144491. lajstromszámú szabadalom • Szőrpuhító hatású borotvaszappan

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.491. SZÁM 23. e. OSZTÁLY — Sche-69. ALAPSZÁM Szőrpuhító hatású borotvaszappan Dr. Scheffer Viktor ügyvéd Budapest (45%)> Lindner Elek oki. vegyészmérnök Budapest (30%) Kádár Istvánné tisztviselő Budapest (25%) A bejelentés napja: 1956. május 15. A iborotvaszappanok főleg alkáli-szappanokból készülnek, mert ezek erős és állékony habot szolgáltatnak, azonban ezen borotvaszappanoknak szőrpuhító hatása gyenge. Ezért a borotválkozásnál a borotválandó bőrfelületen 5—10 percig kell habot képezni, hogy a szőr kellő puhaságát elérjük. Már javasolták a szőrpuhító hatás fokozására a borotvaszappanok készítésénél ammonium-szappan alkalmazását. Miután az ammonium-szappan egymagában nem ad habot, a 114 134. sz. szabadalom szerint az ammoniumszappanhoz alkaliszappannak keverésével állítható elő jó és gyors szőrpuhítóhatású borotvaszappan oly módon, hogy az ammonium- és alkaliszappanok reakciója a borotválandó bőrfelületén következzék be. Ezért a 114137. sz. szabadalom szerint az alkaliszappan -és az ammoniumszappan közötti reakció meggátlására a borotvaszappannak csak oly kevés vizet szabad tartalmaznia, hogy az ne legyen elegendő arra, hogy az alkaliszappan az ammoniumszappannal, ammóniák felszabadítása közben, reakcióba lépjen. A hivatkozott szabadalmi leírás szerint ezért a szappannak szilárd halmazállapotúnak kell lennie. Ä borotvaszappan előállítása úgy történt, hogy a zsírsavas alkali fémsóból álló szappant egyrészről és zsírsavas ammóniumszappant másrészről különkülön állítottuk elő oly száraz állapotban, hogy forgácsolható vagy porítható legyen. E forgácsokat vagy porokat egymással száraz állapotban összekeverték, vagy ily alakban, vagy pedig tömbökké sajtolva hozták forgalomba. A hivatkozott szabadalmi leírásban kifejtett elmélet helyességének ellenőrzésére irányuló kísérleteim eredményeként sikerült ammoniumszappanhoz alkaliszappannak vagy bármely jó habzóképességű szintetikus felületaktív anyagnak (pl. zsíralkoholszulfonát, alkilarilszulfonát) hozzáadásával erősen szőrpuhító hatású borotvapasztát előállítani azáltal, hogy pépes konzisztenciájú alkaliszappanhoz vagy bármely jó habzóképességű szintetikus felületaktív anyaghoz pépes ammonium sztearátot keverünk. ílymódon ammoniumsztearát-tartalmú borotvapasztát kapunk, amely hatékonyobb, mint az ammoniumsztearát-tartalmú eddigi borotvaszappan és emellett az eljárás is lényegesen egyszerűbbé válik, mert elesik az a kétfajta szappannak az eddigi eljárásnál szükséges forgácsolása vagy porítása és ezt követő elegyítése polírozás útján úgy, hogy közvetlenül formálható és darabolható szappant kapjunk. A bőr és szőr puhításának fokozása céljából a fenti módon készült szappanhoz monogliceridet adhatunk hozzá, melynek a bőrre való kedvező biológiai hatása ismeretes. A találmány szerinti borotvaszappan előállítása pl. a következőképpen történik: Példa: 4,3 kg KOH, 6,2 kg NaHO, 10 kg glicerin és 90 l víz 70 C°-ra melegített oldatába, vékony sugárban, állandó keverés közben, 80 kg sztearin és 20 kg kókuszzsírsavnak 70 C°-on megolvasztott keverékét öntjük. A sztearinszappan elegyet 30 C°-ra lehűlni engedjük, míg pépes állapotba kerül, majd állandó keverés közben apránként 10 kg ammoniummal elszappanosított, de még pépes állapotban lévő sztearint keverünk hozzá. Az elegyet ismert módon formázzuk, esetleg 5 kg. olvasztott monogliceridet adunk hozzá. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szőrpuhító hatású borotvaszappan előállítására, melyre jellemző, hogy pépes konzisztenciájú alkaliszappanhoz ammoniummal elszappanosított pépes állapotban levő sztearint keverünk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, jellemezve alkaliszappan helyett valamilyen szintetikus, felületaktív anyag alkalmazásával. Kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 1064. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László