144821. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés síküveg gyártására

144.821 5 mos áramkörbe vannak kapcsolva olymódon, hogy az elektródák közötti feszültségkülönbség a kívánt hatást létesítse, ami magában véve jól ismeretes. A 4. ábra a lépcsős fenekű tartály másik kivitelét szemlélteti, amely szintén alkalmas hőfokesést létesíteni. A találmány e kivitelénél a 20 lépcső 22 mélyedést alkot és ez a 18 heví tőkkel működik együtt, amelyek elegendő meleget termelnek ahhoz, hogy az üvegszalag felülete fényes legyen. Ez a kialakítás az olvasztott fémanyag viszonylagS mély fürdőjének alkalmazását teszi lehetővé, ami gyorsítja a belépő 16 szalag felületén az olvadást. A tartály sekélyebb része elég hosszú ahhoz, hogy hatásosan hűtse az üveget és így annak felületén a szilárdulás vagy merevedés bekövetkezzék még mielőtt az anyag eltávozik a fürdőből. Az eddigi ismertetésből már nyilvánvaló, hogy a 22 mélyedés hevítő* részt alkot és a tartály sekélyeb része a hűtőrész, amelyben az üveg szilárdul. Az is látható a 4. ábrából, hogy a bevezetett szalag ferdesége elegendő lehet az egész üveganyag bemártására, ez a szalag tehát a fürdő belsejébe jut és így annak mindkét felületén gyorsan létrejön a fényesség, mert az üveg így jól érintkezik — egész felülete mentén — a fürdő fémanyagával. Nem szükséges, hogy a már leírt módon aszokásos szalagalakban állítsuk elő az üveget, mert az üveg a 12 kibocsátó nyílásból oly 14 öntőgörgőre is folyatható, amely szélén alkalmazott 23 görgőkkel működik együtt az üvegszalag alakítására (lásd az ábrát). Ilyen módon az öntőgörgőn létesített üvegszalag széleinél a 23 szélező görgőkkel érintkezik, amelyek a szélső részeket azonnal lehűtik és az anyagot előre is hajtják, tehát továbbítják a 15 görgőn (vagy támasztó csúszdán) a tartály felé. Hivatkozással a 6—10. ábrára az 1 tartály, a 2 fürdő és a fürdő feletti 7 tér fizikai úton három egymás melletti részre van osztva, melyek egymás után helyezkednek el és e részek a hevítő, az átmeneti és a hűtő rész. A fürdő és a felette levő tér is átnyúlik e három részen. A hevítő és a hűtő részben a 4 fedél a 24 füstgázvezeték fenekét képezi, ez utóbbiban pedig 10 csővezeték van, amely nem-oxidáló gázt vezet a 7 térbe és a szerkezet olyan, hogy a gázt a csővezeték falán át történő hőkicserélődés előmelegíti. Ügy amint a 6. ábra mutatja, a 24 vezetéknek 25 bevezető nyílása van és ezen láng és forró gáz lép be a rajzon fel nem tüntetett égőből a füstgázvezetékbe, amelynek kivezető nyílását 26 jelöli. Ily módon a teljes 10 vezeték a 24 füstgázvezeték belsejében van. Hogy a füstgázok és a 10 csövön át belépő nemoxidáló \gázok közötti hőkicserélődés mértékét változtatni lehessen, egy vagy több 27 pótlólagos kibocsátónyílást is alkalmazunk, hogy a forró gázok útját a 24 vezetékben — a bevezetés és kivezetés között — csökkenteni lehessen. Valamennyi kivezetés így pl. a 27 nyílás elzárószervvel van ellátva, amely pl. mozgatható 28 tolattyúból áll és ez a 6. ábra szerinti helyzetben a kivezetést elzárja, ha pedig e helyzetből elmozdítjuk, a nyílást szabaddá teszi. A fürdő feletti 7 térbe vezetett gáz a 10 csővezetékbe jut. mely célból a 29 nyíláson áramlik át. Ilyen módon a 7 térbe forró, nem-oxidáló gáz jut. Az e térbe vezetett gáz előnyösen közönséges széngázzból (hálózati világítógázból) áll, amely a fürdő felett redukáló légkört létesít és e gáz nyomása olyan, hogy a fürdő felett kismértékű túlnyomás uralkodik. Ez a redukáló légkör főleg akkor szükséges, ha a fürdőt lényegileg megolvasztott ón alkotja. Azáltal, hogy a 4 fedél egyben a füstgáz-vezeték fenékrésze, ez a 4 alkatrész közvetlenül ki van téve a láng és gáz melegének és így közvetlenül sugározza a meleget a 7 téren át a 4 fedél alatt úszó helyzetben levő üvegszalagra. Ügy amint azt a legtisztábban a 7. és 8. ábra mutatja, az üveg alatt levő olvasztott ón melegét oly módon szabályozzuk, hogy két oldalsó pályánál vezetjük be a meleget és e pályákat az alábbiakban ismertetendő módon választjuk el a fürdő többi részétől. Ezzel lehetővé válik az oldalsó pályába vezetett melegneka fürdőn való átvezetése vagyis a középrészbe juttatása, mely utóbbi tartja és továbbítja az üvegszalagot. A rajz szerint az üvegszalagot vezető pálya az 1 tartály közepénél van és azt két hosszanti, 30 fal határolja, melyek a 4 fedélszerkezetről lefelé lógnak és a fürdőbe merülnek. Az oldalsó pálya-kat 31 jelöli, e pályákba pedig a 32 égők lángot és égési gázokat juttatnak vízszintes irányban. Ha a fürdő fémanyaga jól oxidálódik, úgy mint pl. az ón, az oldalsó pályákban levő fémen 32a védőréteget létesítünk, amely pl. a fürdőn úszó, hőálló lemezekből vagy csempékből állhat oly módon, hogy a lemezeket olvasztott üveg kapcsolja egymáshoz. Ennél a kivitelnél meleget vihetünk be az oldalsó pályák fémolvadékába annak oxidálása nélkül és a középső pályában igényelt meleg az oldalsó részekből a hosszanti 30 falak alatt jut be abba az olvadt fémé, amely az üveg alatt van. A 30 falak által határolt középső pályában tehát az üveg kezelése megtörténik. A 8. ábra szerint a középső pálya szélesebb, mint az üvegszalag és így a szalag valamint az oldalfalak között köztér marad szabadon. Az üvegszalagot folyatott, olvasztott üvegből készítjük, mely az olvasztókemence 12 szájnyílásából lép ki és ilyen módon a 13, 14 alakító görgők közé jut (6. ábra). E görgők közül kilépő 16 szalagot a 15 támasztógörgők vagy megfelelő csúszőpálya továbbítja a 2 fürdő középső pályája felé. A két oldalsó pályába vezetett forró gázok megfelelő 33 aknákon át távozhatnak. A 16 üvegszalag hőkezelése után, ami a berendezés hevítő részének középső pályáján történik, az üveg a középen levő és a fentiekben átmeneti résznek nevezett darabba jut, melynek feladata közbenső hőmérsékleti fokozat beiktatása a hevítő és a hűtő rész közé. A hűtőrészből a lehűtött szalag a 9 nyíláson át lép ki. A középső átmeneti rész bevezetésénél és kivezetésénél függőlegesen beállítható 34 elzáró tolattyú van, melyet a 4 fedélben megfelelő eszközök tartanak ill. vezetnek, de ezeket a rajz nem mutatja. Ezek az eszközök használatosak lehetnek a későbbiekben ismertetendő elzáró gát beállítható szerveihez. A 34 tolattyúk magasságát úgy kell megállapítani, hogy megfelelő hőmennyiség jusson a fürdő feletti térről, éspedig annak a hevítőrészlegben levő részéből az átmeneti rész felső terébe és hasonlóképpen a megfelelő hőmennyiség jusson az átme-