144352. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidin származékok elkülönítésére nyers reakcióelegyeikből
2 144.352 kül, s a réz könnyen regenerálható. A réz-ión alkalmazása specifikus, a nyers reakcióelegyben foglalt mellék- és bomlástermékekkel nem ad csapadékot. A találmány szerint úgy járunk el, hogy az Rí—145. a. sz. törzsszabadalomban védett kondenzáció befejeztével a reakcióelegyet, mel.y a 4-es helyzetben helyettesített, l,2-difenil-3,5-dioxopirazolidin alkáli-sóján kívül az el nem reagált kiindulási termékeket és a reakció melléktermékeit is tartalmazza alkoholos oldatban, lehűtjük, majd vízzel felhígítva az alkohol koncentrációt kb. 20%-ra állítjuk be. A hígítás folyamán jól szűrhető kristályokban kiválik az el nem reagált hidrazobenzol, amit leszűrünk. A szüredékhez vízoldható rézsót adva, gyorsan ülepedő, jól szűrhető kékeszöld kristályok alakjában szilárd formában nyerjük a 4-es helyzetben helyettesített l,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidin rézsóját. Ezt leszűrve vizes szuszpenziót készítünk belőle s a rezsó savas vagy lúgos bontásával jutunk a kívánt végtermékhez. A bontást előnyösen savat tartalmazó vizes alkohollal végezhetjük és így egy lépésben a rezsó bontása mellett az átkristályosítás is megtörténik. A rezsó bontása egyaránt történhet erős ásványi és szerves savakkal, ül. alkáliákkal. A találmány szerinti eljárással lehetővé válik a hidrazobenzol bomlás nélküli, használható formában való visszanyerése, a bepárlás feleslegessé válik, 'ezzel elkerüljük színező szennyezések képződését, a bomlékony terméket szilárd, tárolható formában kapjuk, s kiküszöböljük az oldószeres kivonatolást, a nyeredék jobb, mint az eddig ismert eljárásoké. A rezsó bontásából származó rézvegyület újabb leválasztásra alkalmazható s így csekély veszteséggel tartható körfolyamatban. A találmány szerinti eljárással javul a termék minősége s mintegy 20%-kal javul a hidrazobenzolra számított 4-es helyzetben helyettesített 1,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidin származék kitermelése. A következőkben néhány példát közlünk a találmány részleteinek szemléltetésére. 1. példa: 33,2 ml etilalkoholból és 2,6 g fémnátriumból készített nátriumetilát oldattal az Rí—145. a. sz. bejelentés 2. vagy 3. példájában megadott módon 220 g n. butilmalonésztert és 18,4 g hidrazobenzolt kondenzálunk. A kondenzáció befejeztével a reakcióelegyet lehűtjük 15—25 C°-ra, majd keverés közben 130 ml deszt. vizet öntünk hozzá. A vizes hígítás folyamán halványsárga, apró lemezek alakjában kiválik az el nem reagált hidrazobenzol, melyet 'leszűrünk (4,9 g). A szüredékhez szobahőmérsékleten, állandó keverés közben, hozzáadunk 90—120 ml 1 mólos vizes CuSo4 oldatot. A gyorsan ülepedő kékeszöld kristályokban leváló rézsót leszűrjük, a fölös rézszulfátot deszt. vízzel kimossuk. A nyert nedves A kiadásért felel: a Közgazdasági 230. Terv Nyomda, 1958. - Fe: csapadékot kétszeres mennyiségű deszt. vízzel elszuszpendáljuk. A szuszpenzióhoz kongó-kék reakcióig 2n kénsavat adunk keverés közben. A savanyítás hatására a réz rézszulfát alakjában oldatba megy, míg a dioxo-pirazolidin származék halványsárga kristályok formájában kiválik. A csapadékot leszűrjük, savmentesre mossuk^ alkoholból átkristályosítjuk. Op. 105 C°. Kitermelés 20,8 g, azaz a teoretikusnak 67,8%-a. A visszanyert hidrazobenzol súlya 4,9 g, a bevittnek 26,6 %-a. Az elreagált hidrazobenzolra számított kitermelés 92%-a az elméletinek. Kénsav helyett jól alkalmazhatók a rézzel vízoldható sót képező egyéb ásványi és szerves savak is, pl.: HCl, HNOSj HCO,H, CH 3 COOH stb. 2. példa: Az 1. példában megadott módszerrel nyert Cu-só megbontását és kristályosítását egy lépésben is végezhetjük. A leszűrt és kimosott rézsót 4-szeres mennyiségű 81%-os vizes alkoholban szuszpendáljuk, mely 10% kénsavat tartalmaz. Az elegyet forrpontig melegítve a rezsó megbomlik, CuSo4 válik ki. Az elegyet forrón szűrve eltávolítjuk a kivált CuSo4 -et. A szüredékből hűtésre színtelen, tűalakú kristályokban kiválik az l,2-difenil-4n-butil-3,5-dioxo-pirazolidin. Op.: 104—105 C°. Kitermelés az 1. példával azonos mennyiségű rézsóból kiindulva 19,85 g, mely az elreagált hidrazobenzolra számítva 87,6%-a az elméletinek. 3. példa: Az 1. példában megadott módszerrel nyert, leszűrt és kimosott rézsót kétszeres mennyiségű deszt. vízzel szuszpendáljuk. A szuszpenzió vegyhatását 10%-os NaOH oldattal pH 8,2—9 közé állítjuk keverés közben. A réz Cu/OH/2 alakjában leválik, a pirazolidin származék Na-só formájában oldódik. A Cu/OH/2 csapadékot leszűrjük, a szüredékből savval leválasztjuk a pirazolidin származékot, melyet szűrés után alkoholból kristályosítunk át. Kitermelés 20,6 g azonos mennyiségű rézsóból kiindulva, az elreagált hidrazobenzolra számítva 91,2%-a a teoretikusnak. Szabadalmi igénypontok: 1. A 143 913. sz. törzsszabadalom igénypontjaiban védett eljárás továbbfejlesztése l,2-diaril-3,5-dioxo-pirazolidin származékok elkülönítésére nyers reakcióelegyeikből, melyre jellemző, hogy a pirazolidin-származékokat rézsóik alakjában leválasztjuk, majd a só megbontásával a származékokat tisztán izoláljuk. 2. Az 1. alatti eljárás kiviteli módja, melyre jellemző, hogy a rezsó megbontását és a bázis kristályosítását savat tartalmazó vizes-alkoholos szuszpenzióban egy lépésben végezzük. és Jcgi Könyvkiadó igazgatója elős vezető: Gajda László
