144513. lajstromszámú szabadalom • Gázkisüléses gyújtólámpa gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához

144.513 3 ekkor a (19) meredek szakaszon végighalad, majd a (18) csúcsot elérve, rugószerűen vissza­csappan a normál hőmérsékletnek megfelelő ki­indulási helyzetébe. Ennél a kivitelnél a bime­tall-elektróda és az ellenelektróda fémes) érint­kezésének időtartamát két tényező is hosszab­bítja. Az: egyik tényező az, hogy a bimetall a (18) csúcs elérésekor a benne a (17) szakasz vé­gi ghaladása folytán felgyülemlett belső feszült­ség hatására rugószerűen rácsappan az ellen­elektródára, úgy, hogy még a hőhatás meg­szűnte után is lesz a bimetallban a (16) nyíl irá­nyában mutató erőt eredményező belső feszült­ség, mely hosszabbítja a bimetallnak' az ellen­elektródával való fémes érintkezési időtartamát. A két elektróda fémes érintkezésének időtarta­mát hosszabbító másik tényező abban van, hogy a (13) vezetőpálya (19) meredek szakasza az el­lenelektródával már fémes érintkezésben levő bimetallt mintegy hozzászorítja az ellenelektró­dához, tehát a bimetall nem válik el az ellen­elektródától mindjárt akkor, amikor benne a belső feszültség nulla értékű lett, hanem csak akkor, ha benne az elválás-irányú erőt eredmé­nyező belső feszültség a hűlés következtében elegendő naggyá lett ahhoz, hogy a vezetőpálya (19) meredek szakaszán ébredő reakcióerőt le­győzze. A vezetőpálya rugalmasságának, vala­mint a (17) és (19) szakaszok hosszának és haj­lásszögének megfelelő megválasztásával a két elektróda fémes érintkezésének időtartama tág határok között megválasztható. A találmány szerinti vezetőpálya egy másik kedvező kiviteli alakját mutatjuk be a 9. ábrán. Ez a kivitel az előzőtől lényegileg abban külön­bözik, hogy a (17) ferde szakaszt lényegesen ki­sebb hajlási szöggel képeztük ki, mint a (19) sza­kaszt. A (17) szakasz kisebb hajlási szögének jelentősége abban van, hogy a bimetallnak azon szakaszon való végighaladásához kisebb belső feszültségre van szüksége, miután a (17) szakaszon ébredő reakcióerő nagysága a (17) szakasznak a bimetall mozgó része haladási irá­nyához viszonyított hajlásszögével csökken. En­nek következtében a bimetall hamarabb éri el a x(18) csúcsot és ennek folytán rövidebb lesz a gyújtó bekapcsolásától a két elektróda fémes érintkezéséig eltelt időtartam. A bimetallnak a (18) csúcstól az ellenelektró­dáig való mozgása meggyorsítható a (19) sza­kasz megfelelő meredekségű kiképzésével. A (13) vezetőpálya és/vagy a bimetall rugalmassá­gánál fogva a bimetall a (18) csúcsot elhagyva a (19) szakaszon végig fog haladni és ez a (19) szakasz megfelelő hajlási szöge esetén a bime­tallt a (16) nyíl irányába mutató gyorsító hatás­sal jár. Ennél a kivitelnél a (19) meredek szákasz késleltető szerepe ugyanaz, mint az előző kivi­tel esetében. A 4. és 5. ábrák a találmány szerinti gyújtó­lámpa egy olyan példakénti kiviteli alakját mu­tatják, melynél a bimetall a 2. és 3. ábrákon lát­ható kiviteltől eltérően nem U-alakú, hanem egyenes kiképzésű. Ennél a kivitelnél a (13) ve­zetőpálya egy (23) helytálló tartón van rögzítve, amely tartó felnyúlik az egyenes alakú bimetall legnagyobb elmozdulást végző részéig. A (13) vezetőpálya kialakítása ennél a kivitelnél is tet-r szőleges lehet. A 6. és 7. ábrákon látható kivitelnél a (13) ve­zetőpálya a bimetall-elektróda mozgó részéhez van rögzítve és pályaeleme a bimetall helytálló (10) árambevezető jé vei dolgozik együtt. A gyúj­tó működése értelemszerűen ugyanaz, mint az előző kiviteli példáknál. A találmány értelmében olyan kivitelek, is megvalósíthatók, melynél a (13) vezetőpálya a gyújtólámpa tetszőleges helytálló pontjához van rögzítve és pályaeleme a bimetall tetszőleges mozgó részével dolgozik együtt, valamint olyan kivitelek, melyeknél a vezető-pálya a bimetall tetszőleges mozgó részéhez van rögzítve és pá­lyaeleme a gyújtólámpa tetszőleges helytálló részével dolgozik együtt. A (13) vezetőpálya alakja csak példaképpeni, a találmány szellemében a bimetallnak tetszőle­ges, előre meghatározott mozgása valósítható meg a (13) vezetőpálya megfelelő kialakítása ré­vén. A vezető pálya anyaga nem szükségképpen rugalmas drót, az lehet szalag vagy más hason­ló test is. A vezetőpályát és a vele együtt dol­gozó elemet öszetartó rugalmas erőhatás bizto­sítása céljából a vezetőpályát és/vagy az azzal együtt dolgozó elemet rugalmas anyagból ké­pezzük ki. Az ellenelektróda is lehet bimetall elektróda és az is vezérelhető a találmány szerinti vezető­pályával. Szabadalmi igénypontok: 1. Gázkisüléses gyújtólámpa, gázkisüléses csövek, különösen fénycsövek gyújtásához, amely ionizálható gázt tartalmazó burából, abba benyúló árambevezetőkből, az egyik árambeve­zetőhöz kapcsolt másik elektródából áll, amely lehet botelektróda, vagy bimetall, mimellett a bimetall elektróda olymódon van kialakítva, hogy hő hatására, a másik elektróda felé mozr­dul el, jellemezve a bimetall elektróda mele­gedése hatására bekövetkező mozgást, valamint hűlése hatására bekövetkező mozgást előre meg­határozott szabályszerűség szerint befolyásoló, a bimetall rugalmas kapcsolatban levő eszközzel. 2. Az 1. igénypont szerinti gyújtólámpa kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy a bimetall mozgását befolyásoló eszköz a bimetall mozgá­sa közben a gyújtó valamely részével relatív elmozdulásban együttdolgozó vezetőpálya. 3. A 2. igénypont szerinti gyújtólámpa kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőpálya egyik végén a gyújtónak valamely, a bimetall elektródával azonos potenciálon levő helytálló pontjához van rögzítve és annak pályaeleme a bimetall elektróda valamely mozgó részével dol­gozik együtt. 4. A 2. igénypont szerinti gyújtólámpa kiviteli­alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetőpálya egyik végén a bimetall elektróda valamely moz­gó pontjához van rögzítve és pályaeleme a gyúj­tólámpa valamely, a bimetalléval azonos poten-

Next

/
Thumbnails
Contents