144526. lajstromszámú szabadalom • Berendezés nem-fémes kötözőanyag csomózásának gépesítésére

2 144.526 A találmány szerinti berendezés a továbbiakban még abban áll, hogy a szerszámok és a vágóberendezés központi vezérlésű hajtóeszközök révén működnek, miáltal a mozgási folyamatok, a szálvégnek kézzel végzett és a harmadik szerszámon való behelyezésétől kezdve folyamatosan, megszakítás nélkül követi egymást, egészen a szálvégnek a második szerszámokon való átvezetéséig, amit az első szerszám végez. A találmány további fontos jellemzője abban áll, hogy a szerszámokat és a kisegítő eszközöket hidraulikus hajtóeszközök mozgatják, amelyek előnyösen nyomásra működő kapcsolók révén üzemben tartott, elektromágneses hajtású vezérlődugattyúval vannak működtetve. Az ilyen elektromágneses működtető eszközök helyett igen előnyösen alkalmazhatók kisméretű, hajtóműves motorok is. A találmány további kedvező kialakításánál a csomagátkötő és csomózó berendezés úgy működik, hogy egy szorító vagy markoló szerszám a kötöző zsinórt a tekercsről nagyjában függőleges irányban húzza le és az átkötendő tárgy, pl. csomag egy alapzaton elhelyezve, a zsinór továbbítása közben keresztirányú mozgást végez. Egy fölülről lefelé vagy alulról fölfelé mozgó továbbítóeszköz a zsineget U-alakú bujtató létesítése közben az először említett szorító vagy markoló szerszám mellé viszi. Egy lényegileg vízszintes irányban eltolható és emellett el is forgatható szorítóeszköz megfogja a fonal elejét és azt hurokba helyezi. A fonalrészt hurokalakra formázó forgó mozgás közben a hurok az előbb említett bujtató mozgási pályájának kö- zelébe kerül. Mikor így a fonalrész a hurok alá került, az U-alakú bujtatót létesítő szerszám a bujtatóval együtt a forgással létesített hurkon áttolódik. Egy további markoló szerszám áthalad ezen az U-alakú bujtatón és megfogja a zsineg elejét. Ezután az előbb említett szorítóeszköz a fonal elejét elengedi és ekkor az utóbb említett szerszám a létesített csomót meghúzza. Végezetül is az eltávlasztó szerszám, pl. kés, a tekercshez vezető zsinórrészt levágja. Eközben a munka műveleteit úgy lehet megválasztani, hogy a forgással létesített hurok keletkezik először és csak azután jön létre az U-alakú bujtató, amelyet a hurkon áthúzunk. Az eddig ismeretessé vált kötöző és csomózó eszközök a gyakorlatban csak gyapot, sisal és juta fonalakhoz vagy zsinórokhoz alkamasak, amelyek felülete recés vagy durva. Emellett az ismert gépek csak bizonyos meghatározott zsinórvastagságig tudnak dolgozni. Ezekkel az ismert berendezésekkel ttehát nem lehet sima vagy polírozott kötöző zsinegeket, főleg kenderzsinórt feldolgozni, és más merev, sima zsinórok vagy fonalak sem alkalmasak a gépekhez, így pl. a polírozott, merev papír-spárga sem. A durva felületű, ill. lágy anyagú, tehát felületén nem simított és így nem zárt külsejű zsinór esetén azonban, eltekintve attól, hogy a csomagolás nem csinos, még az a hátrány is fennáll, hogy a kötözőzsinór hordozásnál vagy egy alakzaton való csúszásnál könnyen kidörzsölődik és szilárdságából veszít. Ezzel szemben a sima és szilárd, felületén zárt és polírozott kötözőzsineg jól bírja ezt az igénybevételt. Ezért nagyon kívánatos ilyen kötözőeszközöket alkalmazni, a sima felület következtében azonban az eddig alkalmazott csomózó eljárások nem alkalmasak a gépi csomózásra, ill. az ismert berendezések sima felületnél nem biztos működésűek. Az eddig ismert csomózó gépek hátránya továbbá az, hogy méreteikkel az átkötendő csomagok méreteit viszonylag szűk határok közé szorítják. A további ismert gépek csupán ólomzárat (plombát) visznek fel, ami a zsinórról könnyen lecsúszhat. Más ismert gépeknél olyan csomók keletkeznek, amelyeknél a hurkok könnyen és nem kívánt módon oldódnak. A találmány értelmében sima és zárt felületű, polírozott, valamint tetszés szerinti vastagságú zsinórokat lehet feldolgozni, melyek vastagsága a legvékonyabb szálaktól a több mm vastagságú kötözőzsinórig terjedhet. így pl. alkalmas a találmány kender-spárgával való csomózásra és lehet viszonylag merev kötözőanyagot is használni dobozok, csomagok, göngyölegek, zsákok, papírkötegek és más effélék átkötésére. Emellett a kötözőanyaggal gyorsan lehet az átkötést elvégezni, a zsinór végeit pedig külön segítség nélkül lehet nem-oldódó, tehát önzáró csomóvá alakítani, éspedig szükség esetén több, egymással 90°-ot bezáró átkötési irányban. Az eddig ismert gépeknél vagy eszközöknél egy polírozott felületű kötözőzsineg, melynek felülete jóval simább, mint pl. a gyapot-spárgáé, igen nagy nehézségeket okoz a csomózásnál szükséges vezetés és rögzítés szempontjából. Az ilyen kötözőanyagot tehát eddigelé gépi úton nem lehetett hibátlanul csomózni. Ezzel szemben a találmány szerinti gépnél tisztán mechanikai úton lehet a csomót két hurok egymásba tolásával létrehozni és a gépi berendezés viszonylag egyszerű és olcsó. Régebben még azzal kapcsolatban is voltak nehézségek, hogy egyrészt a csomónak nagyon szorosan kell a göngyölegen lenni, másrészt pedig a kötöző-zsinórnak is erősen megfeszített helyzetben kell lennie. Fontos még, hogy tényleges kettős csomó létesüljön, hogy a kötözés biztosan tartson. Az ilyen csomó létesítése önműködő berendezéssel bonyolult mozgások elvégzését és véges zsinórdarabokat tesz szükségessé. A találmány szerint azonban a tekercsről végnélkülinek mondható zsinórral sikerül a gépi csomózás, mert az említett szerszámok először nagyon laza, perec-alakú hurkokat létesítenek, amelyeken a zsinór elejét könnyen lehet átdugni és áthúzni. Emellett a hátsó zsinórrész 'erős meghúzása folytán a hurkokat könnyen lehet a csomag közvetlen közelébe vinni és az utolsó pillanatban a hurkokat képező fonalrész átfordításával önzáró kettős csomót lehet létrehozni. Ilyen módon sikerül tehát, főképpen a hidraulikus vezérlés alkalmazása esetén, szerkezetileg viszonylag egyszerű berendezéssel hibátlan csomókat rövid munkaidő alatt készíteni. A rajz a találmány több példaképpeni kivitelét vázlatosan szemlélteti. Az 1—10. ábra az egyik kiviteli alaknál a különböző munkafolyamatokat vagy műveleteket szemlélteti. A 12—14. ábra a csomó készítésének egyes műveleteit mutatja, a 15. ábra pedig a hurok készítése előtti szálvezetést szemlélteti. A 16—22. ábra a hurokképzéshez és szálvezetéshez való különböző szerszámokat mutatja be, a 23. ábra pedig a teljes berendezés nézete.