144849. lajstromszámú szabadalom • Energiatároló és visszaszolgáltató berendezés főleg járművekhez

Megjelent: 1959. május 31-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.849. SZÁM 20. h. OSZTÁLY — SA—1049. ALAPSZÁM Energiatároló és visszaszolgáltató berendezés főleg járművekhez Sági Simon, Sági Sándor, Sági György, Csizmár József, Bánhidai Mihály tecnikusok Szolnokon A bejelentés napja: 1957. június 6. Ismeretes, hogy járművek vonóerőszükséglete az indítás időszakában lényegesen nagyobb, mint a jármű mozgása közbeni üzemállapotban. Különösen nagy tömegű járművek, mint pl. a sínjárművek esetében az indításhoz szükséges erő a normális előszükségletnek többszöröse szokott lenni. Ennek megfelelően a jármű hajtógépét az indításnál fellépő erőszükségletnek megfelelően kell méretezni, ami azt eredményezi, hogy a hajtógép az üzemi időnek túlnyomó részében nincs kihasználva, viszont a beruházási költség tekintetében és a helyszükséglet, valamint a súly szempontjából állandó teherként szerepel. Gőzerejű járműveknél ez nem jelent olyan nagy problémát, mert tudott dolog, hogy a gőzgép a névleges teljesítményén túlmenően minden káros következmény nélkül viszonylag nagymértékben túlterhelhető, így a jármű gőzgépét nem szükséges az indításnál fellépő tényleges vonóerőszükségletre méretezni. Nem így van azonban a belsőégésű motorokkal hajtott járművek és a villamos vontatású járművek esetében. Minthogy a járműipar fejlődése mindinkább éppen a belső égésű motorok használata felé irányul, szükségszerűen felmerült ennek a problémának a megoldása. A járművek — főleg a sín járművek.— másik régóta megoldatlan kérdése a fékezésnél a jármű mozgási energiájának hasznosítása. Ugyanis eddig a járműnek fékezésekor a jármű lendületéből származó energia legnagyobb része a fékberendezéseken hővé alakul, amit már nem lehet újból hasznosítani. Célszerűnek látszik,' hogy a járműnek fékezésekor a jármű energiáját alkalmas módon úgy tároljuk, hogy azt a jármű indításakor felhasználhassuk. Ezzel megoldható egyrészt a gazdaságos fékezés problémája ,másrészt a jármű hajtómotorját nem szükséges az indításnál fellépő vonóerőszükségletre méretezni. Történtek már próbálkozások a fenti problémák megoldására, de ezek a gyakorlatban szélesebb körben nem terjedtek el. Így például villamosvontatás esetében a villamosmozdony fékezésekor a mozdony motorja mint generátor működtethető s ez a fékezéshez szükséges mechanikai munkának megfelelő villamosenergiát visszatáplálja a hálózatba. Ez a megoldás azonban nem valósítható meg a belső égésű motorokkal hajtott járművek esetében. . A fékezésnél jelentkező mechanikai energiának a tárolására lendí tőkereket szoktak alkalmazni. Ebben az esetben tehát a járművön egy, esetleg több nagytömegű lendítőkerék van elhelyezve, amelynek tengelye a jármű hajtószerkezetéhez "leválaszthatóan van kapcsolva. Fékezésnél a jármű motorja a hajtószerkezetrőjl. le van választva, a lendítőkerék viszont kapcsolatban van a hajtószerkezettel s így a fékezési energia a lendítőkerék felgyorsítására fordítódik. A jármű megállásakor a lendítőkerék a hajtószerkezetről leválasztva szabadon fut, majd induláskor a motorral együtt a hajtószerkezet mozgatását végzi s ekkor mintegy a motor kiegészítését szolgálja. E megoldásnak hátránya, hogy igen nagy a helyszükséglete, súlya, azonkívül a jármű hosszabb ideig való állásakor a lendkerékben tárolt energia jelentéktelen mértékűre csökken, esetleg teljesen elvész. A találmány szerinti berendezés a fenti hiányosságok kiküszöbölése mellett megoldja a járművek fékezésekor nyerhető energiának szinte korlátlan ideig való tárolását s lehetővé teszi, hogy ezen tárolt energiát bármikor a jármű mozgatására hasznosítsuk. A berendezés a járművön elhelyezett és annak hajtószerkezetével kapcsolatban álló mechanizmussal meghajtott légsűrítőből és egy vagy több légtartányból áll. A jármű fékezésekor a légsűrítőket hajtja, amelyek által szolgáltatott sűrített levegő a légtartányban tárolható. A jármű indulásakor a légtartányból kiengedhető levegő a fékezési időszak alatt kompresszorként szereplő berendezést légmotorként működteti, s e légmotor segít a járművet felgyorsítani. A találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját a rajzmelléklet ábrái szemléltetik vázlatosan, ahol az 1. ábra egy háromhengeres légsűrítő-légmotor vázlatos: elrendezését mutatja, a 2. ábra a találmány szerinti berendezés egy hengerét tünteti fel metszetben, a 3. ábra a találmány szerinti berendezésnél pél-