144507. lajstromszámú szabadalom • Magasnyomású nemesgáztöltő rendszer, különösen fénycsövek részére

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HTVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.507. SZÁM 20. f. 82-87. OSZTÁLY — EE-318. ALAPSZÁM Magasnyomású nemesgáztöltő rendszer, különösen fénycsövek részére Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Bejelentő által megnevezett feltalálók: Gács István és Kerényi István, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. január 21. A fénycsövek ill. kisnyomású vákuum edények szivattyúzás közben történő nemesgázzal való megtöltése kényes feladat, mert a fénycső minősége megkívánja, hogy a fénycsőbe töltött nemesgáznyomás a meghatározott alapértéktől csak kis mértékben térhet' el. Igen fontos ezenkívül, hogy az üzemben előforduló zavarok következtében a nemesgáz betöltésére szolgáló vezetékrendszerbe szennyező gázok ne juthassanak. Többféle töltő rendszer is ismeretes. Mindezeknek alapvető tulajdonsága az, hogy a betöltő rendszer, mely a szivattyú automata szeleptányérjának álló részéhez csatlakozik, 1 atmoszféránál kisebb, sőt sok esetbén csak néhány Hg mm nyomás alatt áll. Ennek következtében pl. ha egy levegős fénycső halad el a betöltő pozíció előtt, úgy a levegő beáramolhat a kisnyomású vezeték terébe, ez szennyezi a nemes gázt és amennyiben ez csak kisebb mértékű, úgy gyakorlatilag nem vehető észre üzem közben, viszont a termelt gyártmány selejtes lesz. Ha a szennyezettség nagy mértékű, akkor a vezetéket ki kell tisztítani, ami komoly üzemzavart, feltartást jelent. Ez a hiba gyakorlatban naponta többször is előfordulhat. További hátránya az eddig alkalmazott rendszereknek az, hogy az adagoláshoz rendszerint valamilyen mozgó szervet, pl. mágnes által működtetett vagy mechanikus vezérlésű szelepet alkalmaznak. Egyik ilyen eljárásnál a nemesgáz nyomását —• több nyomáscsökkentő szelep által —• kb. 50— 100 mm-re csökkentik és az adagoláskor egy mágnes vezérlésű szelep engedi be a gázt a fénycsőbe. A szelep nyitvatartási ideje szabályozható és úgy van beállítva, hogy a fénycsőbe bebocsátott gázmennyiség annak térfogatára kitágulva a szükséges nyomásértéket vegye fel. Egy másik eljárásnál az atmoszférikusnál alacsonyabb nyomású gázt egy előkamrába vezetik. Ebből az előkamrából vezetik be a gázt a fénycsőbe, ahol az annak térfogatára tágul és a szükséges nyomású lesz. A gáznak az előkamrába való be- és kivezetése szintén mechanikus szervek segítségével történik. A mozgó szervek egyenletes és üzembiztos működése tehetetlenségüknél és könnyű elszennyeződésüknél fogva nehezen valósítható meg és nehezen ellenőrizhető. Emiatt a fénycsövek töltőgáz nyomása aránylag széles határok között ingadozik. Eljárásunkkal akár 100, akár 1—6 Hg. mm belső nyomású gáztöltésű vákuumedények is készíthetők. Az előbbiekben ismertetett berendezéseknél gondoskodni kell arról, hogy külső levegő ne juthasson be a töltő vezetékbe. Ez az eset pl. akkor állhat fenn, amikor levegős fénycső kerül a töltési pozícióba, de előfordulhat a töltővezeték esetleges tömítetlensége következtében is. A külső levegő behatolásának meggátlására költséges védőberendezésre van szükség, ami még a berendezést is bonyolultabbá teszi. A jelen találmányunk szerinti nemesgáztöltő berendezés a fenti két zavart megszünteti olymódon, hogy a nemesgáztöltő berendezés vezeték rendszerét egy atmoszféránál nagyobb nyomáson tartjuk és az adagolás céljára semmiféle mozgó szervet nem alkalmazunk, hanem a vezetékrendszert úgy képezzük ki, hogy a gáz beáramlás útjába megfelelően méretezett nagy áramlási ellenállást iktatunk. Ilymódon a töltés időszakában a nemesgáz beáramlása a fénycsőbe annyira lelassítható, hogy egyrészt a lassú beáramlás eredményeként a fénycső falán levő fényporréteg nem sérül meg, másrészt a betöltött gáz nyomása széles határok között változtatható. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egy beállítás mellett a szórás ± 5%-nál kisebb értéken tartható. Az egyik kiviteli formánál a fenti feladatot a következőképen oldottuk meg: Az 1. ábra szerint a nemesgáz az (1) magasnyomású vaspalackból jut a (2) töltővezetékbe. Az itt uralkodó nyomást a (3) manometer mutatja. A gáz a (2) vezetékből a (4) nyomáscsökkentő szelepen — reduktoron — keresztül jut a (5) vezetékbe. Az itteni nyomást a ,(6) manometer jelzi. A (7) reduktoron keresztül jut a gáz a (8) vezetékbe. A nyomás itt kb. 150—200 Hg. mm-el nagyobb a légköri nyomásnál és értékét a -(9) manométeren olvashatjuk