át a hengerbe áramló levegő a dugattyút lefelé elmozdítja, vagyis a (17) főtengelyen nyomatékot kapunk, amely nyomaték az indításnál a jármű hajtómotorjával párhuzamosan hat. A dugattyú alsó holtponti helyzetében a (7/a), (8/a) és (9/a) csatornák fedik egymást és a munkavégzett levegő a szabadba áramolhat. A jármű felgyorsulása után a berendezést a (10) kapcsoló révén a jármű hajtószerkezetétől függetlenítjük, s így az menet közben üzemen kívül van. A fentiekben és a rajzokon háromhengeres megoldás van ismertetve, amelynek az az előnye, hogy ez az a legkisebb hengerszám, amelynél minden helyzetben indítható a berendezés. A találmány azonban nem korlátozódik a háromhengeres berendezésre, mert más hengerszámok esetén is alkalmazható. Szabadalmi igénypontok: 1. Energiatároló és visszaszolgáltató berendezés főleg járművekhez, azzal jellemezve, hogy a jármű hajtó- és/vagy futóműjéhez leválaszthatóan kapcsolható főtengelyhez csatlakozó olyan dugattyús légsűrítővel; illetve légsűrítőkkel bír, amelyek a jármű fékezésekor a jármű mozgási energiájának rovására sűrített levegőt szolgáltatnak egy vagy több közös légtartányba, és amely dugattyús légsűrítők a jármű indításakor a légtartányból vagy légtartányokból táplálva légmotorként működtethetők. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a levegő áramlása a hengerekbe, illetve hengerekből körtolattyúkkal van szabályozva. 3. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy három működő hengert tartalmaz. ,1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1099. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezeiő: Gajda László