144819. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés alumínium gyártására

144.819 nitrid a szén mellett tartalmaz némi alumíniumoxi­dot is, és ez a felszabadult alumínium rovására, a nitrid, disszociációja folyamán Al2 0-lá alakul a kö­vetkező egyenlet értelmében: AI2O3+4 Al=3 A12 0 (gőz) (gőz) A találmány egy másik jellemzője tehát abban van, hogv naov hozam biztosítása céljából a disszo­ciációs reakció kiindulási anya.srául olvan alumí­niumnitrirlet használunk, ara elv a lehető legkisebb rc}pT-m\nc«crn plurním'umoXÍHot tavfalrrtíTTV^ Fnkpn'iics-nrlő továbbá, hosv a EToValaVi'i AloO szén­net érintkezésbe iusson, tehát ez utóbbi anvas al­kalmazását ki kpll zárni a kemence szerkezetének abból a szakaszából, ahol a hőmérséklet az 1500 C°­ot meghaladja. Lehűléskor az A1->0 igen finoman eloszlatott Al-re bomlik el, melv szilárd olumfniumoxiH-hálóba van beáevazva. Ennélfogva roé-cr szénből való burkolatok vagy ellenállások mellőzésekor is a IpHptőspcf­hez kénest korlátozni kell az alumíniumnitrid oxid­tartalmát. Azonban, minden óvaíosspcn rpndszahá'y elJpnprp is_ a technikai nitrid mindig tartalmaz némi szenet és alumíniumoxidot. Ha tehát alumíniumot a nitrid, A1N disszociáci­óia útián vákuumban, magas hőmérsékleten állítunk elő, mindig keletkezik az alumínium, az alumínium­cianid (A1CN) és az oxidul ÍA1? 0) gőzalakú elegye, Folytonos üzem megvalósítása végett előnyös, hogy a kondenzálódott termék a rendszerbői folyé­kony állapotban távozzék el. Kutatásaink azt mutatták, hogy avégből, hogy a fém megolvadt állapotban legyen akkor, amidőn a nitrid disszociációja folytán keletkező gőzöket együttesen kondenzáljuk, a nitridnek alumínium­oxid távollétében előnyösen 0.9%-nál kevesebb sze­net kell tartalmaznia; ha pedig szén nincs jelen, 6.8%-nál kisebb ahjmínium-oxidtartalomról kell gondoskodni. Ha pedig a nitrid a % alumínium­oxid mellett egyúttal c % szenet tartalmaz, célsze­rű, ha a két mennyiség között a következő egyen­let szerinti összefüggés áll fenn: a+7,5 c < 6 8, (x) feltételezve, hogy az alumíniumoxid, A12 0 közbeeső keletkezése mellett egészében úgy jut a szedőbe, hogy közben 1500 C°-nál magasabb hőmérsékletű szénfelülettel nem érintkezik. Ezután a fémnek a karbid-, nitrid- és alumínium­oxidsalak-zárványoktól való elkülönítése minden nehézség nélkül, ismert módon eszközölhető. Azonban a kereskedelmi tisztaságú alumínium salakmentesen, közvetlenül folyékony állapotban is kinyerhető — miáltal az említet elkülönítés mel­lőzhető — akár alacsony szén és alumíniumoxidtar­talmú nitridből (pl. A12 0 3 +C < 0,5%), akár olyan nitridből kiindulva is, melyben az alumíniumoxid-és széntartalom között a fenti egyenlőtlenség (x) szerinti összefüggés nem áll fenn. Kutatásaink során azt találtuk, hogy meghatáro­zott légritkítás mellett lehetséges 1. az A1CN gőzök visszatartása az alumínium­gőzök lecsapódási hőmérsékleténél magasabb hő­fokon és 2. az alumínium kondenzálása az Al2 0-gőzöknek Al2 0 3 -f-Al-á való átalakulási hőmérsékleténél ma­gasabb hőfokon. Ugyanis az előbb említett nagy tisztasági fokú technikai alumíniumnitrid előállítása nehézségekbe ütközik és így a több szenet és alumíniumoxidot tartalmazó termék feldolgozása gazdasági okokból előnyös lehet. Ennélfogva a találmány szerinti eljárás egy to­vábbi jellemzője abban van, hogy a gőzök útjába felületet iktatunk, melynek hőmérsékletét úgy sza­bályozzuk, hogy visszatartsa az AlCN-t, szilárd A1N és ALjCs-lerakodások alakjában, ugyanakkor, ami­dőn az Al-gőzök gázalakban továbbhaladnak a be­rendezésben. Például, ha 0,5 mm-es légritkításnál az A1CN-felfogólemezt (csapdát) 1400-1500 C° között tartjuk, ugynakkor az alumíniumgőzök 1200 és 1300 C° kö­zött fognak kondenzálódni. Az Al2 0-gőzök {viszont lényegesen alacsonyabb hőmérsékleten fognak Al2 0 3 -á és Al-á átalakulni, pi. 0 5 mm-es nvomáson 1000—1200 C°-on. A szóbajövő hőmérsékleti határok között a külön­bözet egyfelől az alumínium kondenzálódásának hő­foka, másfelől az A1CN és az A12 0 átalakulási hő­fokai között lényegében állandó. A 0.5 mm-es lég­ritkításhoz viszonyítva, az összes hőmérsékletek lineárisan 100°-al csökkennek, ha a nyomás 0 1 mm­re csökken, és 400°-al emelkednek, ha a nyomás 40 mm-re emelkedik. Ez a három, fokozatosan csökkenő hőmérsékletű zóna, mely az A1CN, az Al és az A12 0 frakcionált kondenzációjához szükséges, egyazon vezeték men­tén a gőzök haladásának irányában sorjában el­rendezhető. Ebben az esetben meg kell akadályozni, hogy az alumínium, mely a vezeték falain folyékony állapotban kondenzálódik, az Al2 kondenzálódása következtében keletkező, finoman eloszlatott A12 0 3 és Al-keverékkel érintkezhessek. E célból az alumíniumgőzök kondenzálási zónájá­ban ismert típusú szedőt, éspedig folyékony fém­szedőt (előnyösen alumíniumfüggönyt vagy fürdőt) rendezünk el, melynek ismert módon (pl. vízkering­tetéssel) szabályozott felületi hőmérsékletét az A1CN és az A12 0 kondenzálódási hőfokai közöttire állítjuk be. Ekkor egyedül az alumínium kondenzálódik, megolvadt állapotban, anélkül, hogy a falakkal érintkeznék, és akár szilárd alakban, akár folyadék­állapotban kondenzálva, a nitrogénnel nem lép reakcióba. Igen zavaró az a körülmény, hogy a szén jelenléte elkerülendő a disszociációs kemence minden részé­ben, ahol a hőmérséklet az 1500 C°-ot meghaladja, mert a grafit kiváló tűzálló anyag, melynek jó hő-és elektromos vezető tulajdonságai vannak. A ta­lálmány egy további jellemzője eljárás védőbevonat előállítására a grafiton, melynek eredményeként a grafit a monovalens alumínium cianid ja keleti kezesének veszélye nélkül, a disszociációs kemence anyagaként felhasználható. Megállapítottuk, hogy az alumíniumnitrid bomlási hőmérsékletén nem tá­madja meg a magas hőmérsékleten tűzálló karbi­dokat és nitrideket, különösen a wolfram, molibdén, tantál titán és cirkon nitridjeit és karbidjait, ma­gukban vagy egymással keverten; ezek az anyagok a; disszociáció folyamán keletkező Al2 0-tartalmú gőzökkel szemben is inersek. Készíthetnék tehát a kemencét ezekből az anyagokból, de akkor mind

Next

/
Thumbnails
Contents