144744. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső
Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.744. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—331. ALAPSZÁM Katódsugárcső Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltaláló: Szigeti György mérnök, a Híradástechnikai Ipari Kutató Intézet Bródy Imre laboratóriumának vezetője A bejelentés napja: 1956. február 22. 1. sz. pótszabadalom a 143.851 lajstromszámú szabadalomhoz Törzsszabadalmunkban olyan katódsugárcsövet helyeztünk védelem alá, amely elektronforrással, vezérlő' és esetleg eltérítőelektródákkal, valamint burájának legalább egy részét belülről elektronok hatására világító lumineszcens réteggel és ennek a vákuumtér felé eső felületén vezetőréteggel van ellátva és azzal van jellemezve, hogy a lumineszkáló réteg és a burafal között egy átlátszó vezetőréteg helyezkedik el, mimellett ezen átlátszó vezetőréteg és a lumineszkáló réteg felületén levő második vezetőréteg (elektródaként van kiképezvej esi a két elektróda a közöttük levő lumineszkáló réteggel együtt a kép előállítására és erősítésére alkalmas elektrolumineszcens cellát képeznek. Jelen találmányunk ezen cső továbbfejlesztésére vonatkozik. A találmányunk szerinti, a törzsszabadalom tárgyköre szerinti katódsugárcső, különösen képcső azzal van jellemezve, hogy lumineszkáló anyagot kétoldalról körülvevő) elektródák közöté két réteg lumineszkáló anyag helyezkedik el, melyek közül a vákuumtér felé közelebb eső réteg gerjesztő fényt szolgáltat, míg a másik réteg legalább részben ezen első1 réteg által szolgáltatott fény hatására gerjed. A törzsszabadalom szerinti katódsugárcső lényegesen nagyobb felületi fényességgel rendelkező képet szolgáltatott, mint az addig ismert katódsugárcsövek. Jelen találmányunk értelmében azonban felismertük azt, hogy e felületi fényesség mértéke még tovább növelhető, ha a két vezetőelektróda között nem egyetlen lumineszkáló réteget, hanem két ilyen réteget helyezünk el. A találmányt részletesebben egy elvi ábra kapcsán magyarázzuk, amely egy katódsugárcsövet tüntet fel metszetben. Az ábrán (1) jelöli a katódsugárcső buráját, (2) és (3) a két vezetőelektródát, amelyek kivezetéseit (6) és (7) jelöli. A (2) vezetőelektródát pl. átlátszó amorfóndioxid vezetőréteg képezi, míg a (3) elektróda pl. alumíniumból készülhet, amelynek vastagsága ismert módon olyan kicsi, hogy a gerjesztő elektronokat kis veszteséggel bocsátja át. Az ábrán (4) jelöli az egyik lumineszkáló réteget, míg (5) a másik lumineszkáló réteget. A (4) rétegnek olyan lumineszkáló anyagból kell készülnie, amely elektronok hatására gerjesztő fényt szolgáltat, amely a másik (5) réteget gerjeszti. Ennek megfelelően a (4) réteg pl .ezüsttel aktívált ZnS-ból, vagy pl. ólommal és cériummal aktívált kalciumwolframát lumineszkáló anyagból, vagy esetleg antimonnal aktívált halofoszfát fényporból készülhet, de használható bármilyen más, ugyancsak ismert lumineszkáló anyag is, amely rövid hullámhosszú gerjesztő fényt szolgáltat éspedig célszerűen olyat, amelynek fénye a hosszúhullámú ultraibolya, ibolya, vagy kék tartományba esik. A második (5) lumineszkáló anyag réteg pedig célszerűen olyan anyagból áll, amely legalább részben ezen rövid hullámhosszú fényre gerjed, tehát pl. rézzel aktívált ZnS-ból, vagy más hasonló ZnS alapú, vagy másfajta anyagból áll. A találmánnyal kapcsolatban megjegyezzük, hogy önmagukban ismeretesek olyan katódsugárcsövek, amelynél két fényporréteg helyezkedett el, amelyek ún. kaszkádrendszer szerint működtek. Ezen ún. kaszkádernyőket azonban nem helyezték két elektróda közé. Megjegyezzük továbbá, hogy amint azt törzsszabadalmunkkal kapcsolatban megemlítettük, ismeretesek voltak olyan elektrolumineszcens képerősítők, amelyek egy rövidebb hullámhosszú primer képet erősítettek fel, azoknál azonban külön kellett előállítani ezen primer képet és egy külön elektrolumineszcens képerősítő réteget kellett kialakítani. A találmányunk szerinti megoldásnál azonban a katódsugárcső két fényporrétegből álló ernyője, amelyek önmagukban ismert módon kaszkádrendszeri szerint működnek, van egyútal elektrolumineszcens képerősítőnek kiképezve, ami lényegesen egyszerűbb megoldás, mirit az eddig ismertek és ezenfelül, tapasztalat szerint lényegesen jobb hatásfokkal is dolgozik.
