144359. lajstromszámú szabadalom • Kettős működésű önműködő utánállító szerkezet járműfékekhez

144.359 3 nek elforgásával szemben is bizonyos súrlódási ellenállást fejt ki. Ezeket a részeket a 15 kapcsoló­hüvely a 17 kapcsológyűrűvel dörzskapcsolatban tartja. Amint az 1. ábrán látható, az utánállító szerke­zet vezérlőberendezését 25 szögemeltyű alkotja, amely a 27 fékdugattyúrúd 26 keresztfej csapján van ágyazva és amelynek egyik karja 29 terelőrúd útján a 19 készülékházon elrendezett 21 forgaty­tyúval van összekötve, másik karja viszont 32 te­relőrúd útján helytálló ponthoz csatlakozik, amely célszerűen az 1 fékhengeren megerősített rögzítő 33 szem. Az utánállító szerkezet úgy van kialakítva, hogy a 19 készülékház a rögzítő 8 szem felől te­kintve a fékek meghúzásakor az óramutató járásá­val azonos értelemben, a fékek oldásakor pedig az óramutató járásával ellentétes értelemben oly szöggel fordul el, amely a fékdugattyú maximális löketénél körülbelül 90°-ot ér el és célszerűen az utánállító szerkezetből álló fékrúd hossztengelyén átfektetett függőleges sík egy-egy oldalára eső egyenlő részekből áll. A 19 készülékházon levő 45 kiugrások a fék ol­dott helyzetében a megfelelő 44 mélyedések 44a odlalán fekszenek meg, úgy, hogy a 45 kiugrások és megfelelő 44 mélyedések fenekének e kiugrá­sokkal szembenfekvő része közötti tengelyirányú távolság nagyobb, mint a 9 toldathüvelyen illető­leg az ütköző 12 gyűrűn levő és egymással együtt­dolgozó ütköző 9a és 12a felületek tengelyirányú köze, mégpedig függetlenül attól, hogy a 43 gyűrű és ennek 24 menete a 9 toldathüvely 23 m^petéhez viszonyítva milyen forgási helyzetben van. Ha lö­kés vagy hasonló behatás következtében az utánál­lító szerkezetből álló és az 1. ábrán 4 hivatkozási számmal jelölt fékrúdban húzófeszültség lép fel, miközben az utánállítószerkezet az éppen leírt helyzetben van, mindössze az történik, hogy a 49 rúgó a feszültségnek esetleg enged és lehetővé te­szi, hogy a 45 kiugrások jobban a 44 mélyedésekbe nyomuljanak, anélkül, hogy ezek fenekét elérnék úgy, hogy az ütköző 12 gyűrű és a 9 toldathüvely egymással együttdolgozó ütköző 12a illetőleg 9a felületei egymáson megfekhetnek és az utánállító szerkezetből álló fékrúd forgatható 11, 12, 13, 14, részeinek a lökés által az utánállító szerkezetben előidézett feszültség hatása alatt való szándékolat­lan elfordulását megakadályozzák. Meg kell je­gyeznünk, hogy az utánállító szerkezetnek lökések és hasonló behatások folytán bekövetkező szándé­kolatlan elállítással szembeni ilyen önműködő re­teszelése a fék bármilyen oldott helyzetében bekö­vetkezhetik és akkor is bekövektezik, Jia a fékru­dazat fékoldáskor nem tért volna vissza teljesen kiindulási helyzetébe, például azért, mert ebben nem teljesen oldott helyzetben hagyott közönsé­ges kézifék megakadályozza. A találmány szerinti utánállító szerkezet 1.—5. ábrák szerinti példakénti kiviteli alakjának műkö­désmódja a következő: A fék meghúzásakor a 25 szögemeltyűből, vala­mint a 29 és 32 terelőrudakból álló vezérlőberen­dezés a rögzítő 8 szem felől tekintve az óramutató járásával azonos értelemben azonnal forgásba hoz­za a 19 készülékházat. A 19 készülékház e forgásá­val mindenekelőtt kiváltja, hogy a 45 kiugrások a mélyedésekben ezek 44a oldalán megfekvő helyze­tükből (4. ábra) a 44b oldalon való megfekvés ér­telmében mozdulnak el. A 19 készülékház további forgása során a 45 kiugrások a 43 gyűrűt és ennek 24 menetét aj48 dörzstag által kifejtett csekély súrlódási ellenállással szemben ugyancsak forgó­mozgásra kényszerítik. A 19 készülékház forgását a reteszelő 22 rúgó a kapcsoló 17 gyűrrűe is átvi­szi, amely a maga részéről a kapcsoló 17 gyűrű és a 9 hüvelytoldat 59 homlokfelülete, valamint az 50 gyűrű és az 51 ütköző közötti súrlódási ellenállás leküzdése közben a vele együttdolgozó kapcsoló 15 hüvely útján a forgatható 11, 12, 13, 14, 16, 18, 49, 50 részeket meneszti. Ennek az elmozdulásnak következményeként a 11 anya az el nem forgat­ható 10 csavarorsón az utánállító szerkezetből álló 4 fékrúd hosszcsökenésének értelmében, vagyis a fékjátékok csökkenésének értelmében elcsavaro­dik. Ha a fékjátékok túl kicsinyek, a fék meghúzá? kor a fékhengerben levő fék dugattyúnak a fék já­ték helyes értékénél rövidebb kifelé való elmozdu­lása után a féktuskók a kocsikerekeken való meg­fekvés értelmében mozdulnak el. Amíg a fékruda­zatban fékfeszültség föl nem lép, a 10 csavarorsó a 9, 50, 49, 18, 16, 12, 13, 15, 14, 11 részek útján résztvesz ä rögzítő 8 szemnek a fék meghúzásával járó mozgásában. Ha a fék meghúzásával járó mozgás során bármikor oly ellenállásba ütközik, amely csak a 49 rúgó erejét meghaladó erővel küzdhető le, a 49 rúgó enged és lehetővé teszi, hogy a 44 mélyedésekben levő 46 váll a 45 kiugrá­sokon megfeküdjék. Az egymással együttdolgozó 23, 24 menetek ekkor az egymáson való megfek­vés értelmében mozdulnak el, majd a fölös erő a rögzítő 8 szemről a 9, 23, 24, 43, 46, 45, 19, 18, 16, 12, 13, 15, 14, 11 részeken át a 10 csavarorsóra adó­dik át. Miután a féktuskók a kerekeken megfe­küdtek, a fékrudazatban fékfeszültség keletkezik, minthogy ekkor a fékhengerben uralkodó nyomás növekedhetik úgy, hogy az utánállító szerkezet ál­tal felvitt fékerő növekszik. Az utánállító szerke­zetből álló fékrúdban növekvő fékfeszültség, amint ez a 111.079 számú magyar szabadalmi leírás sze­rinti utánállító szerkezet esetén is bekövetkezik, a 10 csavarorsó és a 11 anya egymással együttdol­gozó meneteinek nem-önzáró jellege folytán all anyára növekvő forgatónyomatékot fejt ki. Ez a forgatónyomaték a 11 anyát a fékrúd hosszabbo­dásának, vagyis a játék növekedésének értelmében igyekszik forgatni. A dörzskapcsoló 15, 17 tagjai között uralkpdó nyomás egyidejűleg csökken és amikor a 11 anyára ható növekvő forgatónyomaték a 15, 17 kapcsolótagok között csökkenő súrlódást legyőzi, all anya elfordul és ezzel kiváltja az után­állító szerkezetből álló fékrúd meghosszabbodá­sát, egyben lehetővé teszi, hogy a fékdugattyú^ az 1 fékhengerben kifelé tovább elmozduljon. A fék­dugattyúnak ez a továbi mozgása kiváltja a 19 ké­szülékháznak és így a 43 gyűrűnek a 9 toldathü­vely 23 menete mentén való (még mindig az óra­mutató járásával azonos értelmű) további elfordu­lását, aminek következtében a 9 toldathüvely és a rögzítő 8 szem a 2. ábrán az ütköző 12 gyűrűhöz viszonyítva jobbra mozdulhat el. Ezek az elmoz­dulások addig tartanak, amíg a 9 toldathüvely üt­• kőző 9a felülete az ütköző 12 gyűrű ütköző 12a fe­lületén meg nem fekszik. Ekkor a fékerő a rögzítő

Next

/
Thumbnails
Contents