144336. lajstromszámú szabadalom • Eljárás csáva színezékkel nyomott textiliák utánkezelésére

144.336 a szövedéken visszamaradó része a díszítőszínek kifejlődését kedvezőtlenül befolyásolja. Jelen találmány ugyancsak a textilnyomás­nál, főképpen a marónyomásnál keletkező áthú­zások és egyéb hasonló természetű nyomóhibák az eddigieknél tökéletesebb, olcsóbb és egysze­rűbb eljárást adja meg. Találmány azon a felis­merésen alapszik, hogy a csáva színezékekkel történő nyomás okozta áthúzások és egyéb nyo­mási hibák lényegesen olcsóbban és egyszerűb­ben, hatásosabban küszöbölhetők ki, ha a texti­liákat közvetlenül a nyomás és szárítás után olyan oxidálószerrel kezeljük, mely már a szá­rítás hőmérsékletén, de legfeljebb a gőzölés hő­mérsékletén olyan alkatrészekre bomlik, mely maradéktalanul eltávozik a textília felületéről. Kísérleteink során azt találtuk, hogy erre a célra a hidrogénperoxid a legalkalmasabb. A hidrogénperoxid alkalmazásának nemcsak az az előnye, hogy lényegesen olcsóbb oxidálószer, hanem a találmány szempontjából azzal az előnnyel is rendelkezik, hogy szükségtelenné teszi a nyomás előtti előkezelést, — amit eddig a Ludigol esetében minden esetben alkalmaz­tak, — hanem elegendő egyszerű utókezelés azo­nos, sőt sokkal jobb hatás elérése céljából. A találmány szerinti eljárás esetében a követ­kezőképpen járunk el: A csáva színezékkel tör­ténő nyomás és az azt követő közvetlen szárí­tás után a meghibásodás mértékének megfele­lően nyomógépen, vagy arra alkalmas más be­rendezésen, ún pikohenger segítségével 1—2 térf. %-os H2 0 2 oldattal felületileg kezeljük a textília nyomott oldalát. A kezelést követően a textiliát 40—60 C°-on megszárítjuk, amikor tu­lajdonképpen a jelenlevő oxidálószer hatását már majdnem teljes egészében kifejti. A H2 0 2 ­vel történő kezelés után nem feltétlenül szüksé­ges a textiliát megszárítani, hanem eljárhatunk úgy is, hogy az oxidálószer oldatával kezelt tex­tiliát közvetlenül szárítás nélkül gőzöljük. A találmány előnye az eddigi eljárásokkal szemben, hogy most egyszeri illékony oxidáló­szer oldatával történő felületi kezeléssel egy lé­pésben oldja meg a feladatot tökéletesebben. Lényeges minőségi javulást is jelent a H2 0 2 al­kalmazása, mivel olyan súlyos nyomóhibák, mint pl. henger vagy késszakadások is tökélete­sen kiküszöbölhetők, amelyeket eddig a Ludigol kezeléssel nem lehetett megoldani. Ez az előny annak tulajdonítható, hogy a találmány szerinti eljárás esetében a nyomógép mindig elsődlege­sen kerül textilszövet felületére és az ellenté­tes hatású vegyszer jelen esetben a H2 0 2 pedig másodlagosan. A szín kialakítása szempontjá­ból is feltétlenül előnyösebb, mint a Ludigol, ugyanis a H2 0 2 -nak nincs olyan oxidációs ma­radéka mely a színt károsan befolyásolná, illet­ve akár a szárítás, vagy a gőzölés hőmérsékle­tén el nem távozna a textília felületéről. Lényeges vegyszermegtakarítást is eredmé­nyez, mivel mindig csak a meghibásodás mérté­kének megfelelő mennyiségben alkalmazzuk, szemben a Ludigollal, amikor még a meghibáso­dást nem is ismerjük, de már előre kezelünk vele, ami sok esetben túl sok, sok esetben pedig esetleg kevés. Lerövidíti a .gyártási időt is, mi­vel a nyomásra történő előkészítés során egy művelet nevezetesen a Ludigollal történő telí­tés elmaradhat. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás csáva színezékkel nyomott textíliák áthúzásból, hengerszakadásból, késhibából v,agy hasonló nyomóhibából eredő nyomási hibák meggátlására, azzal jellemezve, hogy a textiliát nyomás és azt követő szárítás után olyan oxi­dálószer oldatával kezeljük felületileg, mely a kezelést követő 40—60 C°-ú szárítás, illetve a gőzölés hőmérsékletén elbomolva oxidálóhatá­sát kifejti és olyan alkatrészekre bomlik, me­lyek a szárítás vagy a gőzölés hőmérsékletén 40—110 C°-on maradéktalanul eltávozik a tex­tília felületéről. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja azzal jellemezve, hogy oxidálószerül hid­rogénperoxid 1—2 térf. %-os oldatát használ­juk. 3. Az 1—2. igénypontok szerinti eljárás kivi-­teli módja azzal jellemezve, hogy a gőzölést elő­zetes leszárítás nélkül foganatosítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 228. Terv Nyomda, 1958. - Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Thumbnails
Contents