144497. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolás feszültségszabályozó késleltetésére
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.497. SZÁM 21. c. 63—82. OSZTÁLY - SO-513. ALAPSZÁM Kapcsolás feszültségszabályozó késleltetésére A Magyar Ällam, mint : Somos István, Szendrei Lajos, Tóth Miklós jogutódja A bejelentés napja: 1956. május 7. Önműködő feszültségszabályozó készülékeknél sok esetben alkalmaznak érzékelőhidakat, amelyek az ismert módon lineáris és nem lineáris ellenállásokból állnak. Az érzékelőhíd legtöbb esetben elektroncsöves erősítő fokozatokon keresztül transzduktort vezérel. Az ilyen természetű szabályozó áramkörök lengésre hajlamosak. A lengési hajlamot a transzduktor nagy időállandója okozza. Látszólag megoldaná a problémát a cső rácskörébe vagy anódkörébe kapcsolt nagy csillapítás. Ez az eljárás azonban gyakorlatilag nem kielégítő, mert csak akkor szűnik meg a lengés, ha ennek a csillapítókörnek igen nagy az időállandója, ezáltal viszont a szabályozási folyamat tűrhetetlenül hosszúra, 5—16 másodpercre nyúlna. Ez azt jelenti, hogy az állandóan apró feszültségingadozásokat mutató hálózat esetében a kimenő feszültséget mutató voltmérő sohasem jönne nyugalomba. Jelen találmány olyan módszert határoz meg a lengés megszüntetésére, amelynél az erősítőcső működését lassító csillapítóáramkör nem növeli a teljes berendezés szabályozási idejét. E módszer lényege abban áll, hogy az erősítőcső áramkörében olyan késleltető rendszert alkalmazunk, amely által a változást okozó hibajel felléptekor nem exponenciális lefolyású, hanem közel lineáris lefolyású szabályozási folyamat jön létre. Ezt a célt az 1. ábrán látható kapcsolással érjük el. A késleltető rendszer két, önmagában az exponenciális törvényszerűségnek megfelelő R—C áramkörből áll. Lényegében mindkét áramkör sorosan kapcsolt ohmos ellenállás és kondenzátor. Mindkét csillapítótag ohmos ellenállásból és vele sorosan kapcsolt kondenzátorból áll. Ha az ilyen R—C tagokból álló áramkörre egyenfeszültséget kapcsolunk, vagy a már eredetileg fennálló egyenfeszültséget változtatjuk, a kondenzátor kapcsain exponenciális lefolyású feszültségváltozás figyelhető meg. A Rj, Ci és R2 áramkörre ez valóban vonatkozik is. A hibajel az egyenfeszültség hirtelen változása az a—b pontokon lép fel. Ennek a Ci kondenzátoron, illetőleg a C^+R^ soros kapcsolás végpontjain, az c—d pontokon exponenciális változás felel meg, / R1 \ ha R> sokkal kisebb, mint R^' fL <C — l 20j A cső anódköre késedelem nélkül követi az exponenciális változást, és R5 ellenálláson is exponenciális feszültségváltozás lép fel. Az R3 , C 2 , R4 késleltetőáramkör tehát —• szemben az előbbi késleltető áramkörrel — már nem hirtelen változó hibajelet, hanem exponenciálisan változó hibajelet kap, mert az R ä ellenállás kapocsfeszültsége e kör hibajelének fogható fel. Ez az Ux-y feszültség az R 3 , C 2 , R4 R4 <T — áramkör késleltető hatása folytán l 2 ) csak késleltetve követi az R5 ellenálláson kifejlődő hibajelet. A két késleltetés eredményeképpen az Ux-y feszültség kifejlődésének idődiagrammja legnagyobb szakaszán közel lineáris jellegű. A 2. ábra mutatja a c—d és x—y pontokon fellépő feszültség változások lefolyását, ha az a—b pontokon hirtelen változás lép fel. Az x—y vonal szaggatottan rajzolt. Az Ux-y feszültséget használjuk fel —- esetleg erősítés után —• transzduktor gerjesztésére. Szabadalmi igénypontok: Kapcsolás feszültségszabályozó késleltetésére, azzal jellemezve, hogy a vezérlőfeszültséget erősítő cső rácskörébe épített késleltető rendszer (R2 , Rí) 1 1 ellenállásainak viszonya — .... — , a cső 10 20 anódkörébe épített késleltető rendszer (R4 , R 3 ) ellenállásainak viszonya — között van. 10 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1064. Terv Nyomda, 1958. -» Felelős vezető: Gajda László
