144639. lajstromszámú szabadalom • Motoros jelfogó, különösen vasútbiztosító berendezésekhez

2 144.369 kájuk határozza meg, melynek ideális alakját ösz­szehasonlításképpen a 2. ábrán a —3— jelzésű vo­nal tünteti fel. A jelfogóknál leginkább használatos szerkezeti elemek, azaz rugók és emeltyűkön levő súlyok használata azonban cosinusgörbe-szerű és lineáris olyan karakterisztikákat eredményez, melyek alak­ja az ideálistól erősen eltér. A leghasználatosabb kivitelnél alkalmazott súJ lyok olyan karakterisztikát eredményeznek, ami­lyet a 2. ábrán a —6— jelzésű vonal mutat. Egy már javasolt másik motoros jelfogó karakteriszti­káját pedig a 2. ábra —9— jelzésű vonala mutatja és ez az ideálist már jobban megközelíti. A 2. áb­rán az —1, 4 és- 7— jelzésű vonalak a hozzájuk tar­tozó karakterisztika részére a névleges meghúzási értékeket, a —2, 5 és 8— jelzésű vonalak viszont a mindenkori névleges elengedési értékeket adják meg. A 2. ábrából egyértelműen kitűnik az is, hogy a meghúzási és elengedési feszültségek határai egy­mástól a —3— jelzésű ideális karakterisztikánál vannak legkisebb távolságra, minthogy a diagramm prdinátája Volt-ban mért feszültségértékekre van beosztva. Következtetni lehet továbbá a 2. ábrá­ból arra is, hogy a —6— jelzésű karakterisztika mindama szakaszain, melyek az —1— jelzésű vonal fölött, illetve a —2— jelzésű vonal alatt haladnak, a jelfogó forgómozgása nem megy végbe. Ez külö­nösen akkor következik be, ha a —6— karakterisz­tikához tartozó meghúzási, illetve elengedési fe­szültségek ingadoznak. Az ideális —3— karakte­risztikával rendelkező motoros jelfogó állva sem­milyen feszültségértéknél sem marad, ami e gör­béből kivehető. Viszont pl. egy, a —6— jelzésű jelleggörbével rendelkező motoros jelfogó 8 Volt feszültség mellett a —10— jelzésű pontban, tehát kb. 35° szögelfordulásnál, állva maradna. Ha en­nél a szögállásnál kontaktusváltozás már bekövet­kezett, akkor ez, főleg a vasúti jelzéstechnikában, veszélyt okoz. A találmány szerinti jelfogóval a 2. ábrán szem­léltetett —3— jelzésű ideális karakterisztikát el­érhetjük a jelfogónak az 1. ábrával kapcsolatban alant ismertetett szerkezeti kialakítása útján. Az ismert működésmódú, kétfázisú —13— mo­tor —1—' tengelyére az ívelt körvonalú —2— tár­csa van felsajtolva vagy felékelve, melynek kerü­letére a —7— súly fekszik fel. Ez a súly, mely a —2— tárcsa sugárirányában elmozdulhat és a tár­csa kerületén saját tengelye körüli elforgásakor legördülhet, a pontszerű vonalmenti érintkezés mellett a tárcsát úgy nyomja, hogy a tárcsa minden olyan szöghelyzeténéi, melyet az a motor reá gya­korolt forgatónyomatékának hatása alatt felvesz, a súlyerőnek a tárcsa ívelt felületére gyakorolt nyomása folytán az éppen hatályos ívelt tárcsa­alak megszabta további nyomaték keletkezik. E nyomaték a tárcsaalak megfelelő megválasztásá­val akként választható, hogy általa a —9— érint­kezőrugókat hordó —8— tárcsára a —10— ellen­érintkező rugók gyakorolta nyomaték kompenzál­tas.sék vagy pedig a forgatónyomaték-karakterisz­tika bármely egyéb kívánatos alakú legyen. Az alantiakban röviden kontaktustárcsának nevezett —8-— tárcsa az —1— motortengely vagy saját ten­gelye körül szabadon, azaz a motorral meg nem hajtottan fordulhat el. A forgatónyomatékok átvi­tele a —2— tárcsáról a —3— tárcsára vagy fordítva, bármely fenti esetben megfelelő mechanikai szer­vek útján történik, melyek pl. fogaskerekek is le­hetnek. Célszerűbb azonban, ha a nyomatékátvi­telre a rajzon látható kétkarú —5— emeltyűt hasz­náljuk, mely a helytálló —4— tengely körül len­gethető és mindkét végén villás kialakítású. Az egyik villás vég a —2— tárcsára erősített —3— pecekkel, a másik pedig a —8— tárcsára erősített menesztőként ható —6— pecekkel működik együtt. Ennek folytán az —5— emeltyű a —2 és 8— tárcsá­kat egymással mechanikailag úgy kapcsolja össze, hogy az érintkezőnyomás kifejtésére szükséges cse­kély szögelfordulást a —8— tárcsa a •—2— tárcsa áttétel-okozta nagyobb szögelfordulása következté­ben az utóbbi tárcsára kifejtett aránylag csekély, a motor és súly által kifejtett forgatónyomaték ha­tása alatt éri el. A motor, súly vagy az azt helyet­tesítő rugó ereje által kifejtett forgatónyomaték mindenkori értéke a szerkezeti elemek közti súrló­dásnak és a kívánt forgatónyomaték-karakterisz­tikának megfelelően választható meg. A —2— tár­csa tömegbeli excentricitása (az —1— tengelyre vo­natkoztatott kiegyensúlyozatlansága) már önmagá­ban véve is bizonyos forgatónyomatékot adó súly­erőt képvisel, azaz a —7— súlyt részben helyette­síti és szándékos megnövelése által a jelfogó szer­kezeti kialakítása előnyösen befolyásolható. A ta­lálmány további esetleges jellegzetességének meg­felelően a motortengellyel még tengelyükre vonat­koztatva kiegyensúlyozott, tehát járulékos forgató­nyomatékokat nem adó, további szerkezeti elemek is lehetnek összekapcsolva. Ezek példáiként a több­színű vagy többféle jelzés adására alkalmas fény­zárótárcsákat, reteszelőbütyöktárcsákat stb. említ­jük meg és mindezek közvetlenül vagy megfelelő erőátviteli szervek, pl. emeltyűk útján a motorten­gellyel úgy lehetnek összekötve, hogy számottevő járulékos motorteljesítmény igénybevétele nélkül tetszés szerinti kívánt forgatónyomaték-rkarakte­risztikának megfelelően mozgathatók a motor által. A 2. ábrán látható, hogy a —8— tárcsa tenge­lyéhez képest célszerűen radiális elrendezésű —9— érintkezőrugók, melyek páronként összetartoznak, csupán rövidzáró szerveket képeznek a késszerűen kialakított helytálló —10— ellen érintkező rugók részére, és így a mozgatható szervekhez áramhoz­závezető szervek nem vezetnek. A helytálló —10— ellenérintkező rugók célszerűen az —1— motorten­gellyel koaxiális és az —1— motor házára erősí­tett —11— szigetelőgyűrűbe vannak beágyazva és a gyűrű túloldalán kinyúló —12— végeik, melyek­hez a csatlakozóvezetékeket kapcsoljuk, pl. for­rasztjuk, jól hozzáférhetők. Ilyen elrendezés mel­lett tehát az érintkezőrugók és csatlakozási pont­jaik között semmiféle drót- vagy kábelvezeték a motoros jelfogóban nincs. Szabadalmi igénypontok: 1. Motoros jelfogó, főleg vasútbiztosító berende­zésekhez, azzal jellemezve, hogy önmagában véve ismeretes kétfázisú (13) motorának (1) tengelyére szilárdan egy ívelt körvonalú (2) tárcsa vari erősít­ve, melynek szélére sugárirányban rugó vagy cél­szerűen (7) súly nyomást fejt ki, és e (2) tárcsának olyan (3) menesztője van, mely helytálló (4) tengely

Next

/
Thumbnails
Contents