144769. lajstromszámú szabadalom • Berendezés több villamosmotor egyidejű működésének vezérlésére, főleg darukhoz

144.769 3 ékben már láttuk, hogy a vezérlőkapcsoló ilyen helyzetében a (Bl) kapcsolóelem zárt állapotba ke­rül. Ekkor a (11) mágneskapcsoló behúzótekercsé­nek (114) vége a (125) és (135) segédérintkezőkön keresztül a vezérlőberendezést működtető áram­forrás P sarkához kapcsolódik és mivel a behúzó­tekercs másik (113) vége — épp úgy mint az összes többi mágneskapcsolók behúzótekercseinek egyik vége állandóan az áramforrás 0 sarkához van kapcsolva, így a (11) mágneskapcsoló meghúz. A (11) mágneskapcsoló meghúzása egyrészt azt eredményezi, hogy az M motor a (111) és (112) főérintkezőkön keresztül az R és T fázist is meg­kapja (az S fázisvezeték direkt van a motorhoz kötve) és megindul, másrészt pedig a VM ve­zérlőmotor a (117) valamint a (176) érintkezőkön keresztül az áramforrást P kapcsával kerül össze­köttetésbe és szintén megindul. A VM motor által hajtott kapcsolóberendezés a (14—17) mágneskap­csolókat egymás után működteti, amelyek az E el­lenállások egyes csoportjaiból előre meghatározott időközökben annyit rövidrezárnak, amennyi az (1) fokozatnak megfelelő sebesség biztosításához szük­séges. Ha a kezelő ezután az F irányban a (2) fokozatba kapcsol, akkor a (Bl) érintkezőn kívül a (B4) érint­kező is zárt helyzetbe ke?Ül és az ezáltal meghatá­rozott újabb ellenálláscsoportok lesznek rövidre­zárva a VM motorral működtetett kapcsolók révén vezérelt (14—17) mágneskapcsolók által. De ha a kezelő egyből az F irány (2) fokozatába kapcsol, akkor sem történik hiba, mert a (8) jelű vezérlő­szerkezet által irányított mágneskapcsolók csak az előre beállított ütemben zárják rövidre az E ellen­állások csoportjait s így nem lépnek fel a káros dinamikai hatások. Az F irányban levő (3) állásba való kapcsolásnál a (8) vezérlőszerkezet a (14—17) mágneskapcsolók révén további ellenálláscsoportokat iktat ki az M motor szekunderköréből, majd a motor forgóré­szét rövidrezárja. Az L irányban levő (1) fokozatba való kapcsolás esetén a (B2) érintkező záródik, ami a (12) mágnes­kapcsoló meghúzását eredményezi, mert a mágnes­kapcsoló működtetőtekercsének (124) vége a (136) és (115) érintkezőkön keresztül kapcsolódik az áramforrás P sarkához. Ekkor a VM vezérlőmotor ugyanúgy megindul, mint a (11) relé meghúzása­kor, és ugyanazokat az ellenálláscsoportokat zárja rövidre az E ellenállásokból, mert most a (127) és (176) érintkezőkön keresztül kapcsolódik az áram­forrás P sarkához. Az M motor azonban a (121) és (122) főérintkezőkön keresztül megcserélve kapja az R és T vezeték áramát, mint a (11) mágneskap­csoló meghúzása esetén, miért is ellenkező irány­ban fog forogni. A vezérlőkapcsolónak a (I) helyzetbe való állítá­sakor a (B3) érintkező zár s így a (13) mágneskap­csoló mágnestekercsének (134) vége a (116) és (126) érintkezőkön keresztül kapcsolódik az áramforrás (P) sarkához. A (13) mágneskapcsoló meghúzása­kor az M motor a T fázist kapja meg s így csak az S és T fázissal működik. (Szinkron alatti fékkap­csolás.) Ilyenkor a (13) mágneskapcsoló (137) se­gédérintkezőjén keresztül a (14) mágneskapcsoló behúzótekercsének (144) vége az áramforrás P sar­kával kapcsolatba kerül és így a VM motor műkö­dése ki van iktatva. Az E ellenállás fokozatainak száma, valamint az egyes ellenálláscsoportokat rövidrezáró (14) .. .