144509. lajstromszámú szabadalom • Ioncsapdával ellátott katódsugárcső

2 s 144.509 szer a katódsugárcső szimmetriatengelyéhez képest párhuzamosan eltolva van elhelyezve. A (2) elektróda itt is a katód, míg a (3) elektróda a vezérrács, a (4) az első, míg az (5) a második gyorsító anód. A (6) elektróda a fókuszáló elektróda, míg a (7) elektróda az utolsó gyorsító anód, amely a jelen kivitel esetében egyben ioncsapdának van kiképezve. Az ionok felfogására a (12), a (7) elektróda végében elhelyezett, asszimetrikus furattal rendelkező apertúra szolgálhat, míg az eltérítés pl. két egymással ellentétes irányú, a cső hossztengelyére merőleges mágneses térrel történhet, amint azt az 143 853 lajstromszámú szabadalmunkban leírtuk. Ennek értelmében az elektronok a (10) nyíl irányában térülnek el és a (12) apertúra nyílásán keresztül jutnak ki az ioncsacdábói és a katódsugárcső (9) tengelyvonalában folytatják útjukat, míg az ionok kisebb mértékben terűinek csak el és a (11) pálya mentén az apertúra falának ütköznek és így nem jutnak el az ernyőre. A fentiekben a találmányt csupán egyetlen példa kapcsán ismertettük, nyilvánvaló azonban, hogy magát az ioncsapdát a találmány szellemében másképpen is kivitelezhetjük és nem szükséges az elektronágyú tengelyét sem párhuzamosan eltolni a katódsugárcső szimmetriatengelyéhez képest, hanem az elektronágyút pl. ferdén is elrendezhetjük, vagy már ismert ioncsapda megoldások szerint gondoskodhatunk az ionok kiválasztásáról. A találmány tehát értelemszerűen sokféleképpen kivitelezhető, amely kivitelekre az igénypontok szintén kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Villamos fokuszálású katódsugárcső ioncsapdával, azzal jellemezve, hegy az ioncsapda az elektronágyú azon helyén van elrendezve, amely mögött a tengelypotenciál már gyakorlatilag konstans. 2. Az 1. igénypont szerinti katódsugárcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ioncsapda az elektronok haladási irányát értve, a teljes elektródarendszer legutolsó tagját képezi. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti katódsugárcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az ioncsapdát utolsó tagjaként tartalmazó elektródarendszer tengelyvonala a katódsugárcső szimmetriatengelyéhez képest párhuzamosan eltolt. 4. Az 1—3. igénypontok szerinti katódsugárcső kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az elektródarendszer utolsó gyorsító anódként szolgáló elektródja képezi az ioncsapdát, mimellett az elektronok és ionok szétválasztását két, egymással ellentétes irányú, a cső hossztengelyére merőleges mágnes végzi. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti katódsugárcső kiviteli alakja, jellemezve az utolsó gyorsító anóda végén felszerelt asszimetrikus furattal rendelkező aperturával. i rajz A kiadásért felel a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1065. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László