144419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szalmás termények, főleg gabona cséplésére

0 Megjelent: 1958. november 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.419. SZÄ1VI 45. c. 2—11. OSZTÁLY — ZA—133. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szalmás termények, főleg gabona cséplésére Bejelentő: Zaymus Illés gépészmérnök, Budapest A benyújtás napja: 1954. július 19. Az ismert cséplőgépek jelenleg úgy működnek, hogy a cséplődob és dobkosár kidörzsöli a szemeket a kalászból és a kicsépelt szemek egy részét a dobkosár rostélyzatán át el is távolítják, a cséplődobtól távozó szalma azonban még igen sok szemet tartalmaz és ennek kiválasztása, ill. a szalmából való elkülönítése a szalma- és törekrostán. történik. A találmány célja ezt az igen régóta szokásos működésmódot tökéletesíteni és a munkát olcsóbbá tenni azáltal, hogy a szemek kidörzsölésének és a szalmától való különválasztásának munkáját teljes egészében a cséplődob és dobkósár végzi el, szalma- és törekrostára tehát nincsen szükség. E cél elérésére a cséplődobnak a termény, pl. gabona bevezetése és a szalma kivezetése közötti egész kerületét felhasználjuk a szemek kiválasztására, ellentétben az ismert cséplő-dobokkal, amelyeknél a kerületnek csak egy része végez hasznos munkát. A csatolt rajz a találmányt példaképpen szemlélteti. Az 1. ábra a két dörzsfelület: a dob és a vele szemben álló dobkosár keresztmetszete vázlatos ábrázolásban. A találmány oly cséplőgépekre vonatkozik, amelyeknél a termény beadagolása, az etetőgaraton át a tengelyre merőleges irányban történik. Ezt az etetőgaratot az ábra —9— jelöli és az itt beadagolt termény a —12—• cséplődob és —1— dobkosár közé kerül. Ennek a dobkosárnak közvetlenül a —9—• etetőgarat melletti részén a kosárlécek —>2— csoportját helyeztük el, mely pl. 6 lécből áll. A dob forgási irányában haladva, az első léccsoport után —4— üres rész, majd újabb —3— kosárléc-csoport következik, amely pl. ugyanannyi lécből állhat, mint az első csoport. A •forgásirányban haladva az —1— dobkosáron egymástól távolabb, egyesével elhelyezett —5—' kosárlécek következnek,, amelyek mentén elhaladó, szemekkel kevert szalma fellazul és így a szemek a szalmából kiesnek. Az; etetőgaratnál beadagolt gabona tehát először a kosárlécek első —2— csoportjának hatása alá kerül, ahol a szemek nagy része kidörzsölődik, majd pedig a léccsoport utáni —4— köztérben halad el a gabona, ahol bizonyos mértékig fellazul és a szemek a dobkosár rostélyzatán át kiesnek. Ezután, a második, —3 al jelölt léccsoportnál ismét a szemek kidörzsölése következik és itt már be is fejeződik. A két csoport lécei sűrűn vannak egymás mellé helyezve, ami megfelel a szemeknek a kalászból történő, fokozott hatású kibontó (kidörzsölő) munkának. Emellett ez a lécsűrítés azt is lehetővé teszi, hogy a kidörzsölés a cséplődob kerületének viszonylag kicsi darabján teljesen befejeződjék. A kosár további része viszont, annak alább leírt különleges kivitele folytán, már csak a szemek kiválasztásának munkáját folytatja és fejezi be. A szalma- és, gabonakeverék ugyanis az —5— lécek mentén, elhaladva, ezekbe ütközve, keveredik és a lécközökben fellazul és az így megritkuló keverékből a kis terjedelmű, de nagyobb fajsúlyú gabonaszemek kiszabadulva, a röperőnek hatása alatt a szalmától különválnak s á rostélyzaton átesnek. Amint tehát látjuk, ennek a kívánatos folyamatnak lényeges eleme a jól elosztott, laza keverék, amit I. egyenletes anyegelosztással, 2. lazább lécbeosztással, 3. egyre táguló kosárhézaggal, 4. a kosárlécekre elszórtan elhelyezett apró fogakkal, élekkel elért keverő hatással biztosítunk. Mire tehát a szalma a —8— kivezető nyíláshoz jut és azon eltávozik, szemeket már nem tartalmaz, nincs tehát szükség arra, hogy ezt a szalmát még tovább feldolgozzuk, a szalmarázón és törekrostán. A —8— kivezetőt közvetlenül a —$— etetőgarat mellett helyezzük el, hogy a kerület minél nagyobb része álljon rendelkezésre a szemkiválasztás munkájára. A sűrűn egymás mellett elhelyezett kosárlécek két csoportjának erőteljes kicséplő hatását még növelhetjük azzal, hogy a dobon, levő, -—8— verőléceken nem úgy, mint eddig, egy, hanem két, vagy több, —7 el jelölt dobsínt, helyezünk el. Ilyen módon az ellenkező oldalon, illetve a forgásfelületen, is szélesebb dörzsfelületet kapunk, amely a szemeket az eddigi berendezéseknél hatásosabban dörzsöli ki a kalászokból. A dörzsölő hatás fokozható1

még úgy is, hogy a dobkosárlécek fölé is bordázott dobsineket szere-