144405. lajstromszámú szabadalom • többjáratú huzamvezetés öntöttvas kazánoknál

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.405. SZÁM 36. c. OSZTÁLY — NA~433. ALAPSZÁM Többjáratu huzamvezetés öntöttvas kazánoknál A Magyar Állam, mint a feltaláló Náray Ferenc budapesti lakos jogutódja Bejelentés napja: 1956. március 19. A találmányi bejelentés tagos öntöttvas kazánok "ffebb járatú huzam vezetésére vonatkozik olyan esetekben, mikor a füstgázok terelése a kazánelemek között, az elemeken elhelyezett terelőbordákkal történik és a kazánban nagy portartalmú szén kerül eltüzelésre. Öntöttvas kazánoknál különös gondot kell fordítani az egyes kazánelemek közötti füstjáratok kialakítására, mivel az előnyösebb huzamvezetéssel elérhető jobb hőátadás a kazán teljesítményét és hatásfokát, egyszóval gazdaságos sabb üzemét döntően befolyásolja. Az elemeken levő terelőbordáknak azonban úgy kell elhelyezve lenni, hogy azok a kazán tisztítását lehetővé tegyék. Ez utóbbi ugyanis szokásos módon úgy történik, hogy a kazán tetején levő tisztítónyílásokon keresztül az egyes elemek közé benyúlva az elemekre rakódott kormot drótkefével lekefélik. A lekefélt pernyének a kazánból való eltávolítása miatt szükséges, hogy az elemek közötti bordákkal elhatárolt füst járatok vagy a tűztér és rostély felé, vagy a vízszintesen kialakított elvezető füstcsatorna felé nyitottak legyenek. Ez a megkötöttség a huzamvezést igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ami azután a rendelkezésre álló fűtőfelület rossz kihasználásában és végső fokon alacsony kazánhatásfokban jelentkezik. További kellemetlen és káros jelenség öntöttvas kazánoknál nagy portartalmú szenek tüzelése esetén a füstgázokkal magával ragadott pernye, amely részben a kazán utáni rókatorokban ülepedik le, részben azonban a kéményen keresztül távozva a városi levegőt szennyezi. Ez egyidejűleg a kazán hatásfokát is rontja, ugyanis ennek az úgynevezett pernyének nagy része még kiégetlen szén és mint ilyen a tüzelés szempontjából veszteséget jelent. • A bejelentés szerinti 'megoldás lényege és célja az, hogy egyrészt lehetővé teszi a hőátadás szempontjából gyakran kedvezőbb több járatú huzamvezetést anélkül, hogy ennek kialakításánál megkötöttséget jelentene a kazán tisztíthatósága, másrészt egyidejűleg mint pernyeleválasztó működik. Ilymódon a kiégetlen szálló pernye a kazánban alkalmasan összegyűlve innen naponként könnyen visszanyerhető és a szénhez keverve elégethető, tehát veszteséget nem jelent. A mellékelt rajz egy négy járatú huzam vezetés kiviteli alakját ábrázolja. A II. III. járat közötti fordulónál, ahol tehát a terelőbordákat alul szakszerűen kell kialakítani, a kazánelemeket az (1) ablakszerű nyílások törik át. Ezek a nyílások az egymás mellett elhelyezkedő elemeken keresztül a kazán teljes hosszában összefüggő vízszintes csatornát képeznek a 2. ábra szerint vázolt módon. Ez a csatorna az elő és végelem . (2) tisztító ajtókkal van lezárva. A II. és III. járat tisztításánál a lekefélt pernye és korom ebbe a csatornába hull, ahonnan a (2) tisztítóajtón eltávolítható. A huzamvezetésnek a tisztítócsatorna fölött levő éles fordulójában a füstgáz a magával vitt szálló pernyét kiejti, az ilymódon közvetlenül a csatornába rakódik le és innen a tüzelőszerkezetbe visszaadagolható. Szabadalmi igénypontok: 1. Többjáratú huzamvezetés elrendezése elemekből összeállított kazánoknál vagy hőcserélő blokkoknál, azáltal jellemezve, hogy a huzamvezetés alul zárt U alakú fordulóiban az elemek ablakszerűén át vannak törve és ezek a nyílások összefüggő tisztító csatornát alkotnak. 2. Az 1. igénypont alatti megoldás azáltal jellemezve, hogy a tisztító csatorna oldalai üzem közben fűtőfelületként szerepelnek. 3. Az 1. igénypont alatti megoldás azáltal jellemezve, hogy a tisztító csatorna az elemekből álló fűtőfelület blokknak egyik vagy mindkét végelemén nyitható ajtóval van lezárva. 1 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó igazgatója. 235. Terv Nyomda. 1958. — Felelős vezető: Gajda László