144413. lajstromszámú szabadalom • Segélyképző berendezés horogvetélő szövőgépekhez

2 144.413 tök. A 7 részek beállítása révén elérjük a kí­vánt rugófeszültséget, hogy a 35 szélső láncfo­nalakat az 1 vezetékek a kívánt módon leszo­rítsák. A fenti ismertetés szerint a két 1 vezetőalkat­rész használati helyzetben van akkor, amikor a 3 szövőborda hátsó véghelyzetét foglalja el. A két 1 vezetéket ezután együttesen, a 3 szövő­borda ismét üzemen kívüli helyzetébe viszi, ami azonban nem csak: felesleges, hanem egyben hátrányos is. Ezzel ugyanis a vezető alkatrészek időnként a kifelé haladó vetélő útjába kerülnek, a vetélőt tehát a szád elhagyása közben akadá­lyozzák, A találmánynak a 7—9. ábra szerinti kivitelénél azonban ez. a hátrány elmarad. Az 1 vezetőalkatrészek a befelé nyitott 2 ha­sitokkal egy-egy 20 tolatíyún vannak elhelyez­ve, amely vízszintesen mozgatható és helyben­álló 21, 22 ágyazórészekben mozoghat. A 20 to­lattyún 23 szán van, amely helyzetében beál­lítható és oldalirányban kinyúló 24 csappal van ellátva. Ennek a csapnak a baloldalához szorul a 25 emelő-ujj, amely a 26 kar segítségével 27-nél a gépállványon van ágyazva. Egyébként a 25 emelő-ujj a 29 csap révén csuklósan kapcso­lódik a szabad végével felfelé nyúló 28 rúddal, amely a maga pészéről a 30 emeltyűvel áll kap­csolatban. A 30 emeltyű 31-nél a gépállvány­nyal csuklós kapcsolatban van és a 32 görgőt tartja, mely a 33 excenterrel működik együtt. A 34 rugó a 32 görgőt állandóan a 33 excenter­hez szorítja. Ez: a berendezés a gép mindkét oldalán meg van, éspedig olyképp, hogy a két excenter egy­máshoz, képest 180°-kal elfordított helyzetű. Ezek a 33 excenterek az 1 vezetőalkatrészeket felváltva a használati helyzetbe viszik (7. ábra). E célból a 28 rudak a 25 emelőujjakat kiemelik, melyek e művelet folyamán 27 ágyazásuk körül befelé fordulnak el. Ez a folyamat a vetülék bevitele előtt játszódik le, éspedig mindig azon az oldalon, amelyen a vetülék behatol. Ezután a vetülékfonalat és a szegélyképző vetülékda­rabot a 3 szövőborda beüti. Eközben a szövő­borda a megfelelő 1 vezetőalkatrészt használa­ton kívüli helyzetébe viszi vissza (8. ábra). A 33 excentereket ehhez: természetesen úgy kell szerkeszteni, hogy a 25 emelő-ujjak a 24 csapo­kat ebben az időpontban már szabadon enged­jék. Az 1 vezetőalkatrészeket e célból előnyösen oly 34 ütközővel látjuk el, amely lágyabb anyagú, mint a fém és amelyhez a 3 szövőborda ütközik. Ilyen módon sikerül a 3 borda és az 1 vezeték sérüléseit elkerülni. Használati helyzetben az 1 vezetőalkatrész. 2 hasítékával meg fogja a hozzá tartozó, szélső 35 láncfonalakat, melyek a 9. ábrán teljes vonal­lal kihúzva láthatók. A leszorítás a 4 szád-csúcs mögött történik. A meg nem fogott 36 láncfo­nalakat a 9. ábra eredmény vonallal tünteti fel. Szabadalmi igénypontok: 1. Szegélyképző berendezés horogvetélő szö­vőgépekhez, azzal jellemezve, hogy a szövet mindkét oldalán, a szövet hossztengelyével pár­huzamosan ide-oda mozgatható egy-egy (1) ve­zető-alkatrész van (2) hasitokkal, amelyek hasz­nálati helyzetben a szélső láncfonalakat a (4) szád-csúcs mögött lefogják. 2. Az 1. igénypont szerinti szegélyképző be­rendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (.1) vezetőalkatrészek rugalmasan van­nak a használati helyzetben megtartva és a (3) szövőborda e vezetőrészeket a (4) szád-csúcs előtti helyzetbe szorítja, amikor beütő mozgását végzi. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti szegélyképző berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (1) vezetőalkatrészek egy-egy helyben­állóan elrendezett (6) rugalmas pálcán helyez­kednek el. 4. Az, 1—3. igénypontok bármelyike szerinti szegélyképzőberendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (1) vezetőalkatrészek rugal­mas (6) pálcáikkal egy-egy (7) beállító-alkatré­szen vannak elhelyezve, amely a vezetőrészek beállítását mind a szövet keresztirányában, mind annak hosszirányában lehetővé teszi. 5. Az 1. igénypont szerinti szegélyképző be­rendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az . (1) vezetőalkatrészekhez külön hajtó­eszközök tartoznak, amelyek e vezetőrészeket felváltva és kényszermozgásúan a használaton kívüli helyzetből a használati helyzetbe viszik, miközben ezek az (1) vezetőrészek a (3) szövő­borda hatására kerülnek vissza a használaton kívüli helyzetbe. 6. Az 5. igénypont szerinti szegélyképző^ be­rendezési kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy az (1) vezetőalkatrészek a helybenálló (21, 22) ágyazásokban lényegileg vízszintesen veze­tett (20) tolattyúkon vannak elhelyezve, ame­lyeket (25) emelőujjak a használaton kívüli helyzetből a használati helyzetbe visznek, a (25) emelő-ujj akat pedig két egymáshoz képest 180°-kal elfordított (33) excenter mozgatja. 7. Az 5. és 6. igénypont szerinti szegélyképző berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a (25) ujjak a (26) kar révén a gépállvá­nyon vannak ágyazva és egyben csuklósan, kap­csolódnak a tengelyirányban beállítható (28) rudak szabad végével, miáltal e rudak beállítá­sánál elfordulnak. 4 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatójf 236. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents