144763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lap és tábla alakú polimerek előállítására

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.763. SZÁM 39. c. OSZTÁLY — BA—977. ALAPSZÁM Eljárás lap- és táblaalafkú polimerek előállítására A Magyar Állam mint a feltaláló, Bácskai Róbert vegyész jogutódja A bejelentés napja: 1956. január 10. Ismeretes, hogy egyes vinil ül. akril-csoportot tartalmazó folyékony vegyületek hő vagy kémiai behatásra szilárd halmazállapotú polimerizátumok­ká alakulnak át. Ezt a kémiai átalakulást megfele­lően szabályozva színtelen, átlátszó, buborékmen­tes formatestekhez juthatunk el, amelyek üvegre emlékeztetnek és ezért szerves üvegnek hívjuk őket. Az így előállított polimerek kémiai összeté­telüktől függően meghatározott mechanikai szi­lárdsággal bírnak és lágyuláspontjuk elég magas ahhoz, hogy a mindennapi életben közszükségleti cikkek készüljenek belőlük. Igen nagy mennyisé­get használnak fel ezen anyagokból különböző iparágak a szilikát üvegnek jobb mechanikai sa­játsággal biró anyaggal való pótlására az optikai átlátszóság változatlan megtartása mellett. A találmány olyan polimerizációs eljárásra vo­natkozik, melynek felhasználásával az eddigieknél egyszerűbb technológia segítségével juthatunk el átlátszó, buborékmentes polimer lapokhoz és táb­lákhoz. Az eddig ismert lap ill. tábla előállítási techno­lógiák a kivitelezés természetétől függően két nagy csoportra oszthatók: 1. levegő hőközlésű polimerizációs módszer, 2. víz hőközlésű polimerizációs módszer. A két különböző technológia az alábbi részfolya­matokra bontható: 1. Levegő hőközlésű polimerizáció. al. a monomer előpolimerizációja, bl. formák készítése és az előpolimer betöl­tése, cl. alacsony hőfokú polimerizáció levegőáram­ban, dl. magas hőfokú utópolimerizáció levegő­áramban, el. a polimer vízben történő lehűtése és a po­limernek a formáktól való elválasztása. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy a dx fo­lyamat lejátszódása után az ex folyamat megkez­désénél nem biztosítható, hogy a polimerizátum és 9.7, őt körülvevő forma a hűtő vízzel pontosan azo­nos hőmérsékletű legyen. Az így létrejövő hőmér­séklet különbségek az egyenlőtlen lehűlés folytán a formát képező üveglapokban, némely esetben magában a polimerben törést okoznak és a termék­ben belső feszültségek állnak elő. Ezeket a hiányosságokat igyekszik kiküszöbölni a víz hőközlésű polimerizációs módszer, melynek egyes munkafázisai a következőképpen vázolha­tok: 2. Víz hőközlésű polimerizáció. a2 . a monomer előpolimerizációja, b2 . formák készítése és az előpolimer betöltése, Cj. a formák vízálló lakkbevonattal történő előállítása, d2 . alacsony hőfokú polimerizáció vízben, e2 . magas hőfokú utópolimerizáció vízben, a polimer lehűtésq vízben és a polimer for­máktól való elválasztása. Ennek az eljárásnak előnye az alábbival szem­ben, hogy az utó polimerizációt és a lehűtést (e2 ) térbelileg azonos helyen végzi, így hőmérséklet kü­lönbségek kialakulására sor nem kerülhet, tehát a formát alkotó üveglapok nem törnek el és a po­limerizátum is belső feszültségektől mentes lesz. Hátránya ennek az eljárásnak, hogy egy drága vízálló lakk felhasználását teszi szükségessé és ezenkívül a c2 foyamat elvégzése igen hosszadal­mas és körülményes munkát kíván (lakkozás, szá­rítás). A találmány szerinti eljárással a két ismert el­járás által nyújtott előnyöket felhasználva új, az eddigieknél ésszerűbb és egyszerűbb technológiai folyamatot lehet létrehozni. A találmány tárgyát képező eljárás, amely a „vegyes hőközlésű" nevet kaphatja részletesen a következő: 3. Vegyes hőközlésű polimerizáció. a3 . a monomer előpolimerizációja, b3 . formák készítése és az előpolimer betöl­tése, c3 . alacsony hőfokú polimerizáció levegő áram­ban, d3 . magas hőfokú utó-polimerizáció vízben, a polimer lehűtése vízben és a polimernek a formáktól való elválasztása. Mint látható az eddig ismert eljárásokhoz képest a technológia egy művelettel rövidebb, hiszen ilyen

Next

/
Thumbnails
Contents