144748. lajstromszámú szabadalom • Nagypontosságú csapos négykéses késtartó

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.748. SZÁM 49. a. 20-37. OSZTÁLY — LÜ—93. ALAPSZÁM Nagypontosságú csapos négykéses késtartó A Magyar Állam, mint a feltalálók: Ludmann László (65%) és Meleghegyi József (35%) budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1957. március 1. A találmány célja a gyártási pontatlanság és az üzemeltetés közben keletkező kopás kiküszöbölésével a kívánt beállítási pontosság biztosítása forgácsoló szerszámgépek késtartóinál. Az eddig ismert késtartó megoldások a késtartó több helyzetben való rögzítését leggyakrabban egy csap körül koncentrikusan elrendezett, a rögzítendő helyzetek számával megegyező kúpos furatú fészekkel és az abba illeszkedő kúpos végződésű csappal oldják meg. Ezek végzik a késtartó helyezését. Űj helyzetbe való forgatás előtt a csapot ki kell emelni a fészekből. Más ismert megoldásoknál körmös tárcsák helyettesítik a kúpos végű csapot és fészekfuratait. A késtartóknak általában a befogható kések számának megfelelően négy helyzetük van, de ez a fészekfuratok, vagy a körmök számának növelésével még növelhető. Ezeknek a megoldásoknak azonban igen sok hátrányuk van. A kések azonos helyzetbe való pontos visszaállása az egyes elemeknél a működés által megszabott játékok összegeződése miatt nem kielégítő. A játékok az előírt tűrések mellett is nagyságrendben elérik a kés csúcsán a 0,1 mm-es pontatlanságot. Ez az érték az üzemeltetés közben a kopásnak megfelelő értékkel tovább nő. További hátrány, hogy ezeknél a megoldásoknál a késtartótest felemelkedése a késszánról lehetővé teszi a szenynyező anyagok bekerülését a két test közé és ez növeli a beállás pontatlanságát. A találmány olyan rögzítő csapos négykéses késtartó, melynél egy hengeres és egy ferde végű csap végzi a tájolást és a rögzítést, úgy hogy az e célra kialakított lejtős pályájú tárcsán mozogva egyirányú forgást biztosító hengeres csap végzi a tájolást a ferde végű csap pedig meredek lejtésű fészekbe illeszkedik és rugó hatására játékmentes ütközést biztosít a késtartónak. Ä találmány szerinti késtartó előnye, hogy a kés azonos helyzetbe való visszaállása pontosabb," mint az eddig ismert megoldásoké. A visszaállás független a gyártási hibáktól és az üzemeltetés közbeni kopástól, továbbá a késtartótest nem emelkedik ^f el a késszánról, így szennyeződés nem kerülhet a két test közé. A rajz a találmány példaképpeni megoldását szemlélteti. Az 1. ábra a késtartó hosszmetszetét, a 2. ábra keresztmetszetét mutatja. A 3. ábra az enyhe lejtésű pályával ellátott tárcsa kiterített rajza. A 4. ábra a késtartó- egy részletét szemlélteti. Az —1— késtartót új állásba az —la— menetes csap körül elforgatva az —lb— karral lehet továbbítani. A —2— csap, — melyre a —2a— rugó gyakorol nyomást — az —5— tárcsán kiképzett enyhe lejtésű pályával vezérelve az -—1— késtartónak bal irányú forgást biztosít. Az —5— tárcsa kiterített rajza a 3. ábrán látható. Jobb forgásértelem mellett a —2— csap a lejtőspálya merőleges falának ütközik. A —3— csap, melynek alsó vége ferdén le van lapolva, ezt az ütközést elősegíti azáltal, hogy a 3. ábrán látható, ferde lejtésű fészekbe illeszkedve a —6a:

— rugó hatására — amely a —6— hüvelyre fejti ki közvetlenül nyomóerejét és ezen keresztül a —3— csapot lefelé nyomja — a késtartót a játékmentes ütközési -helyzetig jobbra forgatja és ekkor a fészekbe ékelődve lezárja. Az —lb— kart meghúzva a helyzetében pontosan határolt —1— késtartótestet a késszánhoz szorítja. A késtartó az —5— hornyos fészekkel meghatározott helyzeteihez képest közbenső helyzetben is rögzíthető. Ekkor a —2— és —3— csapok tájoló szerepe automatikusan kiiktatódik. Nyitáskor az —lb— kart 35°-kal balra kell forgatni. Az —lb— kar alsó részén csúszó ékeléssel a, —6— hüvely van rögzítve, amely a karral együtt elforog. A —6— hüvelyt a —6a— rugó lefelé nyomja, amelynek alsó éle a —3— csap felső részén (lásd 4. ábrát is) kialakított vállon fekszik fel. A —3— csapot a —4— rugó felfelé nyomja és a —6— hüvely alsó éléhez ütközteti. A —6— hüvely alsó része a 4. ábrán látható módon van kialakítva, amelynek következtében a kar és a hüvely együtes — 35°-kal történő — elforgatásakor a —3 —csap a •—4— rugó hatására felfelé emelkedik és a hüvelynek az ábrán látható részén helyezkedik el. Ekkor a csap alsó része is kiemelkedik a fészekből és 35° után a hüvely alsó része a csaphoz ütközik. A kar és a késtartótest együtt mozognak az új állás irányába, melynek elérését a —2— csap kattanása jelzi.