144365. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bázisos oldalláncot tartalmazó fentiazinok előállítására
Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.365. SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — TO—388. ALAPSZÁM Eljárás bázisos oldalláncot tartalmazó fentiazinok előállítására A Magyar Állam, mint az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár (Budapest) jogutódja. Feltalálók: dr. Toldy Lajos, dr. Fabricius Imre. Bejelentés napja: 1956. március 8. Az irodalom adatai szerint, a nitrogénatomon bázisos oldalláncot bordó fentiazinok — melyek a 10-es helyen kívül esetleg másutt is szubsztituálva lehetnek — úgy állíthatók elő, hogy a megfelelő fentiazint, dialkilamino-alkilhalogenidekkel (pl. ß-dieti laminoeti 1 klori ddal, 7-dimetilamino-propilkloriddal stb.) kondenzálják. A reakciót olyan kohdenzálószerek jelenlétében foganatosítják, melyek a fentiazinnal fémvegyületet adnak. Ilyenek pl.: az alkáliférrek s ezek származékai. (Lásd pl. a 910 301. sz. német, 296 185. sz, svájci és a 917 595. sz. francia szabadalmaikat.) Esetenként — célszerűen — először előállítják a fentiazin N-fémvegyületét s ezt hozzák reakcióba dialkilaminc-alkilhalogenidekkel. így a 828 103. sz. német szabadalom szerint a fentiazint Grignard reagenssel reagáltatva annak \N-Mg-halogén vegyületét nyerik s ezt kondenzálják dietilamino-etilkloriddal. A kondenzálószereik használata azonban nem feltétlenül szükséges. A bázisos oldalláncot tartalmazó fentiazinokat, ill. ezek sóit a gyógyászatban alkalmazzák. Ilyenek többek között a 10-/2'-dietilarnino-etil/fentiazin, és a 3-klór-10-/3'-dimetila:mino-propil/-fentiazin. (A számozás a Beilstein nomenklatúrája szerint történik.) Á fentebb ismertetett eljárásnak, melyet rendszerint magasabb hőmérsékleten oldószer jelenlétében foganatosítanak — vizsgálataink szerint is — az a hátránya, hogy a keletkezett termék többnyire nem egységes, ami egyrészt annak fizikai tulajdonságaiban (pl. forrpont, vagy esetenként halmazállapot) még tisztítási műveletek (pl. desztilláció) után is megmutatkozik, másrészt emiatt a kívánt végtermékre vonatkoztatott termelés nem kielégítő. Ez különösen a bázisos oldalláncban három, vagy ennél több szénatomot tartalmazó termékek előállításánál szembetűnő, ami nyilvánvalóan a szénláncnak a reakció folyamán bekövetkező izomerizációj ával kapcsolatos. Űgy találtuk, hogy az előzőekben jellemzett fentiazin származékokat akként is előállíthatjuk, hogy a fentiazin fémvegyületeit — melyek a nitrogénhez kapcsolódó fémen kívül esetleg másutt is tartalmazhatnak helyettesítőt — Ri\ yN-X-Z képletű aminókkal reagáltatjuk. Ez az eljárás az irodalomban nem ismeretes. A képletekben „Rj." és ..R-j" hidrogént, alkilvagy aralkil-csoportot, „X" kétértékű egyenes vagy elágazó szénláncot, ,.Z" pedig szerves szulfoniloxi-csoportot jelent. „Rí" és ,.R2" lehetnek azonosak (pl. metil- vagy etil-csoport), vagy /Rí különbözők, az—Ny csoport jelenthet hetero-ciklusos maradékot, pl. pirrolidino, piparidino vagy morfolino részt is. „X" ielentése lehet pl. -CH2-CH 2 -CH 2 ; -CHo-CH-CH 2 - ; -CH 2 -CH 2 I Ch3 stb., ,,Z" jelentése pedig metánszulfoniloxi, p-toluolszulfoniloxi, benzolszulfoniloxi csoport stb. A fentiazin fémvegyületeket előállíthatjuk a megfelelő fentiazin és alkálifémek, ill. ezek származékainak egymásra hatása útján. Ilyenek az alkálifém-hidroxidok, -hidridek, -alkoholátok, -amidok, továbbá alkálifém-alku és -aril vegyületek, pl. nátriumamid, nátrium-terciérbutilát, litiumhidrid, butil-litium, fenil-litium stb. De a kondenzáláshoz alkalmas kiindulási anyagot nyerünk akkor is, ha a fentiazint Grignard reagenssel (pl. metilmagneziumjodid oldattal) hevítjük s így azt -Mg-halogén vegyületté alakítjuk. A kondenzáláshoz alkalmazott fentiazin a 10-es nitrogénen kívül esetleg másutt is helyettesítve lehet, pl. alkil-, alkoxi-csoporttal, vagy csoportokkal, továbbá halogénnel. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges másik összetevőt — az aminoalkohol-szulfonsavésztereket előállíthatjuk pl. Wendler és Tishler (Am. Soc. 71, 374, 1949), továbbá Cope