(17) mágneskapcsolók száma a kívánt gyorsítás mérté­kének megfelelően szabadon választható. A találmány szerinti berendezés akkor is hasz­nálható, ha az illető motor szabályozása nem ellen­állásokkal történik, hanem periódusváltóval. Eb­ben az esetben a (14—17) mágneskapcsolók a periódusváltó fokozatait kapcsolják át az előre meghatározott ütemben. A fenti példában ismertetett berendezés olyan esetre alkalmas, amikor három fokozatbafi kell a motort gyorsítani. Igen sok esetben azonban kielé­gítő, ha csak egy fokozatban kapcsolják a motort. Ekkor természetesen a vezérlőkapcsoló is egysze­rűbbé válik és az alkalmazandó mágneskapcsolók száma is kevesebb. Mint a fentiekből is megállapítható, a találmány szerinti berendezés alkalmazása esetén az egyes fo­kozatok közti átkapcsolás idejének betartása füg­getleníthető a kezelőszemélytől és így elkerülhető a motor és az egész berendezés káros dinamikai igénybevétele. A kezelés szempontjából azért előnyös a talál­mány tárgya, mert a legkomplikáltabb daru eseté­ben is — amikor a berendezés haladó, emelő, mar<­koló, gémbillentő és forgató mozgást végez — a vezérlőberendezés az 1. ábrán bemutatott példa­kénti kezelőállás (29) és (30) szekrényeiben elhe­lyezhető. Az 1. ábra szerinti kezelőállásban a ke­zelőszemély a (28) ülésen foglalhat helyet, ahonnan egyszerre négy, sőt mind az öt műveletet kiszol­gáló motort működtetheti. Ugyanis a (9) kar két vezérlőkapcsolót, míg a (19), (18) és a (10) kar egy­egy vezérlőkapcsolót működtet, de a (18) és (19) kar úgy van kialakítva, hogy egy kézzel és egyide­jűen mozgatható. Így pl. a (9) karral mozgatható a gémbillentést és forgatást végző motor vezérlő­kapcsolója, a (19) karral az emelőmotor, a (18) kar­ral a markolást végző motor, míg a (10) karral a haladást végző motor vezérlőkapcsolója. A (9) kar az x-x síkban mozgatva a gémbillentéshez szük^­séges motor, az y-y síkban a forgáshoz szükséges motor működtethető. A (18) és (19) karok az x'-x' síkban mozgathatók. Ha pl. a kezelő a (10) kart a (26) nyíl értelmében elfordítja, akkor a daru pl. előre megindul és haladása közben a kezelő a (18) és (19) karnak a (24) nyíl értelmében való elmoz­gatásával az emelő és markoló motort is működtet­heti, másik kezével ugyanakkor a (9) karnak a pl. (21) és (23) nyilak értelmében való elmozgatásá­val a gémet emelő és forgató motorokat is üzembe helyezheti. Az ilyen elrendezés azonkívül, hogy egyidőben minden mozgás vezénylését lehetővé te­szi, azért is előnyös, mert a vezénylőkarok szimpa­tikus mozgatása biztosítható. Vagyis a (9) karnak a (20) nyíl értelmében való elmozdítása a gém lefelé billentését, a (21) nyíl értelmében való elmozdítása a gém felfelé billentését, a (22) nyíl értelmében va­ló mozgatása a jobbirányú forgást, míg a (23) nyíl irányában való elmozdítása a balirányú forgást eredményezi; a (18), illetve (19) karoknak a (24) nyíl értelmében való mozgatása emelést, és marko­lást, a (25) nyíl értelmében való mozgás süllyesz-

Next

/
Thumbnails
Contents