144711. lajstromszámú szabadalom • Síkkondenzátorokat kapacitásuk szerint önműködően osztályozó berendezés

2 144.711 egy külön tengelyen elhelyezni. A 18 tengely a 20 kézikerékkel és a 21 szíjtárcsával van ellátva. A 19 bütykök a 22 kontaktusokkal dolgoznak együtt, melyek a tulajdonképpeni osztályozó készülék szállíiószerkezetét vezérlik (működtetik). A 21 szíjtárcsát a 23 szíj, a 25 tengelyre ékelt 24 szíjtárcsáról hajtja. Ez utóbbi 25 tengely valamint a 26 tengely is fokozat nélkül változtatható sebességáttételként van kialakítva. A 26 tengelyen ezenkívül a 28 csigával hajtott 27 csigakerék van. A 28 csiga a 30 elektromotorral a 29 tengelykapcsoló útján van kapcsolva. A 4. ábra a tulajdonképpeni osztályozó készüléket mutatja. Ez a 31 szigetelő koszorúból áll, amelyen például négy egymáshoz képest 90°-kal elfordított helyen beállítható lécekkel 32 mérőhely van a mérendő síkkondenzátorok számára elrendezve. Ezeket a kondenzátorokat egy közös tárból forgatható szívókarral visszük a munkahelyékre. Az ilyen szállítószerkezetek általánosan ismertek. A kondenzátorok a munkahelyeken a 33 érintkező peckek felső végein feküsznek, mely peckek alsó végei azon a helyen, ahol a kapacitást mérik, a 34 rugalmas érintkezőkkel kerülnek érintkezésbe. A kondenzátor felső felülete ezen a helyen a 35 pecekkel kerül érintkezésbe, amely a 37 tengelyen eltolható és a 38 elektromágnessel vezérelt 36 karon van elrendezve. Ebben a karban egy kivágás van, és azon keresztül a 40 elektromágnes 39 armatúrája van átvezetve. Ennek a mozgó armatúrának a segítségével a már megmért kondenzátort a mérési helyzetből a lefelé vezető 41 csatornába (alagútba) lökjük. A kondenzátor ezután ezen a csatornán (alagúton) keresztül a 42 csapófedélig halad, mely a 43 gyűjtődoboz tetejét képezi. Ebbe a dobozba jutnak az éppen megmért kapacitású kondenzátorok. A 44 armatúra és a neki megfelelő 45 elektromágnes segítségével ez a doboz befordul a kondenzátorok ejtőpályájába. A leírt készülék a következőképpen működik: A szívókar a tárból kiemel egy kondenzátort és azt a mérőkoszorún a megfelelő lécekkel elhatárolt mérőhelyre helyezi. Ezután a koszorú a kondenzátorral együtt 90°-kal elfordul. Ezeket a mozgásokat egy pneumatikus berendezés végzi úgy, hogy a bütykökkel működésbe hozott érintkezők villamosan csak ennek a pneumatikus berendezésnek a szelepeire hatnak. Ezután a 38 elektromágnes legerjesztődik és a 36 kar a 37 tengelyen addig sülylyed, míg a 35 pecek a kondenzátor felső felületével érintkezésbe nem jut. A kondenzátor alsó felülete a 33 pecek felső végével érintkezik. Ennek a 33 peceknek alsó vége felfut a 34 rugalmas érintkezőre, miáltal a kondenzátor bekapcsolódik a mérőhídba. Ebben a pillanatban az 1 tengelyen elhelyezkedő 2 forgókondenzátor kapacitásának értéke a legkisebb, mely azután a kondenzátor további forgatásával mindaddig növekszik, míg egyenlő nem lesz a mért kondenzátor kapacitásának értékével. Ebben a pillanatban a 13 elektromágnes egy beállított időtartamú impulzust (áramlökést) kap úgy, hogy a 8 kar armatúráját behúzza. Ez a kar most kileng, miáltal a rugóval terhelt 9 ejtőkilines a 10 fogasívnek abba a fogába esik bele, mely megfelel az éppen mért kapacitásértéknek. Ily módon befolyásoljuk a 11 pecek segítségével a 12 érintkezőt, minek következtében a 38 elektromágnes ismételt gerjesztése útján a 36 kar felemelkedik és a kondenzátort a felső 35 peckektől felszabadítja, másrészt a 40 elektromágnes gerjesztődik és 39 armatúrája az éppen megmért kondenzátort a 41 alagútpályába (vezetékbe) bedobja, mely utóbbiban azután ez a kondenzátor egészen a nyitott 42 'csapófedelű és a mért kapacitásértéknek megfelelő gyűjtődobozba esik. A készüléket, melynek elvét és működési módját a fentiekben leírtuk, a szükséghez képest egyes részleteiben különböző módon meg lehet változtatni. Ha például pusztán durva osztályozásról van szó (legfeljebb 25—30 értékről, vagy végső ellenőrzésről), a berendezés például oly módon egyszerűsíthető lényegesen, hogy a 8 kart kefeként képezzük ki, amely szigetelt, elülső (fedő) lemezre erősített érintkezőkön csúszik (siklik). Minden két, egymás mellett levő érintkező az etalonként kapcsolt (normál) kondenzátor egy meghatározott elfordulási szögét határolja és ezzel együtt természetesen a kondenzátor kapacitásgörbéjének egy szakaszát is. Az érintkező megfelelő (alkalmas) beállításával az osztályozás a kívánt értékek tetszés szerinti területeire állítható be. Egy másik lehetőség abban áll, hogy a kefeként kialakított kar egymás között kölcsönösen átkapcsolt érintkezők felett mozoghat, minek következtében olyan impulzussorozat keletkezik, amely egy távbeszélő elő- vagy fokozatválasztót működtet, melynek érintkezőin keresztül a megfelelő dobozok csapófedeleit az indító áramkör árama éppen úgy, mint az előzőleg leírt esetekben, vezérli. Ha egy ilyen készüléket végső ellenőrzésre használunk, az megkülönbözteti az adott tűréseken aluli, a tűrés határai közé eső és azon felüli kondenzátorokat, valamint a helytelen fázisszögű kondenzátorokat is. A készüléket úgy is lehet kombinálni, hogy a tulajdonképpeni osztályozás előtt nagyfeszültségű vizsgálatokat végezzen és így a rövidre zárt kondenzátorokat már az osztályozás előtt kiselejtezze. Szabadalmi igénypontok: 1. Síkkondenzátorokat kapacitásuk szerint önműködően osztályozó készülék, azzal jellemezve, hogy az osztályozandó síkkondenzátorokat szívóberendezés egy tárból a részükre kijelölt mérőhelyre egy fokozatosan elforgó (31) szigetelő tárcsára fekteti, ahol a kondenzátorok kontaktusokkal (33, 35) jutnak érintkezésbe, melyeken keresztül bekapcsolódnak egy kapacitásmérő hídba, mely a mért kapacitásnak megfelelően a megfelelő kapacitású kondenzátorok részére egy gyűjtődoboz (43) csapófedelét (42) nyitja, amely csapófedelek (42) azon a pályán (41) fekszenek, amelyen a kimért kondenzátor a mérőhely elhagyása után mozogni kénytelen és emellett ennek az osztályozó berendezésnek összes mozgását egy gépi erővel hajtott tengely (1, illetve 18) vezérli, mégpedig egyrészt ezen a tengelyen elhelyezett bütykökkel (19), másrészt egy érintkező rendszer (11, 12) útján, melyet egy kar ••(8) vezérel, amely kar egy kapacitásmérő hídba kapcsolt forgókondenzátor (2) normálágaként a. forgókondenzátorral együtt forog. 2. Az 1. igénypont szerinti készülék kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a kar (8) keféként van kialakítva, amely az érintkezőkön (10) csúszik, me-