144618. lajstromszámú szabadalom • Ékbelövőszerszám

2 144.618 ben nincs vele erőművi kapcsolatban. Azaz, az ütőszeg munkaütem közben két rúgó között ideoda leng. A töltényhüvely eltávolításának céljára egy mechanikus kidobó olyképpen van elhelyezve, hogy a závár nyitásakor és a cső billentésekor, a kidobót egy ütköző hozza működésbe. Az ezáltal magasba lendül és a töltényhüvelyt megemeli, úgyhogy ez utóbbi könnyen eltávolítható. Ugyanekkor az ütköző kicsúszás ellen is biztosítja a csövet. Ha azonban a csövet cserélni akarjuk, úgy az említett ütközőt eltoljuk és az a závár zárásakor ismét régi helyzetébe kerül. Az 1. ábra az acélszeg behatolási mélységének beállítására szolgáló szerkezetet metszetben ábrázolja. A forgatható —1— kézvédő-hüvelyt a —6— nyomórugó az elülső —2—• ágyazó-hüvelyben lévő —20—• felfekvő felülethez nyomja. Az —1— kézvédő-hüvely elfordítása által a —4— csövet a —21—•,vájatban az —5— szeg révén elfordítjuk és a cső a —3— csőhüvelyhez viszonyítva, tengelyirányban eltolódik; a csőhüvely elfordulás ellen biztosítva van. A 2. ábra a —-10— töltényfenék-závárfenék elválasztófelületnek eltolódását mutatja a lövés során a —9—• závár-elválasztófelüietéről a —11— hüvelybe. A 3. ábra a nyitott závárt mutatja és a —12— kidobó összmunkáját a —8— ütközővel. A 4. ábra azt szemlélteti, hogy a —8— ütköző miként leng ki a —7— závárhenger visszanyomása után és hogy a —3— csőhüvely miként emelhető ki a csővel. Az 5. és 6. ábra az ütőszeg működésének módját mutatja: az 5. ábra az ütőszeget nem feszített állapotában szemlélteti; a —15— ütőrugó-tömb körül van határolva és a —16— rugó annyira hátra tolja a —13— körmöt, hogy az bekattanhat. A 6. ábrán az ütőszeg feszített állapotban van; az ütőrugó-tömb ugyancsak feszítve van és a —43—• köröm emelése után ez utóbbi a —16— ellenrugó gyenge nyomását legyőzve, előre pattanhat. A találmány szerinti készülék kezelése a következőképpen történik: a belövésre szánt —18— éket elhelyezzük a —4— csőben. Ezután következik a —17—• töltény elhelyezése a —3— csőhüvely tölténytárában. A —4— cső visszahúzásakor a —14— ütőszeg mögött elhelyezett —15— ütőszeg rugót meghúzzuk és ezt a —13— köröm rögzíti. Ugyanekkor eltolódik a —10—< töltény-závárfenék elválasztó felület a —11— hüvelyben. Ezáltal megakadályozzuk a készüléknek csőbillenés által való kinyílását. A —18— ék behatolási mélységének szabályozását az —1— kézvédő hüvely elfordításával érjük el; az —1— kézvédőhüvelyt a —6— rugó az elülső —2— csuklóshüvely —20— felfekvőfelületéhez nyomja. Az —1— kéz védőhüvelyhez erősített —5— ütőszeg a —4— cső —21— vájatába nyúlik, mely az elfordulás ellen biztosított —3— csőhüvelyben 2 A kiadásért felel: a Közgazdasi csúszik és azt magával forgatja. Ezáltal a gáznyomás-kamra beállítása következik be és ilymódon a —18—• ék behatolási mélysége az illető épületelembe a kívánt értékre szabályozható be. A —18—• ék behajtása a —13— köröm kioldásával történik egy —19— ravasz révén, ami által a —15—• ütőrugó-tömb, mely a —16— rugó ellennyomását legyőzi és a —14— ütőszegnek a —17— töltényre történő ütését idézi elő, a töltényt gyújtásra bírja, majd pedig a lőporgázok nyomása megadja a —18— éknek a szükséges hajtóerőt. A zavarnak a —4—• cső lehajtása révén történő nyitásakor, a lövés után, a —17—• hüvely eltávolítását egy mechanikus —12— kidobó végzi, mely a -^-3—• csőhüvelyben van megerősítve és a csövet egyidejűleg kicsúszás ellen is biztosítja. Csőcserénél a —8—• ütközőt elfordítjuk, míg a závár zárásakor ez ismét régi helyét foglalja el. Szabadalmi igénypontok: 1. Ékbelövőszerszám billenőcső-závárral, azzal jellemezve, hogy a gáznyomáskamra beállítása, amivel a (18) éknek az épületelembe való behatolását szabályozzuk, az (1) kézvédőhüvely sugárirányú elfordításával történik, mely az (5) szeggel a (4) cső (21) vájatába nyúlik be és ezáltal a csövet elfordulásra kényszeríti. 2. Az 1. igénypont szerinti ékbelövőszerszám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a töltény-závárfenék (10) elválasztófelülete a (2) és (11) hüvelyek (9) elválasztófelületével egy síkban fekszik és csak a lövés tartama alatt van a (11) csuklós'hüvelyben, ami által elkerüljük, hogy a készülék a (4) cső lebillenése folytán kinyíljék. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ékbelövőkészülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a (4) cső visszatolásakor a (14) ütőszeget a (15) ütőszegrugó felhúzza és a (13) köröm révén rögzíti és annak kioldásakor előre, a (17) töltényre üt, hogy ezután a cső visszavezetése után a (16) ellennyomás-rugó révén nyugalmi helyzetébe visszatolódjék. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti ékbelövőszerszám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a (4) cső elhajlításával a (8) ütköző a (12) kidobóra nyomást fejt ki és a töltény (17) hüvelyét kidobja. 5. Az 1.—4. igénypontok szerinti ékbeverőszerszám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a (8) ütköző a (12) mechanikus kioldó részére egyúttal a cső elhajlítását is határolja és egyúttal megakadályozza annak nem szándékos kicsúszását. 6. 1—5. igénypontok szerinti ékbelövőszerszám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a (8) kidobó-ütköző elfordíthatóan akként van elhelyezve, hogy a (4) cső kicserélhető. 7. Az 1—6. igénypontok szerinti ékbelövőszerszám kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a (8) kidobó-ütköző —• alakja folytán —> a (4) cső kicserélése után, valamint lövés után önműködően ismét hatásos helyzetét veszi fel. rajz :i és Jogi Könyvkiadó .IgazgatojH. 1073. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László