144701. lajstromszámú szabadalom • Vezéreltujjú bedobószerkezet aratócséplő terményterelő csigához és egyéb továbbítás célját szolgáló szerkezethez

-^ Megjelent: 1959. március 15-én. _ _ . _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.701. SZÁM 45. e. 20—34. és 45. c. 2—11. OSZTÁLY - ME—259. ALAPSZÁM Vezéreltujjú bedobószerkezet aratócséplő terményterelőcsigához és egyéb továbbítás célját szolgáló szerkezethez A Magyar Állam mint a bejelentő Mezőgépfejlesz tési Intézet, valamint Moharos Dániel tervező mér nők, Uzsák Vilmos tervező mérnök, Manninger Vilmos kutató mérnök, Nemessányi László kutató mérnök és Kupfermann Tibor tervező technikus feltalálók, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. január 16. Az aratócséplő vágószerkezete szélesebb, mint a cséplőszerkezet, ezért a levágott terményt egy szerkezettel, a terelőcsigával a középre terelik, ahonnan a csigahenger palástján alkalmazott bedobószerkezet átadja a cséplődob felé szállító felhordószerkezetnek. Az említett bedobószerkezet kétféle kialakításban használatos. Az egyik, a merev rendszerű, amelynél a különbözőképpen kialakított bedobóelemek mereven kapcsolódnak a forgó terelőcsiga-palásthoz. Ennek a szerkezetnek a hátránya, hogy magokat szór vissza a tarlóra és ezzel szemveszteséget okoz. Másik hátránya a szerkezetnek, hogy hajlamos a terményszárak felcsavarására. Fenti szerkezetek hátrányát kiküszöböli a vezéreltujjú megoldás. Ennek lényege, hogy a terelést végző ujjak csak addig állnak ki a hengerpalástból, amig erre a terelés szempontjából szükség van, ezen túl, megfelelő vezérléssel, behúzódnak és nem tudják kifejteni káros hatásukat, a magszórást és egyben csökken a gabonaszárak felcsavarása. Az eddigi megoldásokhál a terelőujjak vezérlését egy a terelőhenger-tengelyhez képest' excentrikusan elhelyezett álló tengelyen elforgó, hengeres ujjak végezték. Az ujjak kinyúlását a forgó terelőhengerpalást határozza meg azáltal, hogy az az ujjtengelyhez képest excentrikusan helyezkedik el. Az ujjakat a paláston egy csuklósan ágyazott hüvely vezette. Ennek a szerkezetnek üzeme igen kényes, a kinyúló ujjak elgörbültek és sok üzemzavarra adtak alkalmat. A szerkezet amellett anyagigényes, mert az ujjak erős igénybevételnek vannak kitéve és a vezetőhüvelyben pontos illesztést kívánnak. A szabadalom tárgyát képező vezérelt szerkezet egy példaképpeni megoldását a csatolt rajz ábrája magyarázza. A továbbitóhenger-tengelyhez képest excentrikusan elhelyezkedő —6— tengelyen szabadon futó —4-— vezérlőgörgő, az íves —8— vezérlőtalp egy sorban több —5— terelőujjal, amelyeket —7— csőtengely köti össze mereven az íves vezérlőtalppal. A csőtengely a —2— továbbítóhengerpalástra erősített —1— csapágyakba van ágyazva. A szerkezet kezelése és szerelése egy levehető —3— ajtón keresztül történik. A —7— tengelyhez mereven kapcsolódik a—9— himbatartó kar is, amelyhez csuklósan kapcsolódik a —11— himba. Kétkét szemközti himbát —10— rugók tartanak egyensúlyban. A rugók szorítják a vezérlő-talpat a vezérlőgörgőhöz. A terelőhengerpalást a vezérlőgörgőhöz képest —12— karral elforgatható és különböző helyen rögzíthető. Ezáltal az ujjak pályája állítható. Ennél a megoldásnál az ujjak vezérlése az excentrikusan elhelyezett, szabadonfutó vezérlőgörgővel történik. A terelőujjak a vezérlőtalp útján érintkeznek a vezérlőgörgővel és az érintkezést rugók biztosítják. A henger forgása közben a vezérlőtalp, amelyet a forgó hengerpalást magával visz, az álló vezérlőgörgőnek a hengerpalásthoz képest változó excentricitású pontjaival érintkezik, azt elforgatja és vele együt a vezérlőujjakat is, miközben megváltoztatja ennek kinyúlását. A szerkezet előnye az eddigi megoldással szemben, hegy egyszerűbb, kevésbé kényes szerkezet és az aratási szemveszteség csökken.