144485. lajstromszámú szabadalom • Periódikusan működő abszorpciós hűtőberendezés

144.485 3 A (11) kazán két tere a (12) elválasztó lemezhez erősített és onnan a kazán alsó terébe nyúló (16) csövön át közlekedik egymással. A kazán felső része a (21) gőzdómban folytatódik. A (21) gőzdóm alsó részén van elhelyezve a (20) gőzhűtő, amely egy vagy több, a gőzdómon áthaladó csőből állhat, amelynek belső üregei a környezettel közlekednek. A (21) gőzdómnak a (20) gőzhűtő feletti része rektifikátor. Itt vannak elhelyezve a (22) terelőlapok. A (21) gőzdóm felső részéből a (25) cső vezet a kondenzátor (26) első tagjába, majd innen a (28) csövön át juthat a gőz a kondenzátor (29) második tagjába. A (26) és a (29) kondenzátortagok tulajdonképpen kettős falu csövek, amelyeknél a csőfalak között áramlik a hűtőközeg. A (26) és (29) kondenzátortagok a hatásosabb hűtés érdekében a csövek tengelyével párhuzamos (27) bordákkal vannak ellátva. Természetesen a hűtőberendezés teljesítményétől függően több tagból álló kondenzátor is alkalmazható. A kondenzátor utolsó tagjából (30) csővezeték megy a folyékony hűtőközeg befogadására szolgáló (31) folyadékgyűjtőbe. A (31) folyadékgyűjtő (32) hőszigeteléssel van ellátva. A (31) folyadékgyűjtőből a (33) csővezeték nyúlik a hűtőtérbe. A (33) cső folytatását a (34) csőkígyó képezi, amely még mindig a hűtőtérben van elhelyezve és amely a (31) folyadékgyűjtőbe torkollik. A (33) és (34) csövek térbeli helyzetét a 4. ábra mutatja, amelynél megállapítható, hogy a (33) cső a (31) folyadékgyűjtő elhagyása után enyhe lejtésű a hűtőtér (55) faláig, majd a falon belül, tehát a hűtőtérben már közel vízszintes helyzetet foglal el. A (34) csőkígyó a (33) cső fölött van és tengelye a hűtőtérben ugyancsak közel vízszintes. Az 5. ábrán a hűtőgépnek és hűtőszekrénynek az elrendezése van feltüntetve. Az (50) hűtőszekrény harántmetszetben van megrajzolva. Mint az ábrából látható, a hűtőszekrénynek valamelyik oldallapjára van felerősítve a hűtőgép, amelyet a (49) burkolat fed le. A (11) kazánt a (21) rektifikátorral együtt célszerű elhatárolni a berendezés, többi részétől. Erre szolgál a (48) válaszfal, amely megakadályozza, hogy a fűtési periódusban meleg kazán és rektifikátor által felmelegített levegő a kondenzátor (26) és (29) tagjaihoz áramoljon, és rontsa a kondenzációt. Az: ábrán (31)-el van jelölve a folyadékgyűjtő, amelyből a (33) és (34) csövek nyúlnak az (50) hűtőtérbe. A (11) kazánt szigetelőanyagból készült (39) talpra (2. ábra) célszerű szerelni és érintésvédelmi szempontból a kazán fémrészével érintkező (38) földelő' csavarral kell ellátni. A kazánon még (23) töltőnyílást is kell készíteni, amit kedvezően úgy kell kialakítani, hogy a töltés befejezése után légtömör zárást biztosítson, pl. lehegeszthető legyen. A kazánba töltött (36) oldat (37) szintje, valamint a kazánt kettéosztó (12) lemez közé célszerű légtelenítő nyílást képezni. Ezen kívül még a (33) és (34) csövek átmeneti szakaszánál is alkalmazhatunk (35) légtelenítőt. A találmány szerinti hűtőberendezés a következőképpen működik: Üzemen kívüli állapotban a berendezés. (31) folyadékgyűjtője és (26), (29) kondenzátora is üres. A (11) kazánban helyet foglaló (36) oldat a (12) lemezt megközelítő (37) szintig van. A berendezés légtelenítve van. A hűtőgép üzemeltetése a (11) kazánban lévő (14) és (19) fűtőtestek feszültség alá helyezésével, bekapcsolásával indul meg. A (14) és (19) fűtőtestek bekapcsolása után a (13) és (15) csövek közti térben lévő oldatból a (13) csőfal átmeiegedése folytán az oldatban lévő hűtőközeg gőzképződése indul meg. A gőzbuborékok megjelenése után, minthogy a gőzfolyadék keverék fajsúlya kisebb mint a (36) oldat fajsúlya, a (13) és (15) csövek közötti térben egy felfelé irányuló áramlás indul meg. Ez a folyamat állandósul. A (15) cső felső végét elhagyó gőzbuborékok a cső felső;

vége felett elhelyezkedő oldaton áthaladva, az oldat (37) szintje és a (12) lemez közötti teret töltik ki. E térben a gőznyomás rövid idő alatt olyan mértékű lesz, hogy a (36) oldatot a (16) csövön át a kazán felső terébe nyomja. Ezután már nem csak a kazán alsó felében történik a gőzképződés, hanem a felső részben is. (13. ábra). A kazán alsó terében az oldat szintje egyre lejjebb süllyed és így a (15) cső felső vége kiemelkedik az oldatból, ami a gőzképzőclést még inkább növeli. Mint a 3. ábrán látható, a (13) cső és a (15) cső közötti gőz-folyadék keverék amikor eléri a (15) cső felső végét, a gőznek már nem kell a felette levő oldaton átbugyborékolni, hanem közvetlenül a (44) gőztérbe léphet, míg a (43) folyadékrész visszacsepeg a (36) oldatba. A (16) csövön most már gőzbuborékok is haladnak a kazán felső terébe, természetesen folyadékkal együtt, mégpedig azért, mert a kazán alsó felében levő teljes oldatmennyiség hőfoka elérte a hűtőközeg párolgási hőfokát. A (16) csövön át a kazán felső terébe jutott hűtőközeg-gőzök az itt levő (42) oldaton átbugyborékolás közben nem tudnak kondenzálódni, mert a (42) oldat hőfoka is — a (19) fűtőtest hatására — a (36) oldat hőfokával közel azonos. így az alulról jövő gőzök a (42) oldaton való átbugyborékolás után a (46) gőztérbe kerülnek, ahol egyesülnek a kazán felső terében a (17) és (18) cső között képződött gőzzel. A 3. ábra a fűtési periódus befejezését' megelőző pillanatot rögzíti, s így megállapítható belőle, hogy a (16) csőnek olyan mélyen kell a kazán alsó terébe nyúlnia, hogy a fűtési periódus végén is beleérjen az ekkorra kialakult (40) szintű szegényoldatba. Továbbá az is leszűrhető a rajzból, hogy a fűtés végén a kazán felső terében lévő (41) folyadékszint, valamint a kazán fedőlapja között megfelelő nagyságú gőzgyűjtő tér legyen. ? A kazánban fejlődött gőzök a fűtési periódus alatt a (46) gyűjtőtérből a (47) nyil értelmében áramlanak a (21) gőzdómba. E gőztömegben a hűtőközeg gőzén kívül az oldóanyag gőze is megtalálható, mert —• bár a két közeg párolgási hőfoka azonos nyomás mellett egymástól távol esik — az oldatból kilépő hűtőközeg gőzbubo-