144820. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumoxid gyártására

2 144.820 a képződött ferrosziliciumtól, azután öntésre kerül­het. Olyan levegőbefúvásos olvasztókemencével, amely­nek belső átmérője a fúvókák színtjében 1 m, és amelynek belső munkatere e szint felett 3 m magas, az alábbi összetételű bauxit alkalmazásával: Al2 O s 70—72% SiÖ, 8— 8% TiO, 4,5 % Fe2 Ó 3 H—12% az alábbi összetételű kemence-töltetet adagoltuk be: szén-gázkoksz 50—80 kg bauxit 40—60 kg pirit 20—30 kg Így olyan kevert salak alakult ki, amelynek elem­zése nyers állapotban az alábbi összetételt mutatta: A12 G 3 70—75% A12 S 3 20—25% Fe 2— 5%, Si 0,5 %, Ti 0,2—0.3% A szennyezések mennyisége mágneses osztályozás után az alábbi értékekere csökkent: Fe 0,1%, Si 0,1% Ti 0.2—0. >5 la Hígított sósavval történő gondos mosás után az alábbi értékeket kaptuk: A1,03 99—99.5%, S nyomokban Fe-f-Si 0.05% Ti 0,2—0,3%, A fúvókák szintjében 1,50 m átmérőjű alacsony nagyolvasztókemence alkalmazása esetén a kén­veszteség észrevehetően csökken, és a pirit/bauxit arány a kemence töltetében kisebbre vehető. Abból a célból, hogy a pirit kéntartalmát tökéle­tesebben hasznosíthassuk, adhatunk a kemece tölte­téhez bizonyos mennyiségű ócskavasat is, — ez azután FeS2 y FeS+S reakció útján képződött kén egy részét visszatartja a kemence felső részében. A bauxitot a kemencébe való betöltés előtt elő­kénező kezelésben is részesíthetjük, olymódon, hogy külön berendezésben a képződött gázokkal hozzuk őket érintkezésbe. Az így kapott alumíniumoxid titántartalma követ­keztében ritkán alkalmas az elektrolízises alumí­niumgyártás során való felhasználásra,, ezzel szem­ben igen jól használható alumíniumnitrid vagy alu­míniumkarbid gyártására: ez utóbbiakból vákuum alatt történő termikus bontással lehet a tiszta fémet előállítani. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alumíniumoxid gyártására, melyre jel­lemző, hogy oxigénben dúsított levegővel üzemel­tetett kismagasságú légbefúvásos kohókemencében — ún. alacsony naeyolvasztó-kemencében — alu­míniumoxidot és alumíniumszulfidot állítunk elő, utóbbit azután hidrolízis útján elbontjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a kemence-töltet pirit-tartal­mát annál nagyobbra választjuk, minél kisebb a kemence átmérője a fúvókák színtjében és minél nagyobb a keverék alkotórészeinek a kovasavtar­talma. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy 50—70% oxigéntar­talmúra dúsított hideg levegőt fúvatunk a kemen­cébe. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a töltet összetételét úgy szabjuk meg, hogy a kapott salak Al2 S 3 -tartalma 15—25% legyen. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a leve­gőbefúvatást olymódon szabályozzuk, hogy a töltet egy 1750—1850 C° közötti hőmérsékletű zónán haladjon keresztül, amely zónának az alsó része a fúvókák felett, a szembenálló fúvókák közötti tá­volság kb. felerészén helyezkedik el. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy vasfor­gácsot vagy könnyű ócskavasat adunk a kemence­töltethez, amely a kemence felső részében folyó pörkölés során keletkező kén egy részét visszatartja. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerint el­járás kiviteli módja, azzal jellemezve,«hogy az oxi­gént a kemence szájánál összegyűjtött és a magával ragadott szabad vagy kötött kéntől mentesített gáz elégetése utján előmelegítjük. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 109*5.. Terv Nyomda, 1951!. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents