144533. lajstromszámú szabadalom • Mérőperemes mennyiségmérő csővezetékben áramló folyadék vagy gáz mérésére

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 144.533. SZÁM 42. e. 23. OSZTÁLY — KO—850. ALAPSZÁM Mérőperemes mennyiségmérő csővezetékben áramló folyadék vagy gáz mérésére A Magyar Állam, mint a feltaláló, Kocsis László budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1955. március 16. A találmány oly mérőperemes mennyiségmérőre vonatkozik, amelynek érzékelő műszere villamos áramerősség változással jelzi a nyomáskülönbség változását és a változó erősségű villamos áram mennyiségét áramszámláié méri. A találmány sze­rinti megoldás előnye az eddigiekkel szemben, hogy az érzékelőszervben ki van küszöbölve a súrlódás, az pedig a mérési eredményt meghamisíthatja. Lényege abban van, hogy a nyomáskülönbség membrán útján két tekercs között szimmetrikusan elhelyezett, rugóra felfüggesztett vasmagot emel vagy süllyeszt. Ilyen módon a mozgó alkatrészeknél a súrlódás ki van küszöbölve. Az elmozduló vasmag a két tekercsben egymáshoz képest az önindukciót megváltoztatja, úgyhogy a hálózatból eltérő áram­erősség halad át rajtuk. Az eltérést kivonó reduktor közbeiktatása útján az áramszámláiéval mérjük. A találmány szerinti mennyiségmérő egy példa­képpeni kiviteli alakját az ábra tünteti fel. Az 5 csavarrugóval felfüggesztett 1 vasmag az egymás fölött levő 2 és 3 tekercs között szimmet­rikusan van elhelyezve. A mérőperem előtti és utáni nyomás különbsége a 4 membránra hat, úgyhogy ez utóbbi, összekötve lévén a 3 vasmaggal, ezt szim­metrikus helyzetéből elmozdítja. A mérőperem előtti és utáni nyomások közül az egyiket a 9 csö­vön át a tömítően zárt 7 műszerházba, a másikat a 8 csövön át a 4 membránba vezetjük. Abból a cél­ból, hogy a mérendő közeg nyomása ne terhelje a membránt és elszakítsa, hanem csak a nyomás­különbség terhelje, a 8 és 9 csöveket a 13 csővel kötöttük össze. Ez a cső a 14 csavarral elzárható. Ameddig a folyadékot vagy gázt szállító cső, amely­ben a mennyiséget mérni óhajtjuk, üzemen kívül van, a 13 csövet zárva tartjuk és csak a szállító cső üzembehelyezése után nyitjuk ki, hogy a 4 membránt mindkét oldalról közel egyenlő nagy­ságú nyomás terhelje. Mivel a mérőperemen átha­ladó folyadékmennyiség és két oldalán ható nyo­más különbsége között négyzetes összefüggés van, a vasmag elmozdulása és a nyomáskülönbség kö­zött szintén ilyen összefüggésnek kell lennie. Ezért a vasmagot tartó 5 hengeres csavarrugón kívül egy további, mégpedig kúpos csavarrugót alkalmaz­tunk, amelynek egyes menetei összenyomódás köz­ben beálítható csavarokra fekszenek fel. A 10 kivonó reduktorral állítjuk elő a készülék 2 és 3 tekercsei által a hálózatból transzformátoron át felvett áram különbségével arányos szekunder áramot. Ezt vezetjük be az egyfázisú áramszámlá­iéba, amelynek feszültségi kapcsait a stabilizált hálózathoz kötöttük. Szabadalmi igénypontok: 1. Mérőperemes mennyiségmérő, amelynek érzé­kelő műszere villamos áramerősség változással jelzi a nyomáskülönbség változását és a változó erősségű villamosáram mennyiségét áramszámláié méri, az­zal jellemezve, hogy érzékelő szerve membránból és azzal összekötött, rugón felfüggesztett, két egy­más felett elrendezett tekercsben szimmetrikusan elhelyezett vasmagból áll. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőperemes mennyi­ségmérő kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy két tekercsének áramköreibe kivonó reduktor primer tekercsei vannak iktatva, a reduktor szekunder te­kercse pedig áramszámlálóval van összekötve. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1068. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajdf László

Next

/
Thumbnails
Contents