144325. lajstromszámú szabadalom • Égési kamra hűtött fala

2 144.325 ismét két hengeres —11—, —12— falból áll, melyek a gyűrű alakú —13—, —14— falakkal a —15— csőcsonkokon keresztül beáramló hűtőlevegő számára csatornákat alkotnak. A belső —12— hengeres falban hosszirányú kivágások vannak, melyek szélein a hengeres fal —16—• és —17— bordákkal (5. ábra) van merevítve. A kivágásokon keresztül kel-' lő mennyiségű hűtőlevegő áramlik a —18— bordás szegmensekre, amelyek az égési kamra terét határoló tulajdonképpeni hűtőfalat alkotják. A —18— bordás szegmensek előnyösen hőálló ötvözetből készült öntvények. A szegmensek az égési kamra terét határoló fala nyílásokkal van ellátva, amelyeken keresztül a hűtőlevegő a —19— nyilak irányában a szegmens hevített oldalának felületére áramlik ki. A —18— szegmensek megfelelő helyzetét a hordozóköpenyben ékkötáshez hasonlóan horonyban történő ágyazás biztosítja. Az éket a hordozóköpenyen a merevítőbcrda alkotja, a horony pedig a 18 szegmens bordájában van elhelyezve. A —13— szegmensek egymáshoz képest ismít kapcsolódószerv is horony segítségével vannak központosítva és a központosítást a szerkezeti megoldás szempontjából úgy alakították ki, hogy az egyben biztosítsa a hűtőlevegő vezetését a hordozóköpenyből a szegmensbe a —20— nyílnak megfelelően, továbbá a levegő vezetését a szegmensből a szegmens hevített oldalának határfelületére, a —21— nyílnak megfelelően. Az 5) ábrából látható, hogy ebben az esetben is a hordozóköpeny —12—• belső fala nyílásainak száma a —18— szegmensek számával egyezik, kétoldali hűtés esetén természetesen minden nyíláson keresztül hűtőlevegőt vezetünk. A 6) és 7) ábra példaképpeni további eljárást szemléltet a bordás szegmensek központosítására a hűtött fal hordozószerkezetéhez képest, valamint egymással szemben, ami a szegmensek gyártásának rendkívül egyszerű eljárását, valamint azok összeállításának rendkívül egyszerű lehetőségét biztosítja. A 6) ábra szerint a hordozóköpeny —22— belső falában nyílás van a hűtőlevegőnek a —23— nyílnak megfelelő hozzávezetésére. A —22— falnak a kivágásnál szükséges merevítést a —24— perem és ehhez hegesztett —25— borda biztosítja, ahol a —25—• borda a —22— fal másik oldalára túlnyúlik és ott a —26— reteszelőszervet alkotja. A —27— szegmensben egy —28— reteszelő fal van elrendezve, mely a —26— szervhez kapcsolódik. Ez a fal a belső bevágásokkal ellátott —29— fal végével barázdát alkot, melybe a szomszédos—31— szegmens —30—bevágásokkal ellátott fala kapcsolódik. Ennek a szegmensnek —32— bordáiban egy barázda helyezkedik el, amelybe a —27— szegmens —28— reteszelő fala nyúlik bele. A —31— szegmens -^32— bordái rátámaszkodnak a —26—• reteszelő szervre és így a kerület mentén rögzítik a szegmens helyzetét a hordozószerkezettel szemben. A 7) ábrán —33— ismét a hordozóköpenynek bevágással ellátott belső falát jelenti, mely a —34— peremmel és a —35— bordával van merevítve, mikoris a —35— borda ismét túlnyúlik a —33—• falmásik oldalára és ott egy —36—• reteszelő szervet alkot. A —37—• szegmensen egy a —36— reteszelő szervhez kapcsolódó —38— reteszelő falról történt* gondoskodás. A —38— reteszelő fal a bemetszéssel ellátott —39—• fallal együtt egy hornyot képez, amelybe a szomszédos —41—• szegmens bemetszéssel ellátott —40— falának kiugrása kapcsolódik. E szegmensnek —42— bordái ismét a —36— reteszelő szervhez kapcsolódnak és ílymódon biztosítják a szegmens kerületi helyzetét. A hűtött fal leírt kiviteli módjai csak példái a találmány szerinti megoldásnak, mely olyan, égési kamrához való hűtött fal szerkezeti megoldását és gyártását teszi lehetővé, mely a rendkívül nehéz üzemi feltételek, között is biztosítja azok hosszú élettartamát és pedig drága, erősen ötvözött arlyagszükséglet nélkül. Ezek természeteséén nagy jelentőségű előnyök, amelyek különösen stabil turbinák, valamint vontató eszközök turbinái égési kamráinak megoldásánál érvényesülnek, ahol az öntött elemekből készült szerkezet nagyobb súlya nem hátrányos. Szabadalmi igénypontok: 1. Égési kamra hűtött fala azzal jellemezve, hogy a hűtött fal hordozó szerkezete merevített kettős köpenyként van kialakítva (1.—5. ábra) melynek falai csatornarendszert alkotnak és melynek belső falában (1.—3. ábra —2—; 4 és 5 ábra —12—), a hűtőközegnek a bordás szegmensekhez, amelyekből a tulajdonképpeni hűtött fal áll, történő egyenletes elosztására nyílások vannak elrendezve. 2. Az 1. igénypont szerinti hűtött fal, azzal jellemezve, hogy külső légáramlattal történő hűtés esetében (1. 2. és 3. ábrák) a hordozóköpeny belső falában —2—• lévő nyílások száma a tulajdonképpeni hűtött fal szegmenseinek —8— számával egyezik és emellett a nyílások fele a hűtőlevegő bevezetésére, másik fele pedig a hűtőlevegő elvezetésére szolgál. 3. Az 1. igénypont szerinti hűtött fal, azzal jellemezve, hogy mindkét oldali hűtés (4.—5. ábrák) esetében a hordozóköpeny belső falában —12— lévő nyílások száma a tulajdonképpeni hűtött fal szegmenseinek —18— számával megegyezik és emellett az összes nyílásokon keresztül hűtőlevegőt vezetünk be. 4. Az 1., 2. és 3. igénypontok szerinti hűtött fal, azzal jellemezve, hogy a tulajdonképpeni hűtött falat képező bordás szegmensek (1.—7. ábra) melyek a hordozóköpeny belső falának vagy a szomszédos szegmensnek kiugrásaihoz vagy megfelelő reteszelő szerveihez kapcsolódnak. 5. Az 1., 2. és 3. igénypontok szerinti hűtött fal azzal jellemezve, hogy a hordozóköpeny lemezrészekből hegesztéssel készül, míg a bordás szegmensek hőálló ötvözetből vannak öntve. 2 rajz A kiadásért felel: a Kézgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 227. Terv Nyomda, 1Ö58. Felelős vezető: Gajda László