144454. lajstromszámú szabadalom • Fémbevonatos rostos anyag

2 444.454 lentkezik, ha önmagában ismert módon úgynevezett elektrolitikus polírozást alkalmazunk. Különösen előnyös dekoratív hatást érhetünk el, ha az oxidált bevonatot önmagában ismert módon színezzük. Színezés esetén ugyanis a találmány szerinti összetett anyagok felülete lágy tónusú, selymes fényű és sokkal kedvezőbb benyomást kelt, mint a színezés nélküli felületek. A színezés módot nyújt arra, hogy a találmány szerinti összetett anyagot szerkezeti anyagként önmagában alkalmazzuk ott, ahol a konstrukcióval szemben dekoratív igényeket is támasztanak és ezek kielégítése egyébként csak járulékos anyagok vagy kezelések alkalmazásával volna biztosítható. így például vendéglátóipari pultok esetén műanyaglapokat csak korlátolt mértékben lehet alkalmazni, mert hő hatására elszíneződnek és deformálódnak. A találmány szerinti összetett anyag viszont, amely oxidált és megelőzőleg esetleg csiszolt bevonata révén fokozott szilárdsággal és kopásállósággal bír, színezés esetén dekoratív szempontból is illeszthető a kérdéses berendezésekhez, anélkül, hogy deformálódásától vagy elszíneződésétől tartani kellene. Ha a bevonat felhasználás közben korrodáló anyagokkal kerülhet érintkezésbe, például vegyészeti laboratóriumok felszerelését képező asztalok, polcok, szekrények, vagy korrodáló hatású anyagok tárolására való tartályok, stb* esetén, úgy célszerű, ha a bevonatot korróziógátló szerrel impregnáljuk. Impregnálhatjuk azonban magát az alapréteget is. valamilyen tartósító szerrel. Ez különösen akkor célszerű, ha az alapréteg a bevonat esetleges pórusain át savas vagy lúgos hatású anyagokkal kerülhet érintkezésbe. Célszerű lehet azonban akkor is, ha az alapréteget nedvességtől kívánjuk megóvni, vagy tűzállóvá akarjuk tenni. De alkalmazhatjuk az impregnálást azért is, hogy az alapréteget fokozottan megóvjuk a fémes fedőréteggel való ellátás alkalmával. így például, ha a bevonatot fémszórással fölvitt alumínium eloxálásával állítjuk elő, előfodulhat, hogy az eloxálásával alkalmazott kénsavas elektrolit a fémszert bevonat pórusain át behatol a rostos anyagú alaprétegbe. A beszívódott elektrolit azután egyrészt megtámadja a rostokat, másrészt nedvesség hatására roncsolja magát a bevonatot is, úgyhogy idővel az anyag mind szerkezeti, mind dekoratív tulajdonságait elveszíti. Az alapréteg impregnálásával ennek elejét vehetjük. Ahol tehát a találmány szerinti összetett anyagot valamilyen konstrukcióban viszonylag hosszú időre kontempláljuk, az alapréteg impregnálása célszerű. Impregnálásra a célnak megfelelő tartósító szert, például sav-, illetőleg lúgálló lakkokat, nedvességszigetelő lakkokat, ilyen célra alkalmas műanyagokat, stb. akalmazhatunk. A találmányt a továbbiakban példákkal világítjuk meg. 1. példa: Esztergályozott fagombokat fémszórás útján fölvitt alumíniumréteggel látunk el, amelynek vastagsága 0,8 mm, A fémszórt alumíniumréteget önmagában ismert módon polírozzuk, eloxáljuk és normál anilinfestékkel ugyancsak önmagában ismert módon színezzük. A végtermék selymes fényű és tapintású színes; gomb. 2. példa: Papírból készült élelmiszeripari, például cukrozott gyümölcshöz való díszdobozt a kereskedelemben „külső kopál" néven forgalomba hozott, lakkal önmagában ismert módon impregnálunk. Belső oldalát önmagában ismert módon ónozzuk. Külső oldalát fémszórás útján önmagában ismert módon 0,3 mm vastagságú sárgarézréteggel látjuk el. A sárgarézréteget önmagában ismert módon polírozzuk és kénnátronnal oixdáljuk. A doboz ennek következtében külső oldalán patinás felületet kap. 3. példa: Élelmiszeripari fadobozt sav- és lúgálló színtelen lakkal impregnálunk. Belső oldalát a szokásos módon ónozzuk. Külső oldalán fémszórással 0,4 mm vastagságú vörösrézréteget állítunk elő, ezt szokásos módon polírozzuk és oxidáljuk. 4. példa: Len vásznat a kereskedelemben „Színtelen rezoflex" néven kapható lakkal impregnálunk. A vászon mindkét oldalát 0,2 mm-es vastagságban fémszórással fölvitt bronzréteggel látjuk el. A bronzrétegeket előre meghatározott minták szerint készült sablonok segítségével önmagában ismert módon oxidáljuk. Az eredmény kétszínhatású ruházati anyag. 5. példa: Az előbbi példában említett módon impregnált lenvásznat a kívánt mintát biztosító sablon alkalmazásával fémszórás útján 0,1 mm vastagságú ónréíeggel látjuk el. Az eredmény eredeti alapon mintákkal ellátott ruházati anyag. 6 példa: A 4. és 5. példában említett módon impregnált műpanelt sablonnal meghatározott minta szerint vörösrézzel fémszórunk, majd további sablon alkalmazásával ugyancsak fémszórás útján alumíniumréteggel látunk el. A fémszórt vörösrézréteg vastagsága 0,2 mm, az alumínium rétegé 0,5 mm. Az eredmény reliefhatású kétszínű, dekoratív borító lemez. Oxidálás, iletőleg eloxálás, valamint színezés alkalmazásával további változtatásokat érhetünk el. 7. példa: Papírnemezből préselt karácsonyfadíszt fémszórással fölvitt 1,0 mm vastag alumíniumréteggel látunk el, amelyet eloxálás után anilinfes-