144430. lajstromszámú szabadalom • Automatikus színképfelvevő, pirométer és fotométer

144.430 ris lesz, vagyis ordinátái — például hullámhossz­ban — lineárisan elhelyezkedő függőleges vonalak, melyeknek magasságából — a berendezés színér­zékenységét figyelembe véve — következtetni lehet a mért színkép adott hullámhosszhoz tartozó inten­zitására. A 7/c. ábra szerinti kivitel csupán annyi­ban tér el a 7/b. ábra szerinti kiviteltől, hogy az eloszlás-jel frekvencia — a henger forgási frek­venciájához képesti — többszörözésének (a kivitel szerint kétszerezésnek) lehetőségét is bemutatja. A 7/d. ábra a 7/a. ábrához hasonló kivitelt mutat be. Eltérés, hogy a görbe vonalon kialakított „hidak" ismert, vagy adott hullámhossznak, frekvenciának, hullámszámnak, elektronvoltnak megfelelő jelző­vonalak megjelenítését teszik lehetővé a folyama­tos színképben. Ez elsősorban folytonos színképek vizsgálatánál alkalmazható, ahol a jelzővonal által letakart színkép szakasz interpolálható. A leírt korrekciós módszer a találmány szerinti valameny­nyi berendezésre alkalmazható. Katódsugároszcilloszkópon megjelenő színképek vízszintes tengelyének korrekciójára több ismeretes eljárás létezik. Ezek valamennyien az időeltérítő, úgynevezett „kipp" rezgésnek, megfelelő kialakí­tásával érik el a kívánt linearifást. A legtöbb el­járás potenciométert használ, melynek forgása a színkép periodikus ismétlődését létrehozó elemmel van szinkronizálva. Egyik ismert eljárás elektronikus úton -állítja elő a kívánt alakú és periódusú ,,kipp"-rezgést. Ez látszik a legjobban felhasználható nem mechani­kus megoldásnak, mert úgy fejleszthető tovább, hogy például egyszerű átkapcsolással akár hullám­hosszban, akár frekvenciában, akár hullámszám­ban vagy elektronvoltban legyen lineáris a víz­szintes tengely. Megoldható az is, hogy átkapcsol­hatóan a színkép egyes szakaszait széthúzzuk, vagy összenyomjuk, logaritmikus, vagy exponenciális léptéket alkalmazzunk a vízszintes tengelyre. A (10) detektáló elem (fotocella, fotomultiplier stb.) színérzékenysége rendszerint nem egyenletes a mért színképtartományban. E hiba korrekciójára több eljárás ismeretes, melyek a találmány szerinti berendezésnél is alkalmazhatók. Ilyen ismert eljárás például az, hogy a fénysugár útjába a detektáló elem előtt rást helyeznek el, melynek szélessége az egyes színképszakaszoknak megfelelően automatikusan változik. Másik isme­retes eljárásnál különleges porlasztott fémrétegű szűrőt alkalmaznak, melynek a színkép mentén vál­tozó áteresztőképessége szolgáltatja a szükséges korrekciót. A találmány szerint a színérzékenységbeli hiba korrigálására fotográfiai úton előállított különle­ges szűrőt (13) alkalmazhatunk a detektáló elem előtt. E szűrőnek a színkép mentén változó áteresz­tőképessége szolgáltatja a szükséges korrekciót. Más megoldás szerint a színérzékenység korrekciót elektronikus úton olyan, önmagában véve ismert" módon előállított periodikus rezgéssel végezhetjük, melynek alakja a (10) detektáló elem színérzékeny­ség görbéjével frekvenciája pedig a színképek is­métlődési frekvenciájával egyezik. Ha e rezgést megfelelő ismert módon az erősítő rendszer egyik fokozatára adjuk előfeszültségként, az erősítő erő­sítésének változása ki fogja egyenlíteni a (10) de­tektáló elem színérzékenység-hibáját. Az eddig leírt korrekciós módszerek nemcsak egy, hanem több detektáló elem használatánál is megfelelnek, mely eset például a leírásban említett negyedik példaképpeni kiviteli alaknál áll fenn. Több detektáló elem használatánál a külön-külön korrigált egyes színképszakaszokat például közös munkaellenállás-láncuk tagjainak megfelelő mére­tezésével hangolhatjuk egymáshoz színérzékeny­ségben. A színérzékenység korrekciójára leírt mód­szerekkel nemcsak egyenletes, hanem bármilyen más, (például az emberi szem színérzékenységének megfelelő) színérzékenység-eloszlásúvá tehető a berendezés. A szűrős megoldásnál a szűrők cseréjé­vel, az elektronikus megoldásnál átkapcsolással — mely a periodikus rezgés alakját módosítja —< a berendezés színérzékenység-eloszlásának gyors vál­toztathatósága is könnyen kivitelezhető, ismert színérzékenység eloszlások között. A találmány szerinti berendezésben alkalmazott (6) henger kiképzésénél az a lényeges, hogy az át­eresztő vagy reflektáló színképbontó elem (vagy színképbontó elemek) egy, a forgástengelyhez vi­szonyítva hengeres szimmetriájú felületen helyez­kedjenek el. E feltétel figyelembevételével a forgó test többi része tetszés szerint alakítható ki. A mérendő színképszakasz beállítása többek kö­zött például a (6) színképbontó henger és a (3) színképet létrehozó elem közötti távolság és relatív helyzet megfelelő megválasztásával is történhet. Szabadalmi igénypontok: 1. Berendezés valamely vonal mentén (pl. szín­kép hosszában) történő energiaeloszlás vizsgálatá­ra, amelyet forgásfelületen (pl. hengerfelületen) elrendezett, a forgásfelület forgása közben a forgás tengelyét tartalmazó valamely kijelölt síkon idő­ben egymás után áthaladó elemekből álló fényát­bocsátó rést, vagy fényvisszaverő szalagot tartal­mazó felbontókészülék és e mögött, illetve ezzel szemben elhelyezett sugárzásérzékelő (mérő) jel­lemez. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, amelyet a vizsgálandó energiát vonal men­tén szétterítő elem, (pl. prizma, rács) és a forgás­felületre koncentráló hengerlencse, továbbá a ré­sen áthatolt, illetve a szalagról visszavert energiát az érzékelőhöz irányító optikai rendszer (pl. lencse, tükör), végül az érzékelőhöz csatlakozó mérőké­szülék (pl. vízszintes kitérítés szempontjából a fel­bontókészülékről vezérelt oszcilloszkóp) jellemez. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a forgásfelü­let egy vagy több olyan részből áll, melynek meri­diángörbéje a forgástengely felől nézve domború. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a rés, illetve fényvisszaverő szalag a forgásfelület tengelyét több menetben veszi körül. 5. Az 1—4. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, amelyet a színkép mentén az érzékelőnek a hullámhosszal változó érzékeny­ségével ellentétes értelemben változó áteresztő­képességű szűrő jellemez. 6. Az 1—5. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents