144523. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elsőrendű karbinolok előállítására
2 144.523 Az eljárásban alkalmazott redukáló szerek alkalmazása technikai szempontból különösen azért előnyös, mert ezek igen egyszerűen előállítható vegyületek, ellentétben az eddig, a hasonló célokra általában használható egyéb komplex fémhidridekkel. Technikai szempontból igen előnyös továbbá az a körülmény is, hogy a /?-p-nitrofenilszerin észterei között a treo-módosulatot is igen kitűnő termeléssel lehet ezekkel a szerekkel redukálni s így megkapni a klóramfenikol-gyártás szempontjából kizárólagosan felhasználható megfelelő treo-aminodiol származékot. Különösen meglepő ez a tény azért, mert a ^-p-nitrofenilszerin észtereinek redukálására az irodalomban eddig ajánlott litium-alumíniumhidrid csak az eritro-/?-p-nitrofenilszerin észtereinek redukciójára használható, a treo-ß-pnitrofenilszerin észtereinek redukciójára azonban egyáltalán nem. (Lásd: Journ. Am. Chem. Soc. 74. 4949. old. [1952]). Igen meglepő és iparilag rendkívül fontos, hogy a jelen eljárásban alkalmazott redukálószerek a treo-izomér esetében is jól használhatók. Példák: 1. D-treo-1 (-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropán előállítása, nátriumtrímetoxibórhidriddel. 1,5 g D-treo-/?-p-nitrofenilszerin-metilésztert beleádagolunk 3,5 g nátriumtrimetoxi-borohidridnek 40 ml absz. tetrahidrof uránban készült és 0°-ra lehűtött oldatába. 4 órai 0°-on való keverés után a redukció befejeződik, ekkor 10 ml vizet adunk a reakcióelegyhez, majd 2n sósavval megsayanyítjuk, vákuumban szárazra pároljuk s az így kapott maradékról az esetleg még bennmaradt bórsav-komplexek elbontása céljából ledesztillálunk vákuumban 15 ml 5% sósavat tartalmazó absz. etanolt. Ezt a kezelést még kétszer megismételjük, majd a szárazra párolt maradékot 20 ml vízben oldjuk, kevés csontszénnel megderítjük és n. nátronlúggal pH 8-ra meglúgosítjuk. Ebből az oldatból a bennelevő D-treol(p-nitrofenil)2amino-l,3-dioxipropánt többféle módon kinyerhetjük. Az egyik mód ecetéterrel, vagy metiletilketonnal való extrakció, amikoris az így kapott oldatok bepárlásával kapott aminodiolt szükség esetén átkristályosítással, pl. vízből való átkristályosítással, tisztíthatjuk. Egy másik módja a kinyerésnek a következő: a fentebb kapott, pH 8-ra beállított vizes oldatot 0,55 g benzaldehiddel 15 percig rázzuk, majd a kristályosan kivált D-treol(p-nitrofenil)2-benzálamino-l,3-dioxipropánt lenuccsoljuk, vízzel kimossuk és megszárítjuk. Kitűnő kitermeléssel kapjuk ilyen módon a benzálvegyületet, melyet szükség esetén alkohollal való kifőzéssel tisztíthatunk. A benzál-vegyületből ismert módon sósavas hidrolízissel megkapjuk a D-treol(p-nitrofenil)2-amino-l,3-dioxipropánt. 2. D-treo-1 (p-nitrofenü)2-amino-l,3-dioxipropán előállítása etaionos közegben nátriumtrimetoxi-borohidriddel. Az 1. példa szerint járunk el azzal a különbséggel, hogy oldószerként'50 ml absz. etanolt alkalmazunk és a redukciót ,— 20° hőmérsékleten 4 órán át végezzük. A redukciós elegyet az 1. példában megadott valamelyik módszerrel feldolgozva, kitűnő termeléssel kapjuk a D-treo-1 (p-nitrofenil) 2-amino-l,3-dioxipropánt. 3. D-treo-1 (p-nitrofenü)2-amino-l ,3-dioxipropán előállítása kalciumtrimetoxi-borohidriddel. 5 g vízm. klórkalciumot 16 ml absz. etalonban oldunk, majd a — 20°-ra lehűtött oldathoz 6 g nátriumtrimetoxi-borohidridnek 25 ml absz. etalonban készült — 20°-ra hűtött oldatát adjuk. Az így kapott reakcióelegy a kalciumtrimetoxi-borohidridet tartalmazza. Ezzel a reakcióeleggyel 2,4 g D-treo-^-pnitrofenilszerin-metilésztert a 2. példában megadott módon eljárva kitűnő termeléssel a megfelelő aminodiollá lehet redukálni. Megjegyzés: A leírásban használt nátriumtrimetoxi-borohidridet az irodalomban leírt módon készült nátriumtrimetoxi-borohidrid absz. tetrahidrofuránnal váló elkeverésével, s az így kapott szuszpenzióból a szennyezések kicentrifugálásával állítottuk elő. Az így kapott oldatot vagy közvetlenül használtuk a redukciókhoz, tartalmuknak meghatározása után, vagy pedig a tetrahidrofurán vákuumban való ledesztillálása után kapott fehér kristályos maradékot használtuk. A konfigurációs megjelölés valamennyi, a leírásban említett vegyületnél a fenil-gyűrű melletti szénatom konfigurációjára vonatkozik. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás elsőrendű karbinolok előállítására azzal jellemezve, hogy karbonsavésztereket az alábbi általános képletű komplex fémhidridekkel reagáltatunk: Mex H x [B(OR) 3 ] x (mely képletben Me valamely fémet, célszerűen alkáli-, vagy alkáliföldfémet, vagy földfémet jelent, x pedig ennek vegyértékszámát, R pedig valamely alkil-, aralkil-, vagy aril-csoportot jelent), majd — az esetleg képződött fémkomplex elbontása után — a képződött karbinolt elkülönítjük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként a ß-fenilszerint észtereit, ill. ezeknek p-nitro-származékait, vagy ezeknek optikailag aktív módosulatait használjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként a /?-fenilszerinészterek N-acilszármazékait, ill. ezeknek p-nitro-származékait, vagy ezeknek optikailag aktív módosulatait használjuk. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti eljárás azzal jellemezve, hogy redukáló szerként a nátriumtrimetoxi-borohidridet, a kalciumtrimetoxi-borohidridet, vagy az alumínium-trimetoxi-borohidridet használjuk. ji és Jogi Könyvkiadó Igazgatója 1057. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László
