144585. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek sebességének ellenőrzésére

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.585. SZÁM 42. p. OSZTÁLY — BO—462. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés járművek sebességének ellenőrzésére A Magyar Állam, mint a feltalálók: özv. Bolgár Gézáné tisztviselő és Morvay Béla testnevelőtanár, Budapest, jogutódja A bejelentés napja: 1955. május 12. A találmány berendezés valamely mozgó tárgy, különösen haladó jármű sebességének nem a tárgyon, pl .járművön levő helyről és nem a tárgyon, például járművön elrendezett, hanem helytálló berendezéssel való ellenőrzésére. Evégből a találmány értelmében a tárgyat, például haladó járművet annak pályája mentén fekvő valamely pontról úgy fényképezzük le, hogy a tárgy valamely előre ismert mérete a fényképen eltorzul, ha a tárgy a fényképezés pillanatában valamely előre meghatározott sebességtől eltérő sebességgel halad, például ez a méret — viszonylagosan — megrövidül, ha a tárgy az említett meghatározott sebességnél nagyobb, és meghosszabbodik, ha a tárgy az említett meghatározott sebességnél kisebb sebességgel halad. A méret a képaránynak megfelelően változatlan marad, ha a tárgy haladási sebessége az előre meghatározott sebességgel egyenlő. A találmány értelmében a tárggyal, például járművel együtt az előnyösen annak fényképezéséhez használt fényérzékeny rétegen egyidejűleg az említett méretmeghatározáshoz alkalmas jeleket, célszerűen egyenlő időközökben adott fényimpulzusokat képezünk le, amelyek képei a jármű képét tartalmazó hordozón az összehasonlításra alkalmas mércét alkotnák. Az eljárás foganatosítása végett a tárgyat önmagában ismert módon, előnyösen a haladás irányára merőleges helyzetű résen át oly fényérzékeny rétegre, például filmre fényképezzük, amely a rés mögött valamely előre meghatározott sebességgel mozog. Ilyen rendszerű fényképező berendezések más célokra önmagukban ismeretesek. Előnyösen ugyancsak az említett fényérzékeny rétegre a tárgy felvételével egyidejűleg külön résen át szabályos időközökben fényimpulzusokat bocsátunk, amelyek a szűk résen át fényképezve a fényérzékeny rétegen végeredményben oly skálaszerű beosztást eredményeznek, amelyen az egyes skálaosztásoknak egymástoli távolsága a fényimpulzusok frekvenciájából adódó —t— időközöknek felel meg. Ez az idő és a fényérzékeny réteg ismert haladási sebessége meghatározzák azt a hosszat, amely az ily módon fényképészetileg előállított skála egy osztásának a valóságban megfelel. A tárgyon a méréshez alapulvett méret valamely tetszőleges oly méret lehet, amely mint egyenes vonal, a jármű haladásakor a fényképezéshez használt optika optikai tengelyére merőleges és a tárgy haladási irányával párhuzamos. Ismert gépkocsitípusok esetén, ha azok sebességét a találmány szerinti berendezéssel ellenőrizni kívánjuk, e célra különösen alkalmas méret az agysapkák közepének egymástoli távolsága, vagy a normális kocsiszekrény hossza, amely minden egyes járműtípusnál állandó méret szokott lenni. A célszerűen a tárggyal ugyanarra a képre felvett, fent már leírt skálabeosztást a találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál ködfény kisütőcső fénynyaláb]ával állítjuk elő, amelyet e célból fényimpulzusok keltésére alkalmas árammal, például ismert periódusú szaggatott, vagy megfelelő váltóárammal tápláljuk. Gyakorlati célokra alkalmasnak bizonyult például oly skálaosztás, melynél az egyes osztójelek egymástoli távolsága 0,01 sec-nak felel meg. A találmány további részleteit a csatolt ábrában feltüntetett kiviteli példa kapcsán magyarázzuk. Az 1. ábra a berendezés vázlatos távlati képe, a 2. ábra a berendezésről készült kép. A 11 házban levő berendezésnek csak a találmány szempontjából lényeges és annak megértéséhez szükséges részeket tüntettük fel. Ezek a fényképezésre alkalmas, egyébként tetszőleges 12 optika, melynek nyílásszögét a rajzban feltüntettük. A 12 optika a berendezés előtt a 13 nyíl irányában haladó járművet a kétrészű 14a, 14b fényrekeszre képezi le. A fényrekesz átlátszatlan anyagból, például bádogból van és annak egyik, a példában 14a része a helytálló 14b részhez képest a kettős 15 nyíl irányában elállítható és ezáltal a két rekeszrész között levő, függőleges, hosszúkás alakú 16 rés szélessége, előnyösen 0-tól, amikor a rés teljesen zárva van, célszerűen 3 mm-ig beállítható. Minél sötétebb a fényképezendő tárgy, illetőleg annak megvilágítása, annál tágabb réssel és fordítva, minél erősebb a megvilágítás, annál szűkebb 16 réssel dolgozunk.