144620. lajstromszámú szabadalom • Malátázó eljárás

2 144.620 szerint, éspedig- nagyobb csökkenés mutatkozik a magasabb fokú bromáttöménységeknél, az előbb megadott határok között. így különösen amikor kisebb bromáttöménységeket használunk a veszteség csökkenése 5%-ig is lemehet, de más esetekben, amikor nagyobb töménységekben alkalmazzuk a bromátot, a veszteség 40%-os, csökkenését is elérhetjük. Ezek a százalékos adatok a malátázási veszteség arányát mutatják a találmány szerinti bromátkezelés esetén ahhoz a malátázási veszteséghez viszonyítva, amely azonos kezelési feltételek mellett áll elő bromátkezelés nélkül. A csíráképződés és a szemlélegzés csökkenése következtében ugyancsak csökken a szétteregetésre használt szérűterület, vagy az edények vagy dobok űrtartalma. . Az alábbi példák a találmány szerinti eljárás részletesebb megvilágítására valók, anélkül azonban, hogy azok a találmány terjedelmét korlátoznák. 1. példa (káliumbromát) A fenti módszerek szerint árpát maiátáztunk. A maiátázást két párhuzamos műveletsorozattal foganatosítottuk, amikor is mindkét esetben két áztatóvizet használtunk, vagyis egyszer váltottunk folyadékot. Az A eljáráshoz nem használtunk bromátot; a B eljárást káliumbromát alkalmazásával kiviteleztük, amikor is a bromátot csak a második áztatóvízhez adtuk, 1 millió rész víz: 500 rész káliumbromát töménységben. A következő eredményeket kaptuk: Malátázási veszteség A 10,7%B 8,9% A vizsgálat azt mutatta, hogy a B eljárásnál a csíraképződés sokkal kisebb volt, mint az A eljárásnál; a malátázási veszteség csökkenése majdnem 15%-ot tett ki. További, az előbbitől független maiátázáskor ugyancsak két áztatóvizet használtunk, de mindkét áztatóvízhez adtunk káliumbromátot a fenti töménységben, vagyis 1 millió rész vízhez vettünk 500 rész káliumbromátot. A malátázási veszteség nagyobb csökkenését értük el; a malátázási veszteség egész csökkenése ugyanis mintegy 40% volt az ismert eljárásnál mutatkozó malátázási veszteséghez képest, amelynél nem használtunk bromátot. 2. példa (nátriumbromát) Az 1. példa szerint jártunk el, vagyis két áztatóvizet használtunk, amikor is bromátot csak a második áztatóvízhez adtunk. Az A eljárásnál nem vittünk bromátot az áztatóvízbe, de a B eljárásnál 1 millió rész víz: 500 rész nátriumbromát töménységű oldatot adtunk hozzá, mint fent. Az alábbi eredményeket kaptuk: Malátázási veszteség A 9,7% B 8,8% A kiadásért Telel: a Közgazdasá Láthatjuk, hogy a malátázási veszteség csökkenése mintegy 12%. A B próbánál a csíraképződés sokkal kisebb volt. Változó bromáttöménység hatása A káliumbromát mennyiség változtatásának hatását azokból az eredményekből állapítottuk meg..' amelyeket három párhuzamos malátázással nyertünk. Mindhárom maiátázáshoz két áztatóvizet használtunk, és pedig A eljárásnál 500 rész káliumbromátot vettünk 1 millió rész vízhez és ezt az oldatot csak a második áztatóvízhez adtuk, a B eljárásnál 1000 rész bromátot vettünk 1 millió rész. vízhez és az előbbi szerint adagoltuk, míg a C eljárásnál 1000 rész bromátot vettünk 1 millió rész vízhez és az oldatot azonos módon használtuk fel, mint az A és B eljárásoknál. A malátázási veszteségek csökkenése a B és C eljárásoknál a következők voltak az A eljáráshoz viszonyítva: Malátázási veszteség B A-hoz viszonyítva 0,75 C A-hoz viszonyítva 0,62 Nyilvánvaló, hogy nagyobb töménységekben használva a bromátot, csökken a malátázási vesz^ téség. Mindamellett az árpából kapott malátaképződés némi nem kívánatos korlátozást szenvedhet ezeknél a nagyobb töménységeknél. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás gabonaszemek maiátázására, azzal jel'lemezve, hogy a szemeket csírázáskor, vagy ezt megelőzően, olyan vizes oldattal hozzuk össze, mely 1 millió rész vízben 100—1000 rész kálium vagy nátriumbromátot tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a bromátot az a folyadék tartalmazza, amelyet a szemek áztatására használunk. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja,: azzal jellemezve, hogy a bromátot poralakban adjuk a szemekhez és hogy a bromát azzal- az áztatófolyadékkal képez oldatot, amelyet a szemekhez adunk. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy áztatás után a bromátoldatot a szemekre permetezzük mindjárt a szétteregetés előtt, vagy a szétteregetés kezdeti stádiumában. 5. A 3. vagy a 4. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a maiátázáshoz árpát használunk. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy olyan bromátoldatot használunk, amelynek töménysége 1 millió rész vízre 400—600 rész bromát. 7. Eljárás gabonaszemek maiátázására, lényegileg amint ezt az 1. vagy 2. példa ismerteti. 8. Maiátázott gabonaszemek, melyeket ebben a leírásban ismertetett vagy igényelt eljárási módozatok bármelyike szerint állítottunk elő. i és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 1076. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László