144590. lajstromszámú szabadalom • Oxidkatóda és eljárás annak előállítására

\ 144. nélkül. Ebben az esetben a karbonátok oxiddá való átalakulásának folyamata valamely kisütőcsőbe beépítve játszódik le. Az átalakulás során a bázi­kus báriumcirkonát itt is kialakul, azonban, lévén a cirkonhidroxid lényegesen reakcióképesebb, mint a cirkondioxid, ehhez alacsonyabb hőmérséklet is elegendő, tehát elegendő a szokásos elbontási, ill. aktiválási hőmérséklet. Természetesen ennél a megoldásnál is alkalmaz­hatunk egy előzetes kiizzítást, amely hasonlókép­pen foganatosítható, mint az előző példában leírt­nál, de az alacsonyabb hőmérsékleten is történhet. A fenti példákban többnyire cirkonvegyületek­ről volt szó, a találmány azonban nincsen ezekre korlátozva, mert hasonló más vegyületek is kiala­kíthatók az eljárás során, tehát így pl. kialakulhat­nak bázikus báriumtitanátok, bázikus báriumalu­minátok, vagy esetleg bázikus báriumszilikátok, vagy pl. berilliátok stb. az alkalmazott adalék­anyagtól függően. Ezenfelül az eljárás során kiala­kulhatnak bázikus stroncium- vagy kálciumvegyü­letek is. Lehet ezenkívül a kiindulási anyagokhoz már mindjárt kezdetben kis mennyiségű bázikus, a fent leírtak szerinti, vegyületet adagolni, így pl. adagolható bázikus báriumcirkonát a kiindulási anyaghoz, ámbár ez nem feltétlenül szükséges. A találmány tehát értelemszerűen sokféle válto­zatban kivitelezhető a legkülönfélébb mennyiségi arányok szerint összeállított oxidkatódmasszákkal, és igen különböző adalékanyagok mellett. A fen­tiekben csupán példák kapcsán ismertettük a talál­mányt, amelyekre azonban nem korlátozzuk ma­gunkat, az igénypontok számos egyéb kivitelre is kiterjednek. A fentiek szerint előállított oxidkatódáknál egyébként nemcsak a báriumoxid párolgás lesz erő­sen csökkentve, hanem ezenfelül még azzal az előnnyel is járnak, hogy különleges kezelésük foly­tán a katódmassza fajsúlya nagyobb lesz és így a katódalapra felületegységenként több anyag vihe­tő fel, mint a korábbi oxidkatódák esetében, ami sokszor kívánatos és az élettartam szempontjából igen előnyös. Szabadalmi igénypontok: 1. Oxidkatóda, melynek aktiváló anyaga földal­kálioxid-elegykristályokból áll és legalább egy ada­lékanyagot tartalmaz, azzal jellemezve, hogy az ak­tíválóanyag legalább részben olyan bázikus föld­alkálivegyületet tartalmaz, mint amilyen a bázikus báriumcirkonát. 2. Az 1. igénypont szerinti oxidkatóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az aktiváló anyag a következő bázikus földalkálivegyületek legalább­egyikét tartalmazza: bázikus földalkálicirkonát, bázikus földalkálititanát, bázikus földalkálialumi-A kiadásért felel: a Közgazdas; )0 3 nát, bázikus földalkáliszilikát, bázikus földalkáli­berilliát. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti oxidkatóda kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a bázikus föld­alkálivegyületek egy része minden esetben bázikus báriumvegyület. 4. Eljárás az 1—3. igénypontok szerinti oxidka­tóda előállítására, melynek során földalkálikarbo­nátokat földalkálioxidokká alakítunk át, azzal jel­lemezve, hogy a földalkálikarbonátoknak földalká­lioxid-elegykristállyá való, két lépésben történő át­alakítása során hőhatással az első lépésben olyan bázikus földalkálivegyületeket képezünk, mint amilyen a bázikus báriumcirkonát. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kiindulási földal­kálikarbonát-elegykristályokat egy bázikus földal­kálivegyületet képezni tudó adalékanyag oldatával itatjuk át, majd a kapott masszát beszárítjuk és a katódalapra történő felvitelt megelőzően vagy az után hőhatással a földalkálikarbonátok oxiddá való átalakulása során legalább egy bázikus földalkáli­vegyületet, előnyösen báriumvegyületet képezünk. 6. A 4—5. igénypontok szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a beszárított masszát 600 C°-ot meg nem haladó hőmérsékleten hevítjük, majd 1300—1400 C°-on hőkezeljük, mely­nek során a karbonátok oxiddá, majd oxidelegy­kristállyá alakulnak át, mimellett az oxiddá való átalakulás során a bázikus földalkálivegyület is ki­alakul. 7. A 4—-6. igénypontok szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a karbonát­elegykristályokat cirkonnitrát oldattal itatjuk át, majd beszárítás után először 600 C°-on, majd vá­kuumban 1300—1400 C°-on hőkezeljük, minekután­na a kapott masszát önmagában ismert módon ka­tódalapra visszük fel és azt kisütőcsőbe szereljük. 8. A 4—7. igénypontok szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a katódalapra való felvitel után és a kisütőcsőbe való beépítés előtt a katódát ismét kiizzítjuk redukáló atmosz­férában, vagy vákuumban. 9. A 4—5. igénypontok" szerinti eljárás foganato­sítási módja, azzal jellemezve, hogy a beszárított masszát közvetlenül katódalapra visszük fel és azt kisütőcsőbe beépítve hőkezeljük és aktíváljuk. 10. A 4—5. és 9. igénypontok szerinti eljárás fo­ganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kar­bonátelegykristályokat cirkonhidroxid kolloid ol­datával átitatjuk, majd beszárítás után a masszát katódalapra felvisszük és azt kisütőcsőbe beépítve hőkezeljük és aktíváljuk, melynek során a karbo­nátok oxidelegykristállyá, a cirkonvegyület pedig legalább részben bázikus báriumcirkonáttá alakul át. és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1073. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents